Mielőtt bármit mondanék, nézz bele ebbe a videóba. Nem kell sokat, kábé egy perc bőven elég.

Katasztrófa. Miközben eget-földet, de legfőképpen a bankszámlánkat megmozgatva mindent elkövetek, hogy a videóim technikailag tényleg jók legyenek.
Mi történhetett?
Ami egyből látszik, az az, hogy ez egy mobiltelefonnal felvett betét. A film többi részében a Gopróval vett anyag rendben van, a mobiltelefonos darabok viszont többé-kevésbé ilyenek. Könnyű lenne rávágni, hogy akkor ez egy vacak mobiltelefon, csakhogy nem az. Ez egy Pixel 9a, melyet direkt azért vettem – a sztenderdjeim szerint – szokatlanul drágán, mondhatni csillagászati áron, hogy mindig legyen kéznél egy _igazán jó_ fényképezőgép és videókamera.
Hát, nem erre számítottam.

Nyilván van rá magyarázat. Ez az a bizonyos judder.
Magyarul azt jelenti a szó, hogy vibrálás, remegés. Videógyártásnál pedig a legtipikusabb előfordulása az, amikor fps összehangolatlanság van.

A Gopróval 2,7K/50fps felbontással forgatok, a kész vágott videót pedig 4K/50fps felbontásba renderelem. Látható, hogy ezzel nincs különösebb gond. A Panasonic camcorderrel sem, az 1K/50fps felbontásal vesz, hasonlőképpen az autó fedélzeti kamerája is. Mindenhol sima és legfőképpen egyenletes a mozgás. De mi van a mobiltelefonnal? Baj.

Nézzük, milyen televíziós szabványok léteznek:
– PAL: 25/50 fps (Európa, Ausztrália, Kína)
– NTSC: 30/60 fps (USA, Japán, Kanada)
– SECAM: 25/50 (Franciaország, Oroszország, Görögország, Észak-Korea)

Ebből az a lényeg, hogy ha a mobiltelefonod kamerája NTSC rendszerű, akkor 30/60 fps-t használ, ha PAL, akkor 25/50 fps-t. Ha a felvételeket kizárólag a mobiltelcsiden nézed vissza, akkor nincs is gond. De ha videóba vágod, ott már van. A Pixel 9a például NTSC rendszerű, azaz két választási lehetőségem van: 30 vagy 60 fps.
Képzeljük bele magunkat a Vegas Pro lelkivilágába. (Brrr.) Nyersanyagként kap egy csomó 50 fps videót, de kap mellé egy kevés 60 fps-t is. A végeredményt pedig 50 fps-ben kérem. Egyszerűen nincs más lehetősége, mint az NTSC videónál a másodpercenkénti 60 képből eldob 10-et. Igenám, csakhogy a maradék 50 kép nem egyenletesen lesz elosztva. Ahonnan kidobott egy képet, ott kétszer akkora lesz a képek közötti “szünet”. Ezért fog rángatni a mozgás.

Oké. Miben reménykedhetek?
– Létezik olyan androidos alternatív kameraprogram, amelyik képes a Pixel 9a telcsivel 25/50 fps videót rögzíteni.
– Létezik valami nagyon ügyes technika, valami bravúros alkalmazás, amelyik _kulturáltan_ le tudja kezelni a helyzetet.

Mindkét kérdést feltettem a Gemininek. Így indult el egy újabb többnapos kaland.

1. Alternatív kameraprogramok

Persze, hogy léteznek. Android alatt? Miért ne léteznének?
Csak éppen… na mindegy, vágjunk bele.
A struktúra úgy néz ki, hogy van a kamera hardvere. Ehhez tartozik egy API, mely kiajánlja a szoftvereknek a kamera képességeit. És persze van a kameraszoftver, mely az API hívogatásával dolgozik.
Nézzük a versenyzőket.

