A Facebook megszelidítése

Nem kifejezetten kedvelem a Facebook-ot. Pontosítok: kifejezetten nem kedvelem a Facebook-ot. Elismerem, vannak pozitív oldalai, de a kellemetlen, megbízhatóan romboló oldalai sokkal erősebbek.
– Frászt kapok a rám öntött szeméttől. Oké, értem, hogy a FB célfüggvénye az, hogy minél több időt töltsek el belépve, érdektelen, szutyok tartalmak közt turkálva. De az külön vérlázító, hogy ezt úgy éri el, hogy folyamatosan reklámokkal bombáz, idióta barom ajánlásokat tol a képembe, meg mindenféle cicás animgifes oldalakat, melyeket egy “ismerősöm” ismerőse lájkolt.
– Amit viszont határozottan mentálisan mérgezőnek tartok, azok a kommentmezők. Az ország összes csőcseléke, összes sértődőbajnoka, vérengző mimózája itt tombolja ki magát, az összes semmi percember úgy érzi, hogy itt tudja igazán megmutatni magát, aztán meg is mutatja, de inkább ne tette volna. Nyilván már jó ideje, ha megtehetem, nem olvasok kommenteket, de az is bőven elég a mérgezéshez, amennyi “kedvcsinálónak” megjelenik a posztok alatt a hírfolyamban.

A probléma viszont az, hogy vannak dolgok, melyekért érdemes benézni. Itt van a kajakos társaságunk programegyeztetője, itt követem a dartsvilágot, bringatúrák, bringaszerelések, a helyi közélet dolgai, meteorológia, meg persze az a 10-15 ismerősöm, akiket ténylegesen is olvasok. Ezekért nézek be. Aztán mit kapok? Az a hülye algoritmus azt gondolta, hogy itt van egy mindjárt 60 éves pacák, biztosan nagy Pokemon rajongó lehet. És nekiállt napi 8-10 Pokemon poszttal bombázni. Nyilván mindegyiket egyből tiltottam, de aztán jöttek a mangák, azokat is tiltottam, persze a hentaik már nem jöttek. De kampányszerűen kaptam már amerikai benszülötttekkel foglalkozó posztokat, Céronaldó rajongói oldalakat (hogy ezekből mennyi van), rengeteg zenei oldalt, pedig én a zenéket hallgatni szeretem, nem olvasni (“writing about music is like dancing about architecture”)… és még sorolhatnám. Meg reklámok, meg politikai propaganda… tényleg szeméthegy az egész, amelyben orrbefogva kell turkálni a hasznos tartalmakért.

Nos, ennek vége. A sokadik Pikachu annyira felb@szta az agyamat, hogy nekiálltam nyomozni. Nem is kellett sokáig mennem, viszonylag hamar rátaláltam: Fluff Buster Purity. Ez egy böngésző add-on. Letöltöttem. Felraktam a Facebook böngészőmbe. (Igen, külön böngészőt tartok fent, csak és kizárólag a Facebooknak. Nekem ne kalandozzon a dolgaim között.) A legközelebbi belépésnél a jobb felső sarokban megjelent egy gomb. Rákattintva lehet konfigurálni.
Minden további magyarázat helyett berakok egy ábrát.

Nos, azóta sokkal tisztább, higiénikusabb az érzés. Tényleg annyit látok csak, amennyit szeretnék. Belépek, átfutom az átfutnivalókat és 5-10 perc után már ki is léptem. Így már belefér a napi egy vizit is. Azaz arra használom a Facebookot, amire való. Lehetne.

Balatonfelvidék bringás videó

Három napos Balatonfelvidék – Déli Bakony túrának indult, melyet az időjárás szanaszéjjel zilált, aztán később egy defekt is bedobta magát, nem is kicsit, szóval félnaponként terveztem újra a túrát, de így is nagyon jó lett. Első nap Veszprémből tekertem végig majdnem a teljes Balaton-felvidéken, a második nap a tanúhegyek között tekeregtem, majd másztam egyet a Keszthelyi-hegységben, a harmadik napon Balcsi part, végül egy kellemes meglepetés Felsőőrs határában.
Jó volt, nagyon.

Még mindig komótosan

Előljáróban: itt ugyan csupa kellemetlenségről lesz szó, de ez nem korlátozódik kizárólag a Komoot alkalmazásra. Nincs is értelme így vizsgálni. Én az egészet, az egész infrastruktúrát egyben használom, egy konkrét cél érdekében. Igazából nem is érdekel, hogy egy bizonyos dolgot a Komoot gombáz el, vagy a Garmin. A lényeg, hogy tudjam, mi nem működik rendesen és hogyan lehet megkerülni.

Akkor jöjjön a hibalista.

Offline trekk

Mennyire offline az az offline? Egyáltalán, mit is jelent az, hogy offline?
Az utóbbit tényleg nehéz értelmezni. Akármennyire bonyolult világkörüli utat is tervezel, a gpx fájl mérete párszáz kilobájt. Hiszen alapvetően egy txt fájlról van szó, mely gps koordinátákat tartalmaz hosszú tömött sorban. Mint írtam, ha össze vannak lőve a rendszerek, akkor amikor megterveztél egy trekket, azt a Komoot/Garmin infrastruktúra azon melegében le is rakja a túragps-re.
Akkor mi is az, hogy offline?
A térkép. Pontosabban a trekkel együtt elmentett régiós térképdarab. Kizárólag az.
A kérdés persze leginkább az, hogy megéri-e?
De mielőtt elkezdeném boncolni, pár szó arról, mennyire sikerült elkeffenteni. Szóval. Megterveztem egy túrát. Elmentettem. A túragps-en elindítom a Komoot Connect IQ alkalmazást, és tadamm, ott is van a túra. Kiválasztom. Két nyomógombot kapok: Start, illetve Offline. Értelemszerűen azt látom, hogy jelenleg nem offline, szóval ha le akarom tölteni, akkor rákattintok. A félreértések elkerülése végett: a track ekkor már lent van, azaz offline, ha rákattintok a gombra, akkor a trekkhez tartozó térkép jön le offline-ba. Ekkor a túragps Course folderében (course: routolható trekk a Garmin szótárban) keletkezik egy újabb trekk (*.fit kiterjesztéssel), melynek a neve úgy indul, mint a trekké, de a végére odabiggyeszt hat számot. Ebből lehet tudni, hogy ez az offline. Igenám, de mit lát az egyszeri felhasználó? Bent van a Connect IQ appban, rányom az offline gombra, letöltődik a trekk és a térkép, hurrá. Amíg bóklászik az appon belül, addig ez frankón látszik is. Aztán kilép. Amikor legközelebb visszalép, akkor a trekk már nem offline. Pedig a háttérben ott van a fájl. De az app nem veszi figyelembe. Ha újra rákattintasz az offline gombra, újra letölti. Amikor pedig már lent van. Na most gondold végig szegény mezei felhasználó lelkivilágát. Megy Albániába bringatúrázni, a net vagyonokba kerül, otthon letölt mindent offline-ba, aztán a helyszínen azt mondja az app, hogy semmi sincs meg offline. Katasztrófa. Pedig valójában minden ott van. Offline. Ezt elkeffentették. (És hogy fokozzam: ha nem akarod újra letölteni, akkor csak úgy tudsz az offline térkép+trekk alapján navigálni, ha _nem_ a Komoot Connect IQ applikációból indítod a navigálást, hanem a túragps szoftveréből, úgy, hogy kézzel választod ki az offline verziót a letöltött course-ok közül.)
Aztán persze az egy másik kérdés, hogy ennek az egésznek mennyi értelme is van? Hiszen maga a trekk alapértelmezésben lejön, azaz offline lesz. Kell nekem külön a komoot térkép offline? Kell a hóhérnak. Hiszen nekem már ott van a készüléken a kiváló OpenMTBmap térkép. Offline. Oké, a Garmin képes arra, hogy több térképet is egymásra rakjon átlátszó rétegekként, de ez jelen esetben már túlzás.

