Maga biztos magabiztos

Lassan már a gyerekeid is felnőnek, úgy gondolod, hogy végre viselkedhetsz ösztönösen, nem kell állandóan példát statuálva nevelned.
Tévedés.

Egy apró jelentőségű, aprócska szituáció.
Megy a nagyüzem a konyhában, a lányok megállás nélkül szorgoskodnak a következő nagy ünnepre, készül a leves, a marhasült, a sós rágcsálnivalók, a torta.
Te, mint felelősségteljes apa, hogyan sétálsz be a konyhába?

1. verzió
– Sziasztok, jajdejó, mi készül itt?
– Húsleves, marhasült, pogácsa, Eszterházy torta.
– Azannya, jajdejó! És mi lenne, ha lecsippentenék egy pici sarkot ebből a főtt marhahúsból? Ugye szabad?
– ?
– Jaj, köszönöm, nagyon kedvesek vagytok!

2. verzió
– Mi van, csibék? – sétál be vidáman a családfő.
– Mi lenne? Dolgozunk.
– Remek! – vigyorodik el az apa, majd letör egy darabot a főtt húsból – Ez igen, pont finom!
– Ugye! – vigyorognak vissza.

Érzed, ugye? Az első verzió – habár teljesen korrekt és udvarias – de egy gyenge, határozatlan apát mutat. A második meg egy alfahímet, amilyennek egy apának lennie kell. Amilyet a család elvár. Ha ilyen vagy, annak mindenki örül és persze, hogy elnézik, ha torkoskodsz egy kicsit.
Az első eset… az kényelmetlen, mondhatni kínos.
Nem ezt várja tőled a család.

5 Comments

  1. Pedig az első a jó megoldás.

  2. :-) Szerintem az első inkább a szociológiai, erkölcsi-etikai, valamint humanitárius interperszonális asszertív interakció vagy mi a tököm szempontjából helyes megoldás, feltételezve, hogy a szituáció minden résztvevője abszolút racionálisan gondolkozik, megfelelő érdekérvényesítő képességgel rendelkezik, egyben az asszertív kommunikációt is megfelelően elsajátította.

    • Jézusom. Azt láttam a blogon, hogy vannak gondok, de nem gondoltam, hogy ennyire. :)

    • Én inkább arra gondolok, hogy ha egy már felépült családban is állandóan az erőnket kell fitogtatni, akkor ott bizony baj van. Nálunk ez elképzelhetetlen lenne, az én konyhámban főleg, fakanállal verném ki onnan a kedves macsó illetőt.

      Meg nyilván ezek mind amiket fentebb írtál.

      • Ja, értem. Szerintem ezt most túlgondolod, az erőfitogtatás (némi túlzással) az lett volna, ha Joe bemegy, láthatóan direkt véletlenül leveri a lábast, rálép a húsra, majd közli, hogy hát ez poros, csináljatok újat, mert én azt mondtam.
        Én erősen egyénfüggőnek gondolom, ki mit hogyan él meg, ezt pl. úgy, hogy Joe adott egy pozitív visszajelzést a zasszonynak, hogy jó, amit csinál, csak így tovább. Aztán persze az is lehet, hogy az asszony mosolygott, de egyébként a picsába kívánta Joe-t. Ezt sosem lehet tudni, nőknél főleg nem. Szerintem.

Leave a Reply to hrongyorgy Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading