Kifejezetten mászótúrának szántam, kipróbálni, mit tud a Tannus Armour defektvédelem azokon a gyalázatos utakon. A teszt túl jól sikerült, ugyanis megtudtam azt is, hogy _mit nem tud_.
Azért ez már valahol bravúr: egy abszolút defektmentes felszeréssel rögtön a második túrán defektet kapni. Mind a két keréken.
(A történet árnyalásáról külön videó fog készülni. Ebből kiderül, hogy nem igazán a defektvédelem volt a hibás, de mindenképpen sikerült találnom egy gyenge pontot a rendszerben.)
Month: April 2023
Olvasgatok
“Így történt, hogy az éber isteni kegyelem a kárhozat és tudatlanság fiaira, a faragatlan, kóbor népre, mely nem ismerte fel, hogy Isten teremtése, vagyis hát a Pannónia földjén lakó magyarokra, kegyes pillantással letekintett az égből, hogy akiket az örökkévalóság titkos terve korábban természetes lakóhelyükről napnyugati részekre rendelt a keresztények eltévelyedéseinek megbosszulására, azokat, rendeltetési ideje már betelvén, a hamisság útjáról az igazság ösvényére, az eloszlatott homályból az örökkévaló jutalmazás reményére vezesse.”
– István király Nagyobb Legendája –
Miért nem csengetett?
Ezzel lehet kikergetni a világból.
Most olvastam, hogy az általam csak idiótazónának nevezett terepen (Lágymányosi híd – Szentendre) tettlegességig fajult egy konfliktus. Kerékpárút, anyuka kisgyerekekkel, az egyik elélépett az őket előző kerékpár elé.
Egy csomószor előfordult már velem is hasonló – mármint hogy ilyen bámészkodó idióták összevissza ténferegnek a kerékpárúton és elémlépnek – én mondjuk nem vagyok annyira harcias, megelégszem némi káromkodással, aztán otthagyom őket. De egyvalamivel különösen fel lehet cseszni az agyamat és ha egyszer verekedni fogok, az ez miatt lesz. Amikor a felelőtlen gazda/szülő elkezd a kerékpárossal ordítozni, hogy miért nem csengetett.
Na ne.
Először is, nagy ívben leszarják a csengőt. Tapasztalat.
Másodszor meg… ember… ők azok, akik összekeverik a járdát a kerékpárúttal és azt hiszik, nyugodtan el lehet rajta engedni a gyereket vagy a kutyát. “- Honnan tudjam, hogy jön?” – ordított rám egy hülye nő a Lupa-sziget után, amikor alig tudtam megállni a kilépő gyerek előtt. Onnan, te marha, hogy kerékpárúton csámborogsz. Kerékpárúton, ahol kerékpárok jönnek-mennek. Csak gondoljunk már bele, ez olyan, mintha az autó elé szabálytalanul lelépő gyalogos azzal védekezne, hogy az autós a hibás, miért nem dudált? Azért baszki, mert a te dolgod az, hogy ne lépj ki elé, nem pedig az övé, hogy minden gyalogost figyelmeztessen. Kerékpárúton jársz, vedd tudomásul. Gyereket kézenfogva, kutyát pórázon, figyelve, hogy legyen mellettetek annyi hely, hogy a kerékpáros el tudjon menni. Ha pedig van kutya is, meg gyerek is, meg babakocsi is, akkor ne gyere a kerékpárútra sétálni, mert egy élő veszélyforrás vagy.
Megjegyzés. Pont ezért orbitális baromság a kerékpáros/gyalogos közös pálya. A gyalogosnak egyszerűen meghaladja a képességeit, hogy ezen nem lehet úgy ugrándozni, mint egy járdán, mert itt jöhetnek kerékpárosok is. A bringás meg egyfelől rá van kényszerítve, másfelől meg nem tud minden váratlan helyzetre felkészülni és a csengőt sem lehet folyamatosan nyomni. Nyilván elélépések mindig lesznek, ilyenkor egy “Bocs!” bőven elég is, de az, hogy egyből a kerékpárost hibáztatjuk ordítva, hogy miért nem csengetett… az kifejezetten bicskanyitogató.
Repülés virtuális drónnal Biatorbágytól Sóskútig
Ennek a nyúlfarknyi videónak nem is itt lett volna a helye, hanem az előző biatorbágyi túravideóban. De akkor még csak azt tudtam, mit szeretnék, azt, hogy hogyan, azt még nem. Kellett hozzá egy hét, néhány doksi és egy jó adag kisérletezés. Valójában még most sem merném azt mondani, hogy már minden megy, baromi sokat kell még tanulnom hozzá.
De itt van egy videó, amelyben egy virtuális drónnal virtuálisan berepülöm a Biatorbágy – Sóskút szakaszt. És egészen élethűen néz ki.