[Update] Közben kiderült, hogy a mobil kliensben már van értelme az offline térképnek. Később kiderül.

Vannak még itt gondok, de ezekre már csak utalok. Egyrészt azért ez a szinkronizáció annyira nem tökéletes. Ha például törlök a weben egy trekket, az nem törlődik csak úgy az eszközről. Meg hát… melyikről? Nekem ugye van egy Garmin órám is, mely szintén össze van lőve a Garmin Connect alkalmazással. Nyilván arra is kitolja a trekkeket. Tök feleslegesen, hiszen azon nincs térkép, nem tud navigálni. Nem, nem tudom szabályozni, hogy melyikre menjen ki. Kimegy mindegyik eszközre. Csak éppen az órán kicsi a tárhely, itt nyilván fáj, hogy rengeteg szemetet tol ki rá. De kitolja.

Route alapú navigálás

Ott jártunk, hogy rákattintok a Connect IQ alkalmazásban a trekkre és feldobja, hogy Start, vagy Offline. Az utóbbit már kitárgyaltam, nézzük most az előbbit. Azaz Start. Ekkor feldobja, hogy direkt navigáció, vagy útvonalra illesztett?
Na, itt kezdődnek a problémák.

Megjegyzem, ez viszont nem Komoot hülyeség. Ha a túragps-en course, azaz routolható formátumú trekket indítok el, a fenti kérdést mindig megkapom.

Ha azt mondom, hogy direkt, akkor gyakorlatilag nem történik semmi. Azaz elindítja a navigációt a megszokott módon, vastag lila csík mutatja a térképen az útvonalat, de nincs semmi egyéb navigálás.
Az útvonalra illesztett… na, az jó nagy kicseszés. Előszöris nekiáll matekozni. Begyűjti az útvonalhoz tartozó ún. shaping pontokat, azaz azokat a pontokat, ahol majd jeleznie kell. A jó kérdés az, hogy melyik útvonalhoz? Nos, azt a trekket, melyet 1-2 óra alatt izzadtál ki magadból, mire teljesen tökéletes lett, azt nyugodtan elfelejtheted. A Garmin algoritmusa kidobja a francba. Csak a kiindulási pontot és a célpontot tartja meg. Majd fogja és tervez közé egy útvonalat.
A folyamat meglehetősen lassú, nekem egy 40 kilométeres útra 10 perc adódott. Addig állsz és vársz. Utána meg káromkodsz. Az útvonal ugyanis gyatra. Maximálisan megértem, hogy nagyon nehéz kerékpáros útvonalat tervezni, hiszen a bringában pont a szabadság a nagyszerű. Hogy adott esetben fel tudok menni a járdára és onnan le tudok menni egy útra, egy olyanra, melyhez a térkép alapján nincs összeköttetés. A kerékpárt adott esetben lehet tolni is, például egy komplikált csomópontban. Ezt a szabadságot nem lehet beletervezni. (Vagy ha igen, akkor kapok olyan útvonalat, mint amilyet a bikemap.net tervezett nekem, ahol Érdnél egy hatméteres emelkedőről kellett lemásznom egy olyan meredek lépcsőn, ahol bringa nélkül sem lett volna könnyű.) Szóval megértem, hogy nehéz… de azt nem értem, hogy miért erőltetik, amikor bemenő adatként már kaptak egy alaposan megrajzolt trekket? Na mindegy, erőltetik. Azaz kapok egy olyan trekket, amelyen a legtöbbször eszem ágában sincs menni. (A legrövidebb útvonalat tervezi, függetlenül attól, hogy nagy forgalmú úton kell mennem, függetlenül attól, hogy nem nagy kerülővel menne arra dedikált kerékpárút is.) Innentől kezdve kuka az egész.
Elgondolkodtam, hogy ezek után mi szükség is van erre az egészre? Valami biztos van, hiszen nem kicsi munka lehetett egy ilyen tervező, illetve később navigáló algoritmust kifejleszteni, a Garminnál meg csak nem fogalmatlan sültbolondok ülnek? (Oké, magas labda volt, kihagyom.) Szóval elgondolkodtam, de csak egy felhasználási terület jutott eszembe. Mondjuk tök felelőtlenül úgy megyek el valahová, hogy nem rajzoltam útvonalat, aztán eltévedtem és annyira reménytelen a helyzet, hogy csak egy ilyen navigációval tudok eljutni a célhoz, a technikához meg nem értek annyira, hogy az ezerszer egyszerűbb megoldások közül bármelyiket is összerakjam. Na, ekkor ez az én lehetőségem.

Ez most olyan szőkenősen hangzott, de végiggondolva az eddigi túráimat, kétszer már keveredtem ilyen helyzetbe, a legalaposabb tervezés ellenére is. Végül megoldottam másképp – muszáj volt, mert az akkori térképem nem volt routolható – de akadtak benne izgalmas pillanatok.

Nincs waypoint. Illetve van, csak nem úgy.

Itt viszont a Garmin a jó fiú és a Komoot a hülye.

Először is tisztázzuk, mi is az a waypoint. A kifejezést mindkét rendszer ismeri, csak másképpen használja. És legfőképpen mi is van a POI-kkal?

