MiVanVelem

Nem akarok én pénzügyi blogot írni (jó vicc, majd pont én), egyszerűen csak folytatom a matekozást, illetve a stratégia kidolgozását, és ha valami érdekesbe futok bele, akkor leírom. Egyrészt magamnak, hogy legyen letisztázva a gondolatmenet, másrészt meg másoknak, mert hátha másokat is érdekel.

Szóval, ott járok, hogy meg kellene vizsgálni, hogyan kerül át az államkincstárnál lévő forint az IBKR euró alapú számlájára.

A legegyszerűbb az lenne, ha közvetlenül átutalnám az államkincstárból. Csak éppen az államkincstár semmilyen formában nem vált eurót, így csak forintszámlára tudok forintot utalni. Azaz az első lépés fix, bankszámla. (Ez a mozgatás ingyenes és tranzakcióadó-mentes.) Innen kell tovább vizsgálódni.

A következők a lehetőségek:
1. bankszámla (forint) -> Wise (forint) -> Wise (euró) -> IBKR (euró)
2. bankszámla (forint) -> bankszámla (euró) -> IBKR (euró).

Természetesen ezeket még lehetne ragozni, de nem érdemes. Például lehetne úgy is, hogy a bankból forintot utalok közvetlenül az IBKR-hez és ott váltok, de nem tartom valószínűnek, hogy az IBKR-nél van forint alapú számlám, egyébként meg külföldi utalásnak számít.

1. Wise-on keresztül
Ebben az esetben nagyon nem mindegy, hogyan kerül át a pénz a Wise számlára. (Megjegyzem, úgy általánosan is akkora katyvaszba futottam itt bele, hogy az alapos nyomozás ellenére sem mindenhol vagyok biztos benne, hogy jók a számok.) Két esetet elemeztem: az elsőben az átvezetendő pénz 1millió (1m) forint (ennyit úgyis át akartam vinni a közeljövőben), a másik pedig 10millió (10m) forint, hogy lássam, mik a viszonyok nagyobb mennyiségű pénznél. (Ez utóbbi nyilván csak elméleti vizsgálódás volt jelenleg.)
Elkezdtem, ahogy szoktam. Limitemelés a bankkártyán, Wise-ból vásárlás kártyával. Az OK előtti összefoglaló oldalnál viszont a szivemhez kaptam. Mi van itt? A Wise azt írta, hogy részéről a vásárlás ingyenes, de a bank fel fog számolni 14800 forint díjat. Ez 1,48%, pusztán csak azért, hogy áttegyem a pénzt. Közben folyamatosan konzultáltam a chatgpt-vel (igen, azzal, amelyik velem együtt bukott meg a vizsgán), ő azt mondta, hogy szerinte a Wise free, viszont mivel Erste Szuperzéró számlám van, a vásárlásnak is ingyenesnek kellene lennie. Én viszont határozottan emlékeztem, hogy régebben volt valami Wise díj (olyan 0,4% körül), a bank oldaláról meg semmi. Járjunk utána. Itt van egy kalkulátor, ez azt mondja, hogy debit kártyával 1,08% a díj, átutalással meg… nulla. Vegyük észre, hogy alakul a káosz: a chatgpt szerint a Wise díja nulla, a Wise, közvetlenül a feltöltés előtti információja szerint, szintén zéró, csak az aljas bank tesz rá 1,48 százalékot. A kalkulátor ehhez képest azt mondja, hogy dehogyis zéró, 1,08%, a bank meg nem tehetne rá semmit, persze, ha nem vásárlásnak minősítik, akkor igen, de ennek nem mentem utána. Belekapaszkodtam abba, hogy az utalás fogadásának a díja nulla. A bankból az utalás jelenleg nulla (Superzero), februártól 0,3% lesz. Egyértelműen ez marad az út, a Wise meg kapja be a bankártyás feltöltés 1,48%-os díját. (10m forint esetén csak az, hogy átment a pénz, az kerülne 148e forintba.) Vegyük észre azt is, hogy a kalkulátor akkorát haluzott, mint amekkorákat a chatgpt szokott, ha jó a kedve.

