Valahol éreztem. Nem lehet ez az egész ilyen egyszerű. Ha ilyen egyszerű lenne, akkor nem lenne túlsúlyos ember a Földön.
Szóval az a bizonyos csodálatos zsírégető zóna. Amikor hosszú, de enyhe intenzitású igénybevétel után leolvad rólunk a háj. Csak időt kell szánnunk rá.
Nos, két hét után belefutottam a túlinformáltak csapdájába. Mert mi is az, számszerűleg, hogy enyhe?
Írtam már a közelmúltban, nem akarom túlságosan részletezni. A lényeg, hogy mindenkinek van egy egyedi maximális és egy nyugalmi pulzusa. Az utóbbit ki lehet mérni otthon is, az előbbihez sportorvos kell, annak híján mindenféle képletekből meg lehet saccolni. Utána pedig jönnek a fenti adatokból számolható különböző pulzuszónák: ezeknek az intenzitástól függően más és más az élettani hatásuk.
A neten és a mértékadó fitnesz oldalakon teljesen elterjedt nézet, hogy a zsírégető zóna a maximális pulzus 60-70%-a között van. Ez nálam 107-125 közötti zónát takar. Világos, mint a vakablak.
Mi lehet a baj?
Hát a túlműveltség. Nézzük, mi mindenbe futottam bele az utóbbi egy hétben.
A Polar – mint egy közismert fitnesz cég – a következő limiteket használja:
– Zsírégető zóna: 0 – 112
– Aerobik, azaz fitnesz zóna: 112 – végtelen.
Erről már leírtam a múltkor a véleményem.
Nézzük most az Endomondót.
– Zsírégető zóna: 127 – 139
– Aerobik, azaz fitnesz zóna: 139- 151.
Hoppá. Még csak nem is hasonlít, nemhogy a Polar leegyszerűsített világára, de még a közhiedelemben elfogadott értékekre sem. Kicsit matekoztam. Rájöttem, hogy az Endomondo úgy számol, hogy a maximális pulzusból levonja a nyugalmi pulzus értékét és az így kijött intervallumot osztja – a már elfogadott – százalékokra. Azaz nálam a zsírégető zóna alsó határa (60%) úgy jön ki, hogy 50+(178-50)*0,6=126,8, azaz 127.
Hát, nem mindegy. A közhiedelemben a zóna _felső_ határa 125, az Endomondónál a zóna _alsó_ határa 127. Aztán legyél okos.
Az új órámhoz kaptam Decathlon Coach hozzáférést. Ez egy Endomondóhoz erősen hasonló oldal. Ők a következő zónákkal dolgoznak.
– Zsírégető zóna: 127 – 140
– Aerobik, azaz fitnesz zóna: 140 – 153.
Látható, hogy ezek az értékek erősen hajaznak az Endomondó értékeire, csak egy picit mások.
És akkor most mi van? Melyiknek higyjek? A közhiedelmbe is belerögzült, az összes fitneszpápa által hirdetett értékek a jók? De hát az Endomondó is, és a Decathlon is hiteles fitnesz cégek.
Márpedig nem mindegy.
Márpedig mindegy.
Ugyanis nyomozás közben ráakadtam az antikrisztusra. A csajszi világosan leírta a véleményét. És azt kell mondjam, hogy elolvasva a többi írását is, egy tájékozott, nyitott, naprakész embert ismertem meg, akit hitelesnek tartok.
Csak éppen teljesen mást mond, mint amiben én eddig gondolkodtam.
Nem, nem mondja azt, hogy a zsírégető zóna nem működik. Csak azt mondja, hogy a zsírégető zónában végzett sporttevékenység nagyon hatékonytalan. Eleve az első 30-40 perc hatástalan, hiszen a szervezet ekkor a szabad tartalékaiból dolgozik. (Ezt tudtam.) Az embereknek a mai világban jó, ha napi egy óra mozgásra van idejük, viszont húsz perc alacsony intenzitású mozgás, hiába van a zsírégető zónában, szart sem ér. A csajszi szerint 2-3 óra mozgás kellene, hogy az egésznek érezhető hatása legyen. Na, annyi időnk nincs.
Szépen vagyunk.
Én, hiába nagy még az elszántság, de a napi egy órák mellett maximum hetente kétszer tudok megengedni magamnak 1,5 órát. Ami még mindig lófütty. Arról nem is beszélve, hogy elmondhatatlanul taszít a maximum 125-ös pulzus. Ilyen lassan egyszerűen nem lehet sem futni, sem bringázni.
Érzed már a kétségeimet? Most lassan odáig jutottam, hogy szarja össze magát az egész fitnesz tudomány, egyszerűen sportolok úgy, ahogy _jól_ érzem magamat. Bringázok, olyan tempóban, ahogyan szoktam és ahogyan jól érzem magamat, futok úgy, ahogy nekem tetszik. Oké, rögzítem a pulzusomat. De leszarom a zónákat. Az egyedüli érték, amit figyelembe veszek, hogy ne sokszor menjek 140 fölé.
Ja, meg lehet, hogy kipróbálom az intervallum edzést. Lehet, hogy van benne valami. (Nem futásban meg bringában, mert azt már nem bírja a térdem, de mondjuk súlyzóban, kettlebell-ben lehet érdemes lenne nyomulni.)
Mondjuk, így utólag elolvasva, simán adhattam volna az írásnak azt a címet is, hogy ” A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései“.
Recent Comments