  • POI, ahogy mindenki gondolja: Point of Interest: valamiért érdekes pontok a _térképen_. Ez utóbbi fontos. Amikor valaki legyárt egy térképet, akár fizetőset (Garmin), akár ingyeneset (Open Cycle Map), rárak néhány érdekesebb pontot: benzinkutak, parkolók, boltok, éttermek, múzeumok… ilyesmik.
  • Waypoint, ahogy a Garmin gondolja: tulajdonképpen egyedi POI. Én rögzítem a számomra fontos pontokat. Nem, nem a térképen, jól is néznénk ki, hanem a trekkben. Mind a gpx, mind a fit formátumban benne van a lehetőség, hogy a trekk útvonala mellé egyedi pontokat rögzítsünk. Ezeken a pontokon nem kell átmennem, elég, ha látom, hogy ott vannak az útvonal környékén. Ha például a térkép POI-jai között nincsenek kempingek, akkor a tervezés során az engem érdeklőket felveszem waypoint-nak. Ha kajaktúrán nádaslabirintusba megyek, akkor a fontosabb pontokat szintén felveszem waypoint-nak.
  • Waypoint, ahogy a Komoot gondolja: egyszerűen csak a trekk megjelölt pontjai. Amikor tervezek, megadok egy kiindulási pontot és egy végső pontot. Ezek waypoint-ok. Ahol nem jól tervezett az algoritmus, ott arrébbhúzom a vonalat, ekkor keletkezik egy újabb waypoint, melyen keresztül kell mennie az útnak. Ha az algoritmus nagyon nem arra akar vinni, amerre menni szeretnék, akkor 20-50 waypoint is kerülhet egy trekkbe. (Vedd észre a nagy különbséget: a Garmin waypont bárhol lehet, akár a trekken, akár mellette, akár ezer kilométerre tőle. A Komoot esetében csak és szigorúan a trekken.)
  • Places, ahogy a Komoot gondolja: bármi, ami érdekes lehet. Például egy jó kilátási pont. Egy hangulatos tómenti szakasza a bringaútnak. Ide tartoznak a POI-k is, meg minden más hely, melyeket nem szoktak berakni a POI-kba. Értelemszerűen a térkép részei. A Komoot egyáltalán nem él azzal a lehetőséggel, hogy magába a trekkbe is lehetne kiemelt pontokat rakni.
  • Highlights, ahogy a Komoot ismeri: a Places része. Arról van szó, hogy nekem, mint utazónak lehetőségem van egyedi POI-t létrehozni. A térképen. Ez egész egyszerűen elborzasztó és egyben hajmeresztő is. A Tisza-tónál van vagy 20 kijelölt pontom, a nádaslabirintus miatt. Ezek nekem fontosak, másoknak nem. Mégis, ha használni akarom, akkor rá kell(ene) raknom a mindenki által használt térképre. A jó hír, hogy azért létezik valamifajta kontroll: highlight pontot berajzolni nem lehet, csak valamilyen eszközzel rögzített, már megtett út egy-egy pontját lehet felterjeszteni highlight-nak, lehetőleg fényképpel, és ha elfogadják, akkor kerül fel a térképre. (Persze meg lehet hekkelni: egy rajzolt trekket töltök fel a Completed folderbe, innentől már választhatok belőle highlight pontot. Tényleg nem értem. Azt sem, hogy hogy-hogy nincsenek még teleszpemelve a Komoot térképek mindenféle marketing szarral?)

És ennyi. Ha ezt alaposan végiggondolod, egészen vad dolgok jönnek ki belőle. Elmesélek egy teljesen átlagos tervezést.
Belépek a Komoot webalkalmazás Route Planner menüjébe. Megadom a kezdő és a végső pontokat. (Addig nem tudok csinálni semmit sem.) Ellenállok a késztetésnek, hogy egyből nekiálljak helyére rángatni az útvonalat, ehelyett rárakom a térképre az engem érdeklő rétegeket: bicikliutak, kempingek, boltok, étkezőhelyek, természeti látványosságok, vízcsapok, nyilvános vécék. A highlight-ok eleve látszódnak. Ez a sokminden nagyon frankó, viszont csak és kizárólag a tervezést szolgálja. A trekkre nem tudom rárakni (hiszen a Komoot nem enged pontot rögzíteni a trekkbe), a mobiltelcsin lévő térképben nem lehet bekapcsolni ezeket a rétegeket, az offline térképbe nem kerülnek bele. (De. Csak nem látszódnak.) Azaz elhúzzák az orrod előtt a mézes madzagot, de nem kapod meg. Az útvonalat persze úgy tervezem meg, hogy maximálisan figyelembe veszem ezeket a pontokat: a kiindulási pontot ráhúzom az indulási kempingre, az érkezési pontot a végső kempingre és ha a kocsma/bolt közel megy az útvonalhoz, akkor rárakom az útvonalat a pontra.

[Update] Egy pontosítás. A mobiltelefonon sikerült valamit előcsalogatnom. Jól eldugták. Úgy kezdődik, hogy vagy átváltok tervezés üzemmódba, vagy egy már létező trekknél átkapcsolok Edit módba. Ekkor ha rákattintok a nagyító gombra (search), akkor feldobja a rétegeket és kiválaszthatok egyet. Igen, sajnos csak egyet. Azaz nem tudok például egyszerre kempinget és vízcsapot keresni. Viszont itt már van értelme a mobil offline térképnek, hiszen ezek a rétegek csak a térképen találhatok meg. A mobiltelcsin kikapcsoltam minden internetkapcsolatot és így is mutatta a POI-kat. Ez csak úgy lehetett, hogy az app amikor szinkronizált, kérdés nélkül leszedte a hozzátartozó térképet is offline-ba, melyben benne volt az összes réteg. Emlékszel? Sírtam korábban, hogy milyen már, hogy a túragps-nek újra meg újra le kell húznia az offline térképet. Hát mi lesz majd Albániában? Itt van a válasz: semmi. Az offline térkép már a legelején ott van a mobilon, a túragps simán le tudja kapni bluetooth-on keresztül. (Értelme persze nem sok van, hiszen a túragps-en már nem lehet semmilyen POI réteget bekapcsolni a Komoot offline térképén, így csak azokat látom, amelyek az alaptérképen, vagy egy Garmin trekken vannak rajta.)