Innentől kezdve már nem túl bonyolult a matek. A bank februártól már rámterheli a tranzakciós adót, az annyi, mint 0,3%, de limitálva van 6e forintban. A Wise 0,71-0,78% körüli díjat számol fel váltásra: az 1m forintnál konkrétan kipróbáltam, 0,78% volt, a 10m forintnál csak egy kalkulátorba írtam be, az 0,71% volt. (Ez egyébként meglehetősen dinamikusan áraz, pár órával később már a 10m esetre 0,76%-ot írt. 5000 pénz difi.) A váltáskor 411 forinttal váltotta az eurót. A Wise és az IBKR valamiféle szimbiózisban élnek, onnan jelenleg ingyenes a pénz átrakása és valószínűleg az is marad, legalábbis ahogy én értelmezem a helyzetet: ha külföldi euró számláról másik külföldi euró számlára pakolok át, akkor arra nem vonatkozik a magyar tranzakciós adó. Hogy a pénzváltásra vonatkozik-e… fogalmam sincs. Februárban meg kell nézni.

Azaz:
1m forint esetén: 3000 (tranzakciós adó) + 7800 (átváltási díj) = 10800.
10m forint esetén: 6000 (tranzakciós adó) + 76000 (átváltási díj) = 84000.

2. A Wise kihagyásával
Itt nyilván az a kulcs, hogy mit csinál a bank, ha mindent rábízok. Az elméleti megfontolások annyiból állnak, hogy szigorúan SEPA átutalási megbízást kell kiadnom, az max 2000 forint, a pénzváltási díj pedig 0,3%. (A chatgpt szerint.)
Ekkor így néz ki a matek.
1m forint esetén: 2000 (SEPA) + 3000 (tranzakciós adó) + 3000 (átváltási illeték) = 8000
10m forint esetén: 2000 (SEPA) + 6000 (tranzakciós adó) + 30000 (átváltási illeték) = 38000

Ránézésre a banki verzió jelentősen jobb, de egy tényezőt még nem vizsgáltunk meg: ki mennyiért váltja az eurót? A Wise 411-ért, ezt már írtam. (Kiváncsiságból megnéztem a Revolutot, ők 414-ért váltottak. Az MNB 412-t írt.) A bankra lusta voltam rákeresni, megkérdeztem a chatgpt-t, azt mondta, hogy 411. Na itt azért gúvadt a szemem. Nemá. Visszakérdeztem, hogy kedves, hol találtad, erre kidobott egy url-t. Megnéztem, 404. Mármint a hibakód. Amikor ezt közöltem vele, csak annyit mondott, hogy akkor menjek el a bank weboldalára és túrjam ki magam. Elmentem, kitúrtam: 425,86.
Hát, nagyon nem mindegy. Az 1m forintos esetben a két átváltás között 84,5€ különbség keletkezik, a 10m forintos esetben nyilván tízszerese, ami 845€, az MNB-vel számolva 350e forint.

Még nem végeztünk. Létezik olyan, hogy ha nagyobb összegű devizát szeretnék átutalni, akkor kérhetek a banktól egyedi árfolyamot. Nyilván ennek is utánamentem. Persze az, hogy kérhetek a banktól, az olyan izé. Ha bemegyek a pultos Évikéhez, ő nem fog nekem egyedi árfolyamot adni. Ehhez kell valami más kapcsolódási pontot keresnem. Nekem pár évvel ezelőtt volt személyi bankárom, egyszer be is mentem hozzá beszélgetni, de sajnos elkeveredett valahová a száma. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy adják már meg a bankárom számát. Erre közölték, hogy nincs. Mert már nem vagyok kiemelt ügyfél. Fogalmam sincs, hol veszíthettem el, két éve még megvolt.

De aztán rájöttem, hogy nem feltétlenül kell, lehet itt matekozni is. Ha csak a költségeket nézem, akkor a banki változat 10m forintnál 45e forinttal jobb. Ez kb. 100€. Ebből ki lehet számolni, hol, milyen átváltási árfolyamnál van az a határ, amikor a költségek kiegyenlítődnek. Ez 10m forintnál a 413-as árfolyam. Azaz nekem a banktól 411-413 euró közötti egyedi árfolyamot kellene kiharcolnom.
425-ről. Jó sok esélyem van rá.

