Az a csodálatos fejlődés

Azért ez már valami. Kiáll a színpadra három fúvós, egy basszer, egy ritmusgitáros, egy szintis, valami jó drága, bonyolult géppel, mögöttük a ritmusszekció, két dobos, szintén komplikált szerkókkal, sokmillió forint értékű hangtechnika, hangosítóval, nagyjából ugyanekkora értékű világítás, világosítóval, a színpad mögött lötyögnek a roadok, a háttérben kivetítő, melyet számítógép vezérel, a színpadot kamerák veszik körül, köztük egy csápos is, a felvételt egy közeli furgonban vágják, a színpadon tökéletes négyhapsis vokál, az előtérben pedig az énekes vad gitártekerés közben énekel arról, hogy de megdugná azt a csajt.

A majmok ugyanezt megoldják egy melldöngetéssel.

Elhivatottság

Nem tudom, mennyire közismert, a Fishing on Orfű weboldalára elképesztő mennyiségű koncertfelvétel (500+) került fel. Mostanában elalvás előtt megnézek egyet-egyet.

Egy időben bejárta a netet egy videó, ahol egy heavy metal gitáros parókájába szólózás közben belekapott a láng, de a hapsi csak tépte tovább a húrokat. Ez semmi. A ma este nézett Kaláka koncerten figyeltem fel rá, hogy az egyik öreg legény (magas) homlokára rászállt egy szúnyog és masszívan szívni kezdte a zenész vérét. Aki elhivatottságában észre sem vette, csak reszelt tovább az ukulelén, vagy mi a francon. Ha az éber kameraman nem svenkel rá a szúnyog szívástól kigúvadó szemére, észre sem lehetett volna venni az incidenst.

Eh, nem érdemes

Nem szabad beletenni mindent. Gondold el, a Sex Pistols annyira komolyan nyomta ezt a lázadós zenélést, hogy Sid Vicious konkrétan bele is halt.
Én meg háttérzeneként hallgatom őket, fütyürészgetve, miközben a spájz polcrendszerét szerelem át.

Az utókor egy hálátlan disznó.

Karantén

Több helyen is lehet olvasni arról, hogy az embereknek kezd elege lenni a bezártságból. Pedig…

A múlt héten háromszor voltam odakint. Mind a három alkalommal sikerült belefutnom valami tajtparasztba. Gyalog is, autóval is, bringával is. Az egyik közelről beszélt bele az arcomba, maszk nélkül, a másik aggresszíven letolt az útról, a harmadik meg nyomdafestéket nem tűrő ordibálással reagált valami olyasmire, ami nem is történt meg.

Nos, nem azért, de ha mostanában ilyenek az emberek, akkor nekem nincs is olyan sok kedvem kimenni közéjük.