Sajnos a probléma ennél jóval bonyolultabb. Például szeretném látni a túragps-en (hiszen az van előttem, a mobiltelcsi a táskában utazik), hogy a déli időpontnak megfelelő besaccolt helyen milyen boltok/kocsmák vannak a közelben. Nyilván nem fogok olyan útvonalat tervezni, ahol 5 kilométeres körön belül minden boltot, minden kocsmát rárakok az útra. Aztán az is érdekelne, hogy 20 kilométerenként hol találok iható vizű kutat. És így tovább. Egyszerűen látni szeretném ezeket a kiemelt pontokat a navigációs eszközön.
Na, ilyet nem tud a Komoot. És ez azért bicskanyitogató, mert a rendszerbe bele lett tervezve, mint írtam, a gpx/fit formátumok ismerik a lehetőséget, a Garmin intenzíven használja is. De a Komoot nem.
Kombinálunk. Már most szólok, hogy csempetépkedős lesz. De nincs más. Tervezek. Az egyik képernyőn ott van a Komoot útvonal, mellette az összes érdekes pont. A másik képernyőre kiteszem a Google Maps térképet. A Komoot alapján megkeresem a kiemelt pontokat. Ha szerencsém van, akkor a gmaps-ban is létezik, mint POI. Ha nincs, akkor a környezet alapján kell megkeresni. Kimásolom a pont koordinátáját. Átkapcsolok a Basecamp alkalmazásra és itt létrehozok egy waypoint-ot, a kimásolt koordinátákkal. Ezt végigcsinálom nem csak az adott trekkel, hanem a teljes túra ősszes útvonalával, majd a kábé 100-200 pontból álló gyűjteményt elmentem gpx formátumban.
Utána jön az a trükk, hogy kihasználom a túragps azon képességét, miszerint az egymásra rakott térképeket, trekkeket képes egyben megmutatni.
Azaz így néz ki a szendvics:
– Legalul az OpenMTBmap térképe.
– Erre jön rá a Komoot útvonala, opcionálisan az offline térképpel együtt.
– A legtetején pedig a Basecamp-ben legyártott pontgyűjtemény.
Ekkor van készen egy túra.

Nem, persze, hogy nincs készen. Hiszen létezik B terv is. Kimásolom a Komoot-ból a trekkeket gpx formátumba, ezeket és a pontgyűjteményt pedig a Dropboxon keresztül beimportálom a Locus-ba. Ha egy kicsit is zűrös a helyzet, a mobiltelefon jóval nagyobb képernyőjén sokkal jobban át lehet tekinteni. (Nem, a Komoot mobil alkalmazása ilyen célra nem igazán használható.)

Biztos vagyok benne, hogy az olvasók között akad sok olyan csavaros agyú informatikus, aki megkérdezi, hogy kedves József, miért nem b@szod át a Komoot agyát? Mondjuk megrajzolod a trekket a Komoot-ban, kiexportálod, beolvasod a Basecamp-be, berajzolgatod rá a waypoint-okat, elmented gpx formátumba, majd visszaimportálod a Komoot-ba? Nos, kipróbáltam. A Komoot olyan szinten képtelen értelmezni ezt a fajta gpx fájlt, hogy szerinte két útvonal van egy fájlban, és természetesen csak az egyiket engedi egyszerre beolvasni. Persze ettől még be lehetne olvasni külön csak a waypoint-okat, de azokat megint annyira nem tudja értelmezni, hogy az szerinte egy útvonal. Ennek megfelelően össze is kötözgeti a pontokat. Bravó.

Kajakos tervezés

Reménytelen. A vízen még a bringázásnál is ezerszer nagyobb a szabadság, Nincsenek útvonalak. A tervező szoftverek számára a víz, a nádas, a mocsár egyszerűen csak akadály, melyet meg kell kerülni. Itt nincs más, mint gúvadt szemmel térképeket bújni és saccra dolgozni. A Komoot-ban rajzolok, az van az egyik képernyőn. A másikon fut a Google Earth, a Basecamp, a Google Maps és a CalTopo.

Az utóbbi egészen hihetetlen. Ha van kedved, nézd meg a Velencei tavat. A CalTopo majdhogynem nádszál szinten mutatja a nádasokat. A többiek meg… hát, a tavat azért mutatják.

Na szóval, gúvadt szemű térképnézés. Egyszerre öt térképpel. Ez alapján rajzolni valami hihető útvonalat. Menetközben a Google Maps/Basecamp módszerrel rögzíteni a labirintus sarokpontjait. Aztán a remegő kézzel rajzolt trekk és waypoint-ok alapján reménykedni, hogy nem csesztem el nagyon és nem lesz belőlünk Hany Istók.

Apróságok

Az előző írás elején említettem, hogy nálam szempont az is, hogy aki olvassa a túraleírásokat és megtetszik neki a dolog, képes legyen letölteni a trekket. Na, ez most nem megy. Kellene hozzá az, hogy az olvasó kilockolja az érintett régiókat. Felettébb szomorú. Végül azt találtam ki, hogy a nagyobb túrák végén, amikor majd a kollekciót is kirakom, belinkelem a blog háttértárára felmásolt gpx fájlokat.

[Update] A fenti már nem igaz. A saját tervezésű trekkjeim letöltéséhez kell csak kilockolni a régiót. Ha más ember publikus trekkjét szeretném letölteni, elég egy fapados account, nem kell vacakolni a régiókkal. Az eszem megáll.

Újabb fájó pont. Ha nem elég a blogba beágyazott kompakt megjelenítés (lásd lentebb), hanem még meg szeretnéd tekinteni akár a túra, akár a kollekció további részleteit, esetleg kommentelni szeretnél, vagy lájkolni, ahhoz Komoot account kell. Nyilván elég az ingyenes, de akkor is macera. Naív voltam, azt hittem, hogy a ‘Visible: Anyone’ beállítás tényleg mindenkit jelent, de nem: csak a Komoot-on belüli mindenkit értik alatta.
Miért fájó? Azért, mert ez a kollekció egyébként egy tök jó összefoglaló oldal. Eleve van egy header (nyilván egy jellemző fénykép a túráról), van egy description rész, ahová vagy írok valamit, vagy csak belinkelem a blog megfelelő írását, de ugyanide be lehet ágyazni a túráról készült videót is. Alatta látszik egy összefoglaló térkép, amelyen a többnapos túra útvonala látható egy térképen, végül ez alatt jönnek sorra a napi túrák, szintén fényképes fejléccel. Érdemes belekattintani a lentebbi beágyazásba.

[Update] Felejtsd el az előző morgást. Az alatt a kábé másfél hónap alatt, amíg ez az írás készülgetett, a Komoot megváltoztatta a szabályokat. Most már nem kell account sem a kollekció, sem a túra megtekintéséhez. (A lájkoláshoz, illetve a kommenteléshez viszont kell.)

