[Főbanán]
Érdekes, hogy hasonló alakú fogalmak mögött mennyire eltérő értelmezések lehetnek.
Ha ez a kifejezés magyar eredetű lenne, akkor azt mondanám, hogy “igen, kis unokám, nagyanyád tényleg nem hazudott, amikor arról mesélt, hogy a városban riadólánc adta hírül, amikor szökőévenként véletlenül arra tévedt télvíz idején egy-egy banánt szállító kisteherautó… és mire a sofőr megállás után meggyújtotta a cigarettáját, már kilométeres sor állt a kocsi mögött, lett légyen akár éjfél is”.
Hatfős családok porciózták aprólékosan az átlátszóra vágott szeleteket.
Mindenképpen egyfajta evolúciós csúcsot képviselt az a családfenntartó, aki képes volt banánt beszerezni.
Ezzel szemben odakint pont fordított a logika: aki már elért valamit, aki már bizonyított, aki már meghamisította cége könyvelését, azaz aki már valamilyen módon igazolta, hogy felhágott egy evolúciós csúcsra, nos azt a személyt nevezték beosztottai tréfásan ‘top banana’-nak.
Pedig tudhatnák, hogy könnyen csúszik.
Recent Comments