1.1 McPro24fps
Ez valamikor ingyenes volt, ma már fizetős. (Nem egy vagyon, emlékeim szerint olyan 4000 HUF körüli áron mérik.) Demót lehet letölteni, ez mindent tud, mindent be lehet állítani rajta, egyedül a ‘felvétel indít’ gomb van letiltva.
Letöltöttem, kipróbáltam.
Az első döbbenet: ez már ismeri a 25 fps-t. Azaz a kamera képes az NTSC mellett PAL módban is rögzíteni. Csak éppen a Google kameraszoftvere nem él ezzel a lehetőséggel.
A második döbbenet: nem ismeri az 50 fps-t. Ami nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy az 50 fps-t nem vezették ki az API-ban. (Egyébként a szoftver tutira felajánlaná.)

1.2 Blackmagic
Ingyenes, reklámmentes, profi. Alapvetően tetszett a GUI, ismerte a 25 fps-t.

1.3 Open Camera
Ez tulajdonképpen a Gemini egyik hallucinációja miatt került elő. Ránézésre olyasmi, mint a Blackmagic, de valamivel fapadosabb. Bizonyos téren rosszabb, bizonyos téren jobb. Fps téren elképesztő, mit tud, gyakorlatilag kirakta az API összes lehetőségét.

Igen, jól látod. Van 25 fps, van 240 fps is, de az 50 fps, az nincs köztük. Egyszerűen hihetetlen, mennyire mocskos disznó a Google.

Oké, akkor hogy is állunk? A Blackmagic és Open Camera szoftverrel tudok 25 fps videókat rögzíteni. Ez tulajdonképpen már jó, hiszen a képkockák duplázásával a videók beilleszthetők egy 50 fps kimenetbe.

2. Szoftveres trükközések

2.1 Lassítás
A pofonegyszerű megoldás. Ha van egy 60 fps videóm, akkor egyszerűen megnyújtom, azaz lelassítom. Annyira, hogy másodpercenként 50 kép maradjon. Ehhez 83,33%-ra kell lassítani. Működik? Működik. Sima lesz a mozgás? Abszolút. Mi akkor a baj? A hang. Az is belassul, azaz mély lesz. Ettől mondjuk nem kell annyira megijedni, hacsak nem kell kötelezően végig együttmozognia a képnek a hanggal, akkor ez ügyes vágásokkal kezelhető.

2.2 Vegas Resample
A Vegas 23 annyira azért nem fogalmatlan kezdő, természetesen vannak beépített eszközei a probléma kezelésére. (Melyeket nem ismertem, amikor az írás elején belinkelt videót készítettem. Azóta leteszteltem, egészen jó.) Mind videódarab szinten, mind projekt szinten be lehet állítani, hogy szeretnék-e Resample funkciót és ha igen, akkor milyet? (Ezeket később tárgyalom részletesebben.)

2.3 Shutter Encoder
Egyike a témakör zseniális alkalmazásainak. Egyszerűen kötelező darab. Írtam már, hogy van ez az ffmpeg, a témakör legzseniálisabb alkalmazása. (Nagyon erősen kötelező darab). Ez nem csak megfőzi a kávédat, de előtte leszüreteli a kávécserjét és meg is pörköli a kávészemeket. Egy baj van vele: mivel egy gyakorlatilag mindent tudó parancssori alkalmazás, így elképesztően rengeteg és nehezen érthető, nehezen memorizálható paramétere van, ráadásul ember legyen a talpán, aki kiigazodik ebben a dzsungelben.
Ezt csinálja meg a Shutter Encoder. Gyakorlatilag egy grafikus felületet rak az ffmpeg elé. Ez se lenne kevés, de Paul Pacifico valami olyan szinten ismeri az ffmpeg-et, amennyire kevesen. Így az egyes nyomógombok mögött nem csak a megfelelő funkciókat találjuk, de azok szénné vannak optimalizálva is.
Nos, természetesen itt is válogathatunk a lehetőségek közül, a különbség, hogy nem Resample a funkció neve, hanem Conform. Több lehetőség is létezik, később írok majd róluk.

A lényeg, hogy ezen a vonalon is vannak megoldások: kompromisszumosak is és teljes értékűek is.

Nézzük, mire lehet jutni velük. (Spoiler: hatalmas pofonok jönnek.)

De nem most, hanem majd a következő írásban.