Mi a tanulság? Egyre több helyen futok bele abba, hogy a fintech cégek ellkurvultak, a bankok meg beleálltak a kihívásba, egyre inkább közelít a kettő, nem szabad leírni a bankokat. Nos, ez az, ami nem teljesen igaz. Igen, a fintech cégek elkezdtek nem olyan jók lenni. A fenti példában is látható, hogy a Wise árai meredeken elindultak felfelé, a Revolut meg az árfolyammal játszik. Az is igaz, hogy van néhány bank, aki – bizonyos feltételek mellett – egészen jó euró árfolyamot használ. (OTP, Gránit.) De ezzel vége is. A többi bank tojik az egészre, továbbra is fejőstehénnek tartják a devizaárfolyamot. Nyilván bevehettem volna a matekozásba a Gránitbankot, de amikor megláttam, hogy számlát kell hozzá nyitnom, aztán amellé tudok devizaszámlát nyitni, persze mindkettőnek havi díja van, meg mintha lenne valami minimális befizetés is havonta… egyből elment a kedvem. Azt azért látni kell, hogy 10m forintnál a nagy variálás max 100€ nyereséget hoz. Nem biztos, hogy ennyiért megéri túl sok időt, munkát beleölni.

A másik tanulság: a chatgpt rengeteget haluzik, de nincs egyedül. Egyszerűen, ha komolyabb dologról van szó, mindent le kell ellenőrizni.

Még engem is.

[PS]

Gondolom, nem vagyok egyedül, aki aggódva figyeli a hazai fejleményeket. Részletezni nem akarom, jelenleg egy aspektusra koncentrálnék: mi lesz a megtakarított pénzünkkel? Ez ugye a mai Magyarországon nem kicsi probléma.
Rögtön az elején közlöm, hogy én tipikus ‘buy&hold’ tipusú befektető vagyok. Nem szeretem a szerencsejátékokat, a tőzsdézéstől konkrétan félek és utálom. (Egyszer lettem belekényszerítve, akkor is rögtön pofánvágtak.) Az én kockázattűrő képességem annyit tud, hogy a pénz legyen biztonságos helyen és tartsa az értékét. (Ha hoz valami kicsike reálkamatot, az már maga a boldogság.) Ennek megfelelően a megtakarításunk 80%-a pmáp-ban és emáp-ban van (5:1 arányban), a könnyen mobilizálható 20%-a a Wise-nál, jar-ban.
Viszont az utolsó 1-2 évben már látszott, hogy ez nem lesz jó.

Nos, ez az a játék, amelyből ki akarok szállni. És – figyelembe véve az egyre gátlástalanabb rablóbanda egyre enyvesebb kezét – azt sem bánnám, ha a pénzem olyan helyen lenne, ahová nem érnek el.

Ez viszont azt jelenti, hogy ki kell lépnem a ‘biztonságos’ hazai állampapírok mögül és valami mást keresni. Pedig, ahogy írtam, meglehetősen viszolygok tőle.

Többhetes nyomozás, utánaolvasás, tanulás után kezd összeállni a stratégia.
(Kezd – mert még tart a tanulási folyamat.)
1. Nyitnom kell egy IBKR/EUR számlát.
2. Amint Q1-ben megkapom a kamatokat, a pmák-ból elkezdem átcsorgatni a pénzt az IBKR-be. (Az emáp marad.) Azt addig még ki kell matekoznom, hogy melyik a jobb: közvetlenül az IBKR-be és ott váltani, vagy a Wise-on keresztül. (Az utóbbi kártyás vásárlásnak számít, nem pénzkivételnek, viszont addigra be fog kavarni a tranzakciós adó.)
3. Ahogy van valamennyi pénz az IBKR-ben, akkor keresni valami befektetést. (Valószínűleg maradok az államkötvényeknél, max keresek olyan ETF-et, mely föleg államkötvényekbe fektet. Egyelőre ezzel szemezek, de mint mondtam, a tanulási folyamat még tart. (Igen, látom, hogy tavaly nem volt túl acélos. Valahogy úgy kalkulálok, hogy a pmáp a behazudott inflációval olyan 5-5,5% közötti kamatot fog fizetni (időközben kiderült, hogy 4%-ot), ehhez képest valamivel jobb a fixmáp, de az átváltásnál bukó 1%-kal ugyanott vagyok. Mindent figyelembe véve (biztonság, stabilitás, magyar infláció, árfolyamkockázat), egy 3% körüli eurós lekötés nekem már megfelelne. Az emáp jelenleg 2,8%.) Persze mielőtt vásárolok, még ki kell matekoznom, hogy kell-e tbsz.

Nos, ez mindhárom nagyon kemény feladat. Még az első tűnt a legkönnyebben megugorhatónak. Gondoltam én.

A hosszú bevezetés után elértem végre a sztorihoz.

Annyit tudtam a nyomozásomból, hogy nem egyszerű. Bizonyos feltételeket teljesíteni kell… és nem tréfálnak.
Jó. Vágjunk bele.
Az első néhány űrlap nem volt vészes. Igaz, kérdezték a jövedelmemet, meg a megtakarításaimat, de egyikhez sem kértek igazolást.
Aztán jött a neheze. Mennyi befektetői tapasztalatom van? Nem akartam csalni, gondoltam megadom, hogy 5-6 év államkötvény, de nem is akarok mással foglalkozni. Az utóbbit sikerült jeleznem, volt olyan kérdés, hogy mennyire kockázatos befektetések érdekelnek, amire azt mondtam, hogy semennyire. De a tapasztalatnál nem volt olyan a menüben, hogy államkötvény (state bond), ehhez még a bond (kötvény) állt a legközelebb, így azt választottam.
Nem kellett volna.
Rögtön kaptam egy 12 kérdésből álló tesztet. Angolul, persze. Olyan kérdésekkel, hogy kettő kivételével azt sem értettem, mit kérdeznek. Csak pislogtam, mint hal a szatyorban. Lefordítottam a deepl-lel, de így sem lett jobb a helyzet. (Utólag belegondolva, logikus. Kínomban azt írtam be, hogy 5-6 éves kötvényes tapasztalatom van, az ugye már profi, így nyilván profiknak szóló kérdéseket kaptam.) Elég rendesen vakartam a fejemet. Most akkor mi lesz? Rögtön az elején megbukik a túlélési stratégiánk? Végül feladtam a becsületességet. Arra a két kérdésre, melyeket értettem, válaszoltam, a többinél meg behívtam a chatgpt-t, hogy gyere haver, segíts. Egy az egyben betoltam neki a kérdéseket és egyenként a lehetséges válaszokat. Hogy vajon melyik a jó. Ez alapján kitöltöttem a tesztet, beküldtem. Visszaküldték. Megbuktam. Menjek a fenébe. Tudat alatt észleltem a nappaliban, hogy emberek járnak körülöttem (vendégek voltak), de én csak néztem meredten kifelé az ablakon. Ilyenkor mi van? A varázsló nem engedett tovább, a folyamat megakadt. A chatgpt meg megbukott. (Nem én. Pontosabban én már abban a pillanatban megbuktam, amikor megláttam a kérdéseket.) Aztán úgy döntöttem, hogy veszteni valóm már nincs, akkor hazudok egy még nagyobbat. A legördülő menüből kiválasztottam, hogy pár éves tapasztalatom van részvénykereskedésben. A valóság persze az, hogy semmilyen tapasztalatom sincs, azóta a régi eset óta kerülöm, mint a tüzet, eszem ágában sincs ilyesmikkel foglalkozni. Nos, mit saccolsz, mi történt? A varázsló közölte, hogy a részvényeket nem teszteli, szó nélkül elhiszi, amit állítottam, mehetünk tovább.
Ekkor esett le másodszor az állam. Most akkor mi van? Ellenőrzünk, vagy csak alibizünk?
Na mindegy, innentől már simán végigmentem. Aztán a végén jött egy meglepő közlés. Azt mondta, hogy oké, létrejött a fiók, tolhatom bele a pénzt, vehetek almát répát mogyorót. De! Ez nem jelenti azt, hogy nekem van IBKR fiókom. Még jön egy elbírálás, hogy az általam megadott adatok alapján képes vagyok-e felelősen kereskedni a bróker felületen. Amennyiben úgy döntenek, hogy nem, akkor megszüntetik a fiókot, a rajta lévő mindent visszaváltják és visszakapom az addig betolt pénzt. Nem hangzik túl jól, nem is tettem be semmit. Aztán három nap múlva jött az üzenet, hogy oké cowboy, mehet. Megkaptam a fiókot.
Most már csak a stratégiát kell kitalálnom, mire felszabadul a zsé.