Nem beszéltem még egy rétegről. A prezentációról. Azaz szeretném, ha nem csak a terveket tudnám itt tárolni, hanem a nagyobb túrák trekkjeit feltöltve, azokat be is tudnám ágyazni a blogba. Mivel el tudom választani a terveket a megtett utaktól, meg külön kollekciókba tudok csoportosítani, így semmi akadálya, sőt, a bőség zavarával küzdök. Eltekintve egy apróságtól. Egy felettébb kellemetlen apróságtól. Hogy a beágyazott ablakban a túra adatait birodalmi mértékegységben mutatja. Márpedig akármilyen túráról is legyen szó, nem csak az útvonal a fontos, hanem a megtett táv, megmászott szint is. Na most, ha ezt köbláb/miatyánkban írja ki, azzal senki nem megy semmire.
Küzdöttem. Túrtam a netet. Alig találtam valamit. Az is félrevezető volt. Szerencsére.
Végül belenyugodtam. Nem kell keverni. A megjelenítéshez tudom továbbra is használni a Wikiloc oldalt. (Ez a probléma eleinte ott is fennált, de akkor megtaláltam a megoldást.) Aztán egyik nap éppen ráértem (ádehogy) és írtam egy levelet a Komoot supportnak. Két nap múlva jött a részletes válasz. Hogy én ezt nem tudom szabályozni, a háttérben dolgozó ALGORITMUS dönti el, melyik mértékegységet kapom. De szerencsére kaptam tippeket. Nem mondom végig az összeset, csak azt, amelyik segített: az általam használt böngészőkben töröltem azokat a felvett nyelveket, ahol volt külön country beállítás is. Azaz törölni kellett az English(US), English(UK) nyelveket, de az English maradhatott. És nyilván fel kellett vennem külön a magyart.

Nagyjából ez lett a vége.

Chrome:

Edge:

Indulásképpen gyártottam két kollekciót, pusztán csak kipróbálni, mit tudnak. Ez az egyik, a másfél évvel ezelőtti dél-dunántúli túrámról.

Ez pedig az egyik túra a kollekcióból. Ha jól van beállítva a böngésződ, akkor a túra paramétereit normális mértékegységben fogod látni.

Utószó:
Ezt a cikket (mely közben kettévált) valamikor december elején kezdtem el írni, úgy, hogy folyamatosan teszteltem mind a Garmin GPSMAP66s, mind a Komoot alkalmazáscsomagot. Látszik is az íráson, teljesen szétesett menetközben. Hol ezt állítom, hol meg pont az ellenkezőjét. Hát, igen, a folyamatos tesztelés már csak ilyen. Valamiről azt hiszem, hogy nincs benne, aztán kiderül, hogy benne van, csak nagyon eldugták. Van, ami első látásra hülyeség, aztán valahol a FAQ-ban van egy cikk, amely megvilágítja, hogy nem az, de csak bizonyos szituációkban van értelme. Ezekbe a szituációkba bele kell futni és a megoldásra rá kell keresni. Amihez idő kell. Nyilván újraírhattam volna a cikket (újra, meg újra, meg újra), de ehhez sem időm, sem kedvem nem volt. Így alakult ki ez a tömérdek [Update] bejegyzéssel tördelt írás. Ez van. És még most sem merem állítani, hogy immár mindent tudok. Volt olyan update, melyet tegnap írtam bele, mert véletlenül akkor futottam rá.
Tervezéssel már tömérdek időt töltöttem el, de a terveket kipróbálni majd csak a szezonban fogom tudni. Akkor nyilván teljesebb lesz a kép, de azt valószínűleg már nem fogom megírni.

Komótosan

Folytatódik a túrafelkészülés rovat.

Előljáróban annyit, hogy ez egy hetek óta gyűlő anyagból készült írás, úgy, hogy egyszerre írtam és teszteltem. Azaz sokszor előfordult, hogy teljesen belelkesedtem, majd menetközben derült ki, hogy túl korán örültem. A megírt szöveget viszont már nem volt kedvem újraírni, inkább később fűztem hozzá módosításokat, szóval maga az írás meglehetősen hektikus lett. Ha teljes képet akarsz kapni, akkor mindenképpen olvasd végig.
Illetve még valami. Ahogy haladtam előre, egyre mélyebbre, úgy lett egyre összetettebb a kép. Végül kénytelen voltam az írást kettészedni, mert egyszerre túl sok lett volna.

Körülbelül tíz éve van valamilyen trekkelő eszközöm: túragps folyamatosan, de volt mellette mobiltelefon, illetve sportóra is. Ez alatt az idő alatt kialakult egy kézreálló infrastruktúrám. Voltak tervező alkalmazások: eleinte a Google Earth-be rajzolgattam szabad kézzel, kmz-ből konvertáltam gpx-be, aztán pár éve gombamódra megszaporodtak a tervező alkalmazások. A trekkek tárolására az offline tárolás vált be, először a Garmin Mapsource, na ez nagyon vacak volt, aztán jött a Basecamp, mely olyan, mint a Chocito: ronda, de jól használható. A blogra – hosszas kisérletezést követően – a Wikiloc beágyazáson keresztül publikáltam a trekkeket.
Ez ment egészen idáig. Most viszont durván egy hónap alatt szintet ugortam. Nem egyet. Legalább tizet. Már el sem tudom képzelni, hogy a fenti rendszerekkel bénáztam valamikor.

Az egész az új túragps vásárlásával kezdődött. Erről írtam már rengeteget, a lényeg, hogy ez teljesen új operációs rendszert kapott, ugyanazt, mint a Fenix6-os órámé… és a tudása is azéval vetekszik. (Nyilván részben más a felhasználási területük, de mindkettő végre-valahára egy szinte tökéletes eszköz.)

[Update] Na, azóta megismertük egymást… megint túl korán voltam optimista. De az tény, hogy hatalmasat léptek előre.

Ahogy nézegettem a manuált, viszonylag hamar levettem, hogy ezt nem úszom meg gyorsolvasással. Az utóbbi egy hónapban rengeteget gyötörtem, szerintem szénné konfiguráltam, de annyira jó eszköz lett belőle, hogy nem is tudom, hogyan lehettem meg eddig egy ilyen nélkül.
Ez egyben fel is adta a leckét.
Ide ugyanis már rendes térkép kellett. Becsülöm, ami a turistautak.hu oldalon történik, de nekem a térképeik nem jönnek be. Én elsősorban bringázok, a kerékpáros térképeik pedig menetközben nem túl jól olvashatóak. Open(x)Map formátumban elég sok helyről lehet már garmin-kompatibilis térképeket letölteni, csak hát… Ezek nem igazán túratérképek, különösen nem kerékpáros térképek, illetve nyilván vannak ilyenek is, de nekem eleve olyan kellene, amelyik egyrészt készülékre másolható *.img, másrészt meg Windows alá telepíthető *.exe. Na, itt már megállt a tudomány. Egy ideig. Aztán megtaláltam ezeket az oldalakat: OpenMTBmap terepbringázásra, illetve Velomap országútira. Ha országonként szedem le a térképeket, akkor ingyenes, és ez a túragps-re rendben is lenne, de a Basecamp alatt kész szenvedés. (Viszont legalább van telepíthető változat is.) Kipróbáltam, megtetszett. Ha egyben szeretnék kontinensnyi térképeket letölteni, ahhoz viszont már elő kell fizetni. (€18/év) Végül azt találtam ki, hogy előfizetek egy évre a a Velomapra, az megy a Basecamp alá, erdei bringázáshoz meg úgyis csak a túragps-en lesz szükségem térképre, oda meg le tudom töltögetni az országos MTB térképeket.
Ezzel a Basecamp és a túragps ki lett pipálva. (Ja, mindegyik térkép routolható.)

Mit lehetne kezdeni a tervezéssel? Ez is eléggé kényelmetlen volt. Megrajzoltam a trekket, akár itthonra a Merretekerjek-en, akár külföldre a Brouter-en, letöltöttem, beraktam a Basecamp alá, eddig oké, csakhogy ha változtatni szerettem volna, vagy kezdhettem előlről a rajzolást, vagy gyárthattam a kiegészítő útvonalakat. Az első egy csomó plusz munkát jelentett, a második meg rossz minőségű navigálást. Akkor lett végképp elegem az egészből, amikor novemberben hosszabb ideig adatbázishiba miatt elérhetetlen lett a brouter. (Előtte meg fél évig nem működött a merretekerjek.)
Mik vannak még? Sokáig használtam a bikemap.net oldalt, sőt, egy ideig az volt a blogon a megjelenítés is, de aztán húztak egy váratlant: trekket csak prémium előfizető tölthetett le. A sajátját is. Dolgoztam egy útiterven, aztán nem tölthetem le? Feltöltöttem egy túrát, gyarapítottam az állományt, de nem adhatom meg a jogot mondjuk a blog olvasóinak, hogy ingyen letölthessék? A prémium előfizetés €9/hó, illetve €39/év. Nálam ez kiverte a biztosítékot, a bikemap.net ment a kukába. Közben véletlenül rátaláltam a Komoot-ra… és megtetszett. Csakhogy belefutottam ugyanabba a problémába: a trekk letöltése itt is fizetős. Kuka. Tervezőprogramnak jó lehet még az OutdoorActive is, csak ez meg nem engedi a trekkek feltöltését. (Csak akkor, ha a saját applikációjával trekkeled.) A Mapy.cz hozzáállása remek (lehet tervezni, a trekk elmenthető és ingyen letölthető), csak sajnos a tervezője eléggé fapados, már egy közepesen bonyolult napi túrába is beletörik a bicskája. Volt még ez a CalTopo, ez ránézésre is egy nagyon komoly alkalmazás, kismillió konfigurációs lehetőséggel, csak hát a tervezést is tartalmazó csomag évi 50 dodó. Engem legalábbis meglepetésként ért, hogy a Basecamp is tud tervezni, de az első kísérlet után csak legyintettem rá. A legendás Garmin szoftverfejlesztés. Jut eszembe, a Garmin Connect oldalon is lehet tervezni, lányom ezt használja, de nekem nagyon nem jött be. Hoppá, majdnem elfelejtettem egy korábbi kedvencet. A Locus nem csak mobil appal képviselteti magát, van weboldala is. A tervezés gördülékeny, a megrajzolt túrát ki lehet exportálni gpx formátumban. Aztán ennyi a free, azaz kábé azt tudja, mint a merretekerjek/brouter páros. Ha el is akarom menteni az útvonalat, hogy esetleg később még dolgozhassak vele, az €24/év.
Jó. Akkor most mi van?
Valószínűleg nem úszom meg fizetés nélkül.
Nézzük meg, mi mennyibe kerül.
Toronymagasan a Komoot nyert. Nagyon jó a tervező része. A trekket el tudom menteni. (Nyilván csináltam accountot.) A letöltése… az egy kicsit cifra. Régiókra bontották a térképet és egy trekket csak akkor tudok letölteni, ha felszabadítom azt a régiót, amelyiken/amelyeken a trekk húzódik. Egy régió kilockolása filléres tétel, cserébe ezek nem is nagyok. Elsőre mindenki választhat magának egy free régiót, hát, Budapest nem fért bele egybe. Viszont létezik olyan, hogy Worldwide előfizetés, ekkor egyszeri összegért örökre felszabadítottad az összes régiót. Ez €30. Nem havi, nem évi, örökre szól. Az egész világban tervezhetsz, a terveket eltárolhatod, letöltheted. Saját trekket is feltölthetek, ezeket be tudom ágyazni a blogba. Szuper.

[Update] Menetközben derült ki, hogy csak a saját tervezésű trekk letöltéséhez kell kilockolni a régiókat. Ha más ember – publikusan elérhető – trekkjét szeretném letölteni, ahhoz elég egy fapados acoount is.

És akkor a legjobbat még nem is mondtam. A mobiltelcsire feltettem a Komoot appot, a túragps-re meg a Komoot Connect IQ appot. (Feltehettem volna a sportórámra is, de nekem a navigáció nélküli Fenix6 van.) A Komoot-ot oda-vissza össze lehet lőni a Garmin Connect-tel. Innentől tudja azt, hogy az általam tervezett trekk minden varázslás nélkül egyből elérhető – a mobil appon keresztül – a túragps-ből (routolható formában!), illetve bekattinthatom, hogy legyen offline, ekkor nemcsak a trekk lesz elérhető internetkapcsolat nélkül, hanem a mögötte lévő térkép is. (Ez egy kicsit bonyolultabb, de később kifejtem.) Ugyanezt megcsinálhatom az appból kiválasztott, nem saját trekkekkel is. Sőt. Ha tervet kell változtatnom, akkor a mobilappon megrajzolom az új útvonalat, elmentem, a túragps pedig simán magára húzza és már mehetek is tovább. (Tudom, maga a túragps is képes akár routolható túraútvonal tervezésére is, de azon a bélyegnyi képernyőn a pici gombokkal ez nem túl felhasználóbarát.)
Ja, mit jelent az, hogy routolható útvonal? Azt, hogy ha megfelelő (routolható) térkép van a routolást ismerő szoftver mögött, akkor ugyanúgy lehet vele navigálni, mint mondjuk a Vazéval. Azaz tekersz az erdőben, a készülék meg egyrészt mutatja, másrészt meg bemondja, hogy a harmadik fánál forduljál jobbra. Oké, a túragps csak mutatja, de ha a mobilappal navigálsz, az be is mondja. Ez nagyon viccesen hangzik, de letesztelni még nem tudtam: folyamatosan vízözön van, előtte meg megint előjött ez a toroknyavalyám. Mindenesetre nagyon kiváncsi vagyok.

[Update] Ezt még decemberben írtam, azóta leteszteltem. Én hülye naív nyári gyermek. Megírom.

Szóval már ez is több, mint tökéletes, ráadásul korrekt áron. Vadul neki is álltam tervezni. Céloztam már rá a blogon, hogy tele vagyok tervekkel, és most, hogy ennyire gördülékenyen, hatékonyan lehet tervezni, ráadásul nem kell kemping szintig kidolgoznom a terveket, mert bármikor tudok utólag is módosítani, szóval rövid idő alatt megrajzoltam 78 124 146 túrát. Nem, ez nem a jövő év, dolgozni is, meg aludni is kell, de a következő években majd beosztom. És ez még nem a vége. A Basecamp raktáram tele van túraötletekkel, az olvasmányaim, illetve a követett túravideók alapján is folyamatosan kapom az ötleteket, szóval biztos, hogy a készlet gyarapodni fog. Különösen, hogy ilyen gyorsan lehet tervezni: hamarabb megrajzolok egy útvonalat, mint ahogy szövegesen összeírnám, hogy miről van szó.

Itt viszont belefutottam megint valamibe, amiben a Basecamp nagyon jó, mások meg nem: a strukturált tárolásban. A Basecamp-ben tetszőleges mélységben tudok subfoldereket létrehozni. Például van olyan struktúra, hogy Root / Tervezett / Kerékpár / Szlovénia / Millenium és ebben a folderben van három trekk, mert ez egy háromnapos túra. A Basecamp pedig ezeket egy rétegre rakja, szóval látom egyben a három napot, de persze láthatom külön is.
Tud ilyet a Komoot? Mert igény az nagyon lenne rá. És tud. Viszont ahhoz már Premium előfizetés kell. (Csak szólok, hogy a korábban felsorolt alkalmazások semmilyen előfizetésben sem tudják ezt a funkcionalitást.) Sajnos a Komoot is csak egyetlen szintig, azaz kollekciókat tudok létrehozni, ezekbe tudok trekkeket pakolni, de kollekcióba kollekciót már nem. Viszont az ide pakolt trekkek szintén látszanak egy rétegben, ekkor egyben látszódnak a túra adatai is, de persze a napi túrákat külön is láthatom. (A kollekció tulajdonképpen egy címke, azaz egy trekk több kollekciónak is tagja lehet.) A blogba be lehet ágyazni túrákat is, kollekciókat is.
Szóval ez egy jó dolog és nekem nagyon is kell. Mennyibe kerül a Premium előfizetés? Nos, ez már sajnos előfizetés, nincs benne örökélet. Csak éves előfizetés van, €5/hó áron. Azaz €60/év, az első évből levonják a Worldwide előfizetésem árát, mivel ezt a Premium már tartalmazza. Itt már szívtam a fogamat. Én valahogy nagyon idegenkedek az előfizetéses modelltől. De az már itt, ezen a ponton is látszott, hogy vadul meglódult a minőségi túratervezés, abból pedig egyre több, egyre jobb túratervek fognak kiesni. Hiszen eleinte elég csak álmodozva rajzolgatni, aztán szépen, lassan valódivá lehet finomítani a tervet.
Jó.
A vicc az egészben az, hogy gyakorlatilag ezért az egy szolgáltatásért képes voltam előfizetni a prémium csomagra. Pedig abban van még egy szakajtó egyéb szolgáltatás is. Ha eddig csak általánosságokban beszéltem, most mutatom. Itt van a kert. Láthatóak a térképfelszabadítási díjak, látható a Premium csomag díja, illetve a free/premium csomagok tartalma. A Premium hat szolgáltatással tud többet. Ebből négy használhatatlan, legalábbis számomra, egyet meg meg lehet kerülni.
A többnapos tervezés ránézésre nagyon jó, a gyakorlatban… hát, izé. Tételezzük fel, hogy végig akarsz bringázni a Mura mentén. Ráböksz, hogy indulás Villachból, érkezés Lendvára. A tervező automatikusan tervez egy útvonalat. A másik monitoron futó Google Maps alkalmazásban kempingeket keresel, nagyjából napi 100 kilométer környékén.

[Update] Izé, közben megtaláltam, hogyan lehet POI rétegeket kirakni a Komoot térképekre. Van olyan is, hogy camping réteg.
De ettől függetlenül a tervezéshez továbbra is kell a Google Maps. Majd elmesélem.

Utána vadul neki kell állni korrigálni, mert a tervező eleve nem a legjobb utat szokta javasolni, az útvonalnak el kell haladnia a kempingek mellett, meg nyilván neked is lehetnek egyedi céljaid, mittudomén a háromlábú tehén emlékműve Muraszombatnál. Majd amikor megadtál mindent a tervezőnek, akkor az napokra bontja az útvonalat és berakja az egészet egy kollekcióba. Na most, ha egyedi túraként állsz hozzá, akkor minden napot külön tervezel meg, de a metódus és az eredmény nagyjából ugyanez. Sőt, így sokkal rugalmasabb a tervezés, mert ha nagyon nem akarja kiadni az útvonal a 100 km körüli napi távot, tetszőlegesen át tudod tervezni, neadjisten egy vadkempinges éjszakával. Meg hát olyan is van, hogy a Komoot nem ismeri azt a kempinget/szállást, ahol aludni szeretnék.
A sportspecifikus térkép tulajdonképpen jó dolog. Tervezéskor be tudod kapcsolni, hogy milyen extra rétegek látszódjanak még a térképen: gyalogtúra, bringatúra, MTB. De előfizetni emiatt sem kell, mert ha a térképek közül a Komoot térkép helyett az Open Cycle Map-et választjuk, akkor látszódnak a bringautak.
Az instant meteorológia biztosan jó, de nekem van Windy előfizetésem, abban jobban bízok.
Live tracking, azaz túra közben az ismerőseid/követőid látják, hol lihegsz éppen. Tényleg kíváncsi vagyok, ki az aki ilyesmit használ. :)
3D Maps. Ez is csak jól hangzott, de a valóságban nem működik. A promóban nyilván Alpok túrákat mutogattak, ott tényleg vannak hegyek. De nekem például a Dél-Bakonyban a Kab-hegyet egyszerűen nem is mutatta. Egy csomó forgatás után tudtam megjeleníteni, de akkor is csak enyhe dombként.

Örülünk? Akár örülhetnénk is, de… lakva ismeri meg a másikat az ember. Jöjjön a hibalista. Egy újabb írásban. Mert sajnálatosan elég hosszú.

Lehallgatókészüléket a kémboltból

Nem hülyéskedek, tényleg vettem egy lehallgatókészüléket. Úgy kezdődött, hogy rákerestem arra a kifejezésre, hogy ‘vízálló diktafon’… és hoppá, máris a kémvilág webshop oldalán találtam magam. Az itt található választékból végül egy kifejezetten energiatakarékos példányt vettem, hiszen túrázáskor ez fontos szempont.
Márkajelzése nincs. (Pár nappal később találtam meg, hogy SpyTech.) A manuál érdekes módon azt állítja, hogy a cucc egy mp3 lejátszó, de valószínűleg ez csak a konspiráció része, hiszen egy csomó másra jellemző tulajdonsága van, márpedig ami hápog, az kacsa. Gondolok itt arra, hogy van benne egy erős mágnes, mellyel pillanatok alatt rögzíteni tudom vasból készült tárgyakon, 200 órán keresztül képes működni, ha beállítom, hogy csak hangot észlelve kapcsoljon be… hát, ezek nem tipikus mp3 lejátszós tulajdonságok.
De mindegy is, ez a vonulat egyáltalán nem érdekel.

Akkor miért vettem meg?
A tavalyi év tapasztalatai alapján bátran állíthatom, hogy az élőbeszéd nagyon sokat dob a videók minőségén. Jók persze a zenés-táncos revűműsorok is, de nagyon kiváló tájnak kell lennie a képen, erős zeneválogatással megtámogatva, hogy 20 percnél tovább is nézhető legyen. A szöveggel meg nem érdemes fukarkodni, hiszen nem csak információt kell átadni, hanem a beszélő személyiségét is hagyni kell érvényesülni.
Csakhogy vannak itt lyukak a rendszerben.
– A gopró a külső mikrofonnal remekül működik. Feltéve, hogy nem esik az eső. Akkor ugyanis le kell zárnom a kamerát, azaz ki kell húznom a külső mikrofont. A beépített mikrofon pedig bringán használhatatlan.
– A kajakozás hatványozottabban sújtott sport, mint a bringázás. Eleve folyamatosan vizes a közeg. Másfelől meg szöveg nélkül hamarabb lesz unalmas a film.
– Sima túrázásnál is akadnak gondok. A külső mikrofon fixen rögzítve lett a bringás vasember sisakra, ezt nyilván nem viselhetem erdei sétálásoknál. Persze, vehetnék egy másik külső mikrofont a fejpánthoz is, de ha az első két pont miatt úgyis vennem kell egy vízhatlan diktafont, akkor az megoldja ezt a problémát is.
– Végül itt van az utólagos narráció. Egyáltalán nem kellene, hogy ezzel gond legyen. De van. Mert ugyan fel tudom tenni a fejemre a mikrofonos fejhallgatót és bármit rá tudok mondani a filmre, de… nehézkes. A Sony Vegas vágóprogramot használom és ez – azon kívül, hogy funkcionálisan tényleg jó kis program – egy borzasztóan instabil cucc. Nem akarok nagyon belemenni, jelen esetben elég annyi, hogy ha bedugok/kihúzok egy usb mikrofont, miközben fut a program, akkor azt nem viseli jól. Nem rögzít, lefagy, hisztis lesz. Folyamatos fejhallgatóval meg nem szeretek vágni, mert olyan hangokat is hallok, melyek a hangszóróból már nem jönnek ki, emiatt simán félre tudom vágni a filmet. Nyilván egy vágóprogramtól független diktafon ezt a problémát is megoldja.

Megvettem. Három napon keresztül intenzíven teszteltem.
– Kicsi, nagyjából öngyújtó méretű. Nem kell hozzá semmilyen vezeték. A mérete alapján valószínűleg egy 18650 lítium aksi van benne, plusz 16 GB tárhely. Rá tudtam fűzni nyakbaakasztós madzagot. Eddig oké.
– Gopró beépített mikrofon vs. lehallgató. Teremben, zárt helyen a gopró toronymagasan jobb. Szép telt a hangja. A diktafon felvétele viszont mono, azaz lapos, olyan Sokol rádió jellegű. Terepen viszont nagyot fordul a helyzet. A gopró a legapróbb szellőt is észleli és ráteszi a felvételre. Bringán meg alapból van menetszél. A diktafon ellenben szépen ignorálja a szelet, tiszta lett a felvétel. Igen, lapos, meg a környezeti zajokból is kevesebb van, de a szöveg tisztán érthető. Első pont kipipálva. (Azon viszont még dolgoznom kell, hogy a nyakba akasztott diktafon ne verődjön nekem, mert ilyenkor elég zavaróan kattog.)
– Kajakozás dettó. Itt nincs erős menetszél, elméletileg jó lehetne a gopró beépített mikrofonja is, de a vízek felett általában van légmozgás, az meg kinyírja. Januárban nyilván nem teszteltem kajakon, de reménytelinek tűnik. (Egyedül a kapcsolója miatt aggódok valamennyire: kicsi pöcök, nem könnyű kapcsolgatni, vizes kézzel meg pláne.)
– Gyalogtúrázás. Amíg nem fúj a szél, addig marad a gopró belső mikrofonja. Amikor meg fúj a szél, akkor előveszem a diktafont. Pipa.
– Narráció. Ez volt a legnagyobb meglepetés. Tökéletesen bevált. Sokkal-sokkal kényelmesebb, életszerűbb lett az utólagos hangrögzítés. Igen, mono, de a narráció alatt mindig van valami sztereó hang is (környezeti zaj, vagy aláfestő zene), ezek jórészt elfedik, arról nem is beszélve, hogy a Sony Vegas kérés nélkül álsztereót csinál belőle.

Szóval ennyi. Alapvetően elégedett vagyok vele, bár van még mit finomítgatni.

Nyilván a tesztelésnek része volt, hogyan is jelennek meg ezek a hangok a végső videón. Ehhez összevágtam egy ilyen pár perces cuccot. (Meg kipróbáltam néhány új design elemet is, de ezek nem biztos, hogy véglegesek lesznek.)