Hogy jobban érthető legyen, mi is ez. A Litchi nevű drónvezérlő szoftverrel komplett küldetéseket lehet összerakni és letölteni a drónra, mely utána ezt a küldetést végig is repüli. A rendszer mellékterméke az, hogy a Google Earth segítségével ezt a küldetést virtuálisan végig is lehet repülni, leellenőrizve, hogy tényleg az lesz-e a képen, amit szeretnénk, illetve nem lesz-e útban egy túl magas fa, vagy egy váratlan domb. Ha nem is ezen a távon, de a drónos játszóteremen már teszteltem, működik igazi drónnal is.
Akit esetleg érdekel, az alábbi alkalmazások kellenek hozzá:
- Google Chrome
- Chrome Litchi Virtual Mission extension
- Flylitchi Mission Hub
- Google Earth
- FFSplit vagy más képernyölopó alkalmazás
- Videóvágó szoftver
Krónika
Egy összefoglaló arról, hogy miért is morogtam az előző írásban.
03:26: Sándorjózsefezés (és valahány név a naptárban), szóval kerti parti Egerben. Fogyott rendesen a sör. Estefelé már hűvös volt, de nem azért mentem el korán aludni, hanem a reflux rúgta be az ajtót.
03:27: Habár hétfőn egész nap esett, de elmentem futni. Szeretek esőben futni, az erdőben eleve nem annyira vizes a levegő. Ezzel az aktivitással indul a diagram.
03:28: Betaknyosodtam. Dulván.
03:29-04:04: Tombolt a nátha. Úgy, mintha nem lett volna holnap. Ennyi nap után csillapodni szokott, de most nem. Vödörszámra jött a fejemből a trutymó. Apró bringázások még belefértek, komolyabb nem.
04:05: Annyira jó volt az idő, hogy megkockáztattam egy erősebb bringakört. Ekkor írtam azt az előző írást.
04:06: Elkezdett sajogni a torkom. Ekkor még nem gondoltam semmi rosszra. Az őszi betegség óta érzékeny a torkom a hidegre, tegnap is szemig felhúzott csősállal bringáztam, valószínűleg kevés volt. Ebből nem szokott probléma lenni, még csak nem is fáj, csak sajog, két-három nap alatt elmúlik.
04:07: Estére már durván fájt a torkom. Ez nem sajgás volt. Az időzítés nem is lehetett volna tökéletesebb: Nagypéntek. Kedd délelőttig nem lesz elérhető semmilyen orvos. A betegség eldurvulását valószínűleg nem a túl korai, erős bringázás okozta, hanem az, hogy régen mostam már ki a csősálat, simán benne lehetett valami korábbi baci.
04:08-09: Húsvét szombat, vasárnap. Lőttem a torkomra mindennel, ami kéznél volt: Dorithricin, Strepsils, Mebucain, Tantum Verde spray, napi 2* Aszpirin, napi 2* Lizin-C, Biotech multivitamin, esténként 2 szem Cataflan Dolo, napi 2* gargarizálás Chlorhexameddel, gargarizálás sós vízzel, hajnalonként gargarizálás vízzel torokszárazság ellen és rengeteg gyömbéres-mézes tea. Ritka pocsék volt a kedvem. Megnéztem, a Jáhn Ferenc kórházban hétfőn lesz ügyelet. Strapás, nehéz bejutni, de ők egyszer már rendberakták a torkomat.
04:10: Annyi nap után hétfőn éreztem először, hogy mintha javult volna az állapotom. Úgy döntöttem, nem megyek ügyeletre, a körzeti doki kedd délután már rendel.
04:11: Felhívtam a dokinőt, Nej belefényképezett a torkomba, elküldtük. Baktérium. Kaptam antibiotikumot.
04:12-15: Szedtem a gyógyszert. Sport, az semmi. Szépen látszik is, az alsó diagram lehasalt a lap aljáig. Miközben a felkészülési tervem alapján már 100+ kilométeres, 600+ szintes köröket kellett volna mennem. A torkom határozottan javult, visszatértünk a sajgáshoz.
04:16: Reggel az utolsó antibiotikum. Habár még nem voltam rendben, de mentem egy 50 kilométeres tesztkört a bringával. Muszáj volt. Utána kerti sütögetés, borozgatással.
04:17: A borozgatás nem volt a legjobb ötlet, újra bejelzett a torkom. Maga a bringázás nokedli volt, mégis erős izomlázam lett. Mi lesz ebből?
04:18: Elmentem bringával vásárolgatni a városba.
04:19: Újabb 50 kilométeres tesztkör. Egy kicsit már jobb.
04:20: JoeP is back in the game. Megint volt erőm futni és nem is lett rossz az eredmény. 24 nap kihagyás után kezdