Author: JoeP

A szószátyárságra csak egy mentség létezik: a jó stílus.

IX. Balatonkörbeevezés. Majdnem.

Az eddigi zenés-táncos kajakos videók után úgy döntöttem, hogy kisérletezek egyet és itt is megpróbálkozok a menetközbeni élő kommentálással. Akadtak nehézségek, de végül összejött. Amire viszont egyáltalán nem számítottam, az az volt, hogy felvétel közben, mondhatni premier plánban történik meg a nagy kiábrándulás, azaz 17 évnyi kajakozás után itt döntöttem el, hogy kiszállok a kajaktúrázásból és a továbbiakban csak a kerékpárra koncentrálok. Ettől egy kicsit felemás is lett a film, az első felében még ment az evezés, de a második felében már parti egységként csak kisértem a többieket és intéztem/intéztük a szárazföldi tevékenységeket.
A lényeg, hogy meglehetősen eklektikus anyag lett, sokáig abban sem voltam biztos, hogy bármi is lesz belőle. De aztán győzött a kiváncsiság, hiszen ilyen stílusú videóval még nem próbálkoztam.

Napló a blogban

__________________________06.22; szombat

Valami égi hatalom nagyon nem akarja, hogy bringázzak. Apró kis disznóságok, de hatásosak.

Csütörtök délután felhívtam a szervizt, azt mondták ma kapnak árut, pénteken hívnak, hogy mikor mehetek a bringáért. Emiatt pénteken nem mentem el külön tekerni, a szerviz oda-vissza 30 kilométer, az pont elég egy napra. Nos, nem hívtak, így a kerékpározás elmaradt.

Szombaton akartam egy nagyot bringázni, de ekkor meg a technika kavart be, na meg az időjárás. Gyakorlatilag egész nap vonultak felettünk a viharfelhők. Az látszott, hogy nagy bringázás nem lesz belőle, de két zivatar között még el tudtam volna menni, csakhogy bejött egy technikai gebasz, melyet nagyon meg kellett oldanom. Mindig, amikor már azt hittem, hogy készen vagyok és mehetek, jött egy újabb zuhé, aztán amíg tartott a zápor, leellenőriztem, hogy minden rendben van-e, nyilván mindig találtam valamit, elkezdtem foglalkozni vele, persze ekkor volt kint jó idő, majd mire befejeztem, jött az újabb eső… és így ment egészen estig.

Aztán a vasárnap. Informatikus vagyok, az emberek valamiért azt hiszik, hogy ez az ideális munkaidő az infomókusnak, persze a hétköznapi munkaidő mellett. Délelőttre maradt egy zűrös ügylet és nyilván nem véletlenül lett hétvégére rakva: ha valami balul üt ki, akkor legyen időnk mindent visszavarázsolni. Nem túl biztató, bringázási szempontból sem.

__________________________06.23; vasárnap

Elkezdtem rákészülni a melóra, észrevettem, hogy egy parancs el lett gépelve az “implementációs” fecniben, elküldtem a kollégának az újat, visszaigazolta, erre rákérdeztem, hogy ha mindketten úgyis gép mellett ülünk, nem kezdhetnénk-e el dolgozni? Így kezdtünk félórával hamarabb. Egy óra meló, két infarktus és már végeztünk is. Mehettem bringázni.

Minden frusztrációmat beleadtam. Meg egyébként is, éreztem, hogy nagyon ficánkol alattam a bicaj. Az első 23 kilométeren még csak-csak szolidan mentem, városban voltam, sorompók, lámpás kereszteződések, gyalogosokkal kombinált kerékpárutak, nem lehetett vadulni. Maglód után viszont kiérkeztem a szabadba és akkorát, de akkorát tekertem, hogy ihaj. Gyálon állítottam le az órát, azt mutatta, hogy 50 kilométeren 26,1 km/h átlagsebesség. Jojózott a szemem. Egészen eddig 23 km/h között produkáltam és csak sóhajtoztam, hogy mikor lesz ebből normális bringázás. Értem ez alatt azt, hogy a tavaly tavaszi formám volt – spd nélkül – 25 km/h átlag, a nyári pedig 26-27,5. Erre most odatettem egy 26,1-et, ami már a tavalyi edzett formám. Ezzel mentem neki akkor az Alpoknak. Basszus, 5 hónappal vagyok a törés után.
De még nincs vége. Mivel ezt az eredményt egyértelműen a második szakaszban hoztam össze, kiváncsi voltam, hogy mennyi lett külön az utolsó 27 kilométer átlaga? Ma már minden mérve van, könnyen ki lehetett számolni.
29,9 km/h.
Érted?! A 26,1 még ismert zóna, a 29,9… atyavilág. Egyszer csináltam ilyet, amikor megvettem az új bringát és jól megtekertem, akkor pont ennyi lett, de az 16 kilométeres kör volt. Ez meg 27-es. Nem, ilyet még sohasem csináltam. Egészségesen sem.

Már csak járni szeretnék tudni.

__________________________06.26; szerda

Pezsgőt bontottam.

Kezdődött úgy, hogy ha már bringa, akkor legyen teljesen kegyetlen bringa: a vasárnapi csapágyasra hajtás után ma nekimentem a budai Mindszenty buszfordulónak a gravel bicajjal. Ez volt az utolsó kritérium a nagyobb túrák előtt, azaz kötelezően meg kellett csinálnom. A kapaszkodó a Kelenföldi pályaudvarról indul, szép nagy mászás. Ja, 35 fokban. Celsius, nem meredekség.
Megcsináltam. A meglepetés az volt, hogy a lábam szó nélkül bírta, az erőnlétem, nos az még nem az igazi, de felmentem. Utána szolíd hazacsorgás, ebéd, pihengetés.
Ilyenkor, egy ekkora bringázás után rendszerint megfájdul a térdem és az üldögélések után jön a sántikálás, a bútorokra támaszkodás. Érdekes módon, ma elmaradt, még csodálkoztam is, hogy mindenféle tekergések nélkül tudok járni.
Mit csinál ilyenkor egy elkeseredett szerencsejátékos? Nekiáll futni. Ha már nyertem egy nagyot, hátha nyerek még egyet. Végigfutottam a nappalin. És csak álltam döbbenten a teraszajtó előtt, a túloldalon a macskák legalább annyira döbbenten néztek vissza, de ők azért, mert nem engedtem be egyiket sem enni. Megfordultam, újabb menet. Végül négyszer futottam át a nappalin, aztán leálltam, mert nem mertem tovább rizikózni. Nem számoltam hány méter, hány lépés. A nullához képest minden egyformán sok. Ez már valami. Erre már el lehet kezdeni építkezni.

Csak még azt nem, tudom, hogy mindig meg kell-e másznom előtte a Hóvirág utat?

Drágaszágom

Nos, miután a múltkor úgy lehúztam a terméket és gyakorlatilag kizártam még a lehetőségét is, hogy valaha ilyesmit vásároljak, némileg furcsa lehet, hogy születésnapomra _ezt_ kapjam, pontosabban _ezt_ szerezzem be magamnak, csomagoljam díszdobozba, adjam át Nejnek, majd lepődjek meg, amikor megkapom.

Pontosan mi is az az _ez_?

– Gopro Hero Black 11 (!)
– Gopro Media Mod
– Gopro Akku Pack + töltő
– Gopro Akku Pack
– R0de Wireless Me
– + ami a fényképen nem látszik: Vegas Pro 21.

Elég impozáns, különösen, ha beleveszem, hogy tavaly nyáron cseréltem kézikamerát is. Azaz egy éven belül le lett cserélve a teljes túrázós videós technika, beleértve a vágóprogramot is.

Hogyan változott meg a véleményem? Hiszen amiket írtam, azok elég erős ellenérvek voltak.
A kulcs rögtön a lista első eleménél látható. GoPro blabla 11. Nem a legfrissebb, nem a 12-es, hanem az eggyel korábbi. Ebben ugyanis még van GPS chip. És innentől teljesen más a leányzó fekvése, ugyanis a chip hiánya volt a legerősebb no-go érv. A másik probléma a külső hangrendszer komplikáltsága (és ára) volt, ezen még rugóztam egy adagot – értsd átolvastam tucatnyi tesztet, megnéztem egy csomó videót – és, ha lassan is, de összeállt, hogy ez bizony jó. Kezdjük ott, hogy a Media Mod esőálló. Nem, nem vízálló, búvárkodni nem ezzel kell (ki az a marha, aki külső mikrofonnal akar víz alatt úszkálni?), de nekem nem is ez kell, nagyon fogok örülni már annak is, ha esőben nem kell szétszerelnem mindent, utána meg vissza, és akkor még nem is beszéltem a nyálkás ronda időről, amikor lóg az eső lába, aztán hol fel, hol le kell szerelgetni.
Illetve…
Tulajdonképpen szerelgetnem mégis kell, mert a R0de Wireless Me rádiós mikrofon viszont nem esőálló.
Akkor?
Itt jönnek be az apró részletek. Tény, a rádiós mikrofonnal tökéletes a hang. De. A Media Moddal sem rossz! Nagyjából olyan a médiakerettel, mint a régi külső mikrofonommal, csak erősebb egy kicsit a szélzaj. Azaz esős, vagy esőre hajló időben fájdalom nélkül elcsomagolom a rádiós mikrofont, mert a médiakeret is jól működik. Jó időben meg jöhet a rádiós és a királyság. Az meg csak hab a tortán, hogy a R0de mikrofont meglepően baráti áron tudtam beszerezni az Alzától. (Ja, ez egy olyan cucc, hogy van mikrofon a transmitterben – ez a normális – és van külön mikrofon a receiverben is – na, ez a nem normális. De interjúknál kifejezetten hasznos lehet: az alany megkapja és magára csatolja a transmittert, a riporter meg a kamera mögött ül, a kamerán a receiverrel, így mindkettőjük hangja egyforma erősen rögzül, akármilyen messze is ülnek egymástól. Nekem nyilván nem kell, ki is kapcsoltam. De megjegyeztem, hogy ha valamikor mobiltelcsivel akarok beszélgetést rögzíteni, akkor ez egy jó dolog.)

Természetesen tesztelgettem. Első körben itthon. Ez tulajdonképpen a megfelelő beállítások megtalálásáról szólt. Nagyjából sikerült is, persze voltak kellemetlen meglepetések. A Gopro például csak HEVC-ben (H.265) rögzít, nincs választási lehetőség. Jó, nézzük a vágóprogramot. Megette a 2K-s nyersanyagot, de amikor elkezdtem vágni, baromira beszaggatott a preview. Hmm, ebből baj lesz. Visszabutítani nem szeretném a minőséget. Nekem a Vegas Pro 16-os van meg, öreg, mint az országút, talán azóta fejlődtek valamit.
Naná. A 21-es leírásában ott volt minden, amire vártam: hatékonyabb GPU használat, nagyobb teljesítmény, stabilabb működés. Az upgrade ár is elég barátságos volt, mondjuk elvitte azt az összeget, melyet a rádiós mikrofonon spóroltam, de még így is jó. Megvettem, felraktam (ezzel megkinlódtam, de az én hülyeségem volt), teszt: azannya. Beletelt némi időbe, mire berendezkedtem, de utána megette simán a 2K-s hevcet, vágta is, mint a kisangyal.

A másik kellemetlen meglepetést a fizikai körülmények okozták. Nem akarok belemenni a részletekbe, mert túl körülményes lenne, a lényeg, hogy egy egyszerű aksicseréhez is teljesen le kell bontanom a rendszert a sisakról, amiben az a gáz, hogy visszarakáskor mindig újra be kell lőnöm, milyen szögben álljon a kamera. Semmi segítségem sincs, egyszerűen bíznom kell a szemmértékemben. Ami külön gáz, hogy nehezen lehet hozzáférni a rögzítő tekerentyűhöz; ha meghúzom – márpedig meg kell húznom, ha nem akarom, hogy lekornyadjon – akkor puszta kézzel nem tudom meglazítani. Kénytelen voltam rendszeresíteni egy pici csillagcsavarhúzót a kormánytáskában.

Második tesztkör.

Ez meglehetősem viccesre sikerült. A születésnapomra a család meglepetéspartit szervezett, nem mondták meg, hová. Szerencsére időben kispekuláltam és úgy döntöttem, hogy viszem a bringámat is és tesztelem az ajándékot. Igen, Tisza-tó. Amikor a Nyírség-túra bevezetéseképpen 12 nappal korábban ezt bringáztuk körbe, kamerával, végigszövegelve. Persze a teszt nem csak ennyiből állt, a teljes folyamaton végig akartam menni. Nem véletlenül. Írtam erről a HEVC dologról 2021-ben valami hosszút, erősen bíztam benne, hogy azóta dolgoztak a problémán a Youtube-nál. Nem vacakoltam, páros lábbal ugrottam bele a lecsóba: a vágóprogrammal a kész videót is hevcben gyártottam le és úgy töltöttem fel, dacára annak, hogy a Youtube semmit nem változtatott az előírásain. Legalábbis papíron, mert a tesztvideó felment és teljesen elfogadható lett. 4K-ban szuper, 1K-ban azért már moirés egy kicsit, de szódával még elmegy. (Ez igazából erdei felvételeknél szokott kiugrani, sajnos a tesztvideón ilyesmi nincs.)

Aztán jött a nagy B+. A Tisza-tó tök sík, a próbavideóban eszembe sem jutott, hogy kirakjak a képernyőre telemetria adatokat. Aztán később persze eszembe jutott, hiszen pont ezért vettem csak 11-es Goprót, mivel a 12-es már nem rögzít ilyesmit. Oké, csináljuk. Beolvastam a Dashware progival a nyers videót… kövér error. Szépen vagyunk. Aztán eszembe jutott, hogy a 7-es Gopro videóival sem volt egyszerű a helyzet, fel kellett raknom a Gopro Studio szoftvert, abból ki kellett operálnom egy xml fájlt, átrakni a Dashware alá és innentől ismerte csak a 7-es Gopro formátumot. Oké, akkor valószínűleg frissítenem kell a Studio-t. Ja. Megszűnt. Helyette van Quick mobil applikáció, illetve Player desktop applikáció. Mindkettő natív app, azaz nincs telepítőkönyvtára, értelemszerűen xml fájlja sem. A Player-rel átkonvertáltam a hevc (h.265) fájlt avc-be (h.264), ezt már simán megette a Dashware, szuper, aztán kiderült, hogy a konverzió során elvesztek a GPS adatok. Ekkor álltam fel és vezettem le az ideget némi dartszozással. Azért gondolj bele, mennyit kinlódtam azért a GPS rögzítésért, emiatt vettem csak 11-es Goprót (gyk ugyanannyiért, amennyiért 12-est adnak)… és ekkor itt van egy ilyen banális marhaság. A használni kivánt szoftver nem ismeri a 8 feletti Goprók adatformátumát.
Lehiggadtam. Elkezdtem gondolkozni. Amikor régen még a 7-essel kinlódtam, ajánlottak valami Gopro Telemetry Extractor szoftvert, mely minden formátumból képes kiszedni a telemetria adatokat és bármilyen formában el is tudja menteni ezeket. Nézzük meg. Szerény 280 euró. Na most én meglehetősen elhivatott vagyok, de a telemetria adatok kinyeréséért a 110e forintot nem kicsit sokallom. (A bicskát meg akárhányszor összecsuktam a zsebemben, annyiszor nyílt ki újra. Azért mennyire gyűlölhetik már gopróéknál ezt a gps szarakodást. A 12-esből hardveresen vették ki, a 8-11-es verzióknál meg kameraárban adják a szoftvert, amellyel ki lehetne olvasni.) Aztán szerencsére a nyitóképernyőn észrevettem egy nyomógombot, ugyan fehér volt, mintha nem működne, de mégis működik. A Free gombra kattintva egy online konvertert találunk, itt megadjuk a Gopro fájlunkat, a progi kiszedi a trekket és akár gpx formátumban is lementi. Huh. Mondjuk nem túl megnyugtató megoldás, hiszen csak addig működik, amíg a fejlesztők jó arcok akarnak maradni, de egyelőre nincs más. Az azért érdekes, hogy ez a helyzet már a 8-as Gopro óta fennáll, ami egyfelől jó hír, hiszen a fejlesztők tartósan hagyták nyitva az ingyenes kaput, másfelől meg rossz, mert azt is jelenti, hogy azóta nem született biztonságos megoldás.

Egy kisebb B+. Az előbbi kinlódás során meg akartam nézni, biztosan be volt-e állítva a GPS a Goprón. Bekapcsoltam… és semmi. Pedig amikor Sarudon elraktam, még volt elég szufla az aksiban. Ez, akárhogy is nézem, azt jelenti, hogy a kamera kikapcsolt állapotban is meríti az akkumulátort. Ami azért elég durva. Így is 40e mAh powerbank van nálam, Paksot nem szívesen kötném a bringa mögé. Ha meg úgy teszem el a kamerát, hogy nincs benne aksi, akkor induláskor nekiáll magát inicializálni.

De összességében elégedett vagyok. A kamera képe szuper, a külső hang tökéletes, de annyira, hogy már szuszogni sem merek, mert azt is tisztán veszi. Akkumulátortesztek nem történtek, 3 órán keresztül elég sűrűn nyomkodtam, simán bírta, itthon folyamatos felvétellel 80 perc után állt le, de akkor is túlmelegedés miatt. Az most nem volt, pedig 29-31 fok között tekertem, valahol érthető, a bringán dolgozik a léghűtés. A vágóprogramtól egyelőre el vagyok ájulva. A Nyírség-túra első videóját még a régivel raktam össze, a második napot már az újjal. Ha hiszed, ha nem, _egyszer sem_ fagyott le a szoftver. Ez valami hihetetlen. A régi kábé ötpercenként dőlt a kardjába. Jó a preview, a renderelés brutál gyors (4K/50fps-ben a lejátszási idő másfél/kétszerese, elképesztő) és az új UI is sokat dob a használhatóságon.

Az igazi éles teszt, azaz legalább egy egyhetes bringatúra még hátra van, de szerintem össze fogunk csiszolódni.

Addig is álljon itt egy 8 perces részlet a tesztvideóból.

[Update1]

Gondoltam, leírom, mert ez még jobban megvilágítja a helyzet groteszkségét. Annyit sportoltam itt ezen a gopro telemetria adatokon, hogy így, meg úgy, mennyire is kellenek nekem. Nos, a helyzet az, hogy egyáltalán nincs szükségem rájuk. Semennyire sem. A gopro eleve csak egy sima trekket tud rögzíteni, azaz időpontokat és földrajzi koordinátákat. Semmi mást. Ha belenézel a tesztvideóba, ott viszont láthatsz olyasmiket is, hogy pulzus, meg hőmérséklet.
Akkor most mi van?
Az van, hogy a telemetria adatokat a Garmin karórámmal gyűjtöm. Meg a Tempe külső hőmérővel. Meg a biztonság kedvéért a Garmin túragps-szel. Azaz a teljes nap (vagy akár nagyobb intervallum) összes telemetria adatát tartalmazó gpx fájlt rakom a Dashware programban a videó alá.
Akkor hogyan jön be a képbe a Gopro? Úgy, hogy valahogyan meg kell határoznom, a teljes telemetria adatsor melyik pontján kezdődik az aktuális felvétel. Azaz van nekem mondjuk egy 8 óra 32 percnyi trekkem, rengeteg adattal. Ennek a rögzítése 9:41-kor kezdődött. A goprót bekapcsoltam 11:14-kor (11 óra 14 perc 29 másodperc, ez fontos) és ment mondjuk 2,5 percet. A Dashware-be betöltöm a videót, betöltöm a teljes trekket, majd a Szinkronizáció menüben beállítom, hogy a videó a trekk 11:14:29 időpillanatától vegye az adatokat.
Ehhez szükségem van az időpontra, azaz a 11:14:29 értékre. Azaz arra, hogy a Gopro másodpercre pontosan mikor kezdte el rögzíteni a telemetria értékeket. Azaz arra, hogy másodpercre pontosan mikor indult el a felvétel. Magukra az értékekre már egyáltalán nincs szükségem, azokat a Garmin cuccok adják. A feneség az egészben az, hogy ehhez az időponthoz semmilyen más módon nem jutok hozzá. A Gopro a felvételt nem egyből írja ki az SD kártyára, egy ideig a memóriában dolgozik. Mind a fájl dátum értéke, mind a Mediainfo-ban feltűnő összes rögzítési időpont a kártyára írás kezdetét mutatják, mely akár percekkel is eltérhet a trekk rögzítésének kezdetétől, azaz a felvétel tényleges indításától. Természetesen lehet szabad szemmel is szinkronizálni, eleinte úgy dolgoztam, de ez borzalmas időrabló szívás, nagy hibaszázalékkal. Ha a videórészletben volt megállás, az jó, mert az alá húztam be a 0 sebességű telemetria értéket. Ha ilyen nem volt, akkor cucli. Ilyenkor összelőttem valahogy, majd ötször-hatszor végig kellett néznem a felvételt, hogy biztosan jó értékeket mutat-e a kijelző, biztosan azokat látjuk, amelyek akkor mérődtek? És ekkor sem lehettem benne teljesen biztos, hiszen csak úgy szemre lőttem be. Ez viszont nyilvánvalóan aláásta a mutatott értékek hitelességét.

[Update2]
Amikor pedig már azt hiszem, hogy minden kiderült… naná, hogy nem. A nappaliban egy kivénhedt laptop van rákötve a nagy tévére, ezen keresztül nézzük a nasról/netről a filmeket, többek között azokat is, amelyeket én gyártok. Nna, ez a laptop nem bírja lejátszani a hevcet. Nekifut, próbálkozik, de a valós idejű kitömörítés már csak szaggatva megy neki. Márpedig ha nem akarok egyszerre avcben és hevcben is renderelni, akkor a hevc kuka, marad az avc, aminek a renderelése jóval lassabb, a fájlméret pedig nagyobb. A másik megoldás az lenne, hogy lecserélem a laptopot, de nemá.