Gravel

Hogy én mennyit írtam már erről.
Hogy mi is az a gravel bringa. Hogy mi is maga a műfaj.
Minden írást kidobtam. Szerencsére.

Kicsit olyan ez, mint a szeretet. Azt se nagyon lehet definiálni. Szent Pál is csak odáig jutott, hogy leírta, mi nem az.

Szóval.
– A gravel nem országúti. Nem érdemes aszfaltos sprintelésre használni. (De enyhe terepen gyorsan haladni, versenyezni már igen.)
– A gravel nem monti. Nem érdemes mindenféle terepnek nekimenni vele. (De a közepesen durva terep már belefér.)
– A gravel nem trekkingbringa. Nem érdemes 40 kilós csomaggal hetekig túrázni vele, mert nem kényelmes. (De a kényelem egyéntől függ, nekem 36 év országutizás után a gravel kényelmesebb a trekkingnél. És ne feledjük, rengeteg felfogatási pont van rajta, azaz jól pakolható.)
– A gravel nem öltönyben tekerhető városi bringa. (De az extrém kátyús Budapesten már megfontolandó öltönyben is.)

Magyarul, ha neked kell egy kerékpár, mely az összes zárójeles feltételnek _egyben_ megfelel, akkor válaszd a gravelt. Aztán persze vehetsz mellé országútit, montit, trekkinget és városit is, ha a speciális műfajok is érdekelnek. Nekem is van mellette országúti is és monti is, de tény, hogy a legtöbbet a gravelt hajtom. Mert az általában mindenhová jó. Azzal járok kirándulni, azzal járok a fogorvoshoz, azzal járok vásárolni… és persze azzal tolom az egyhetes túrákat is. A többi bringa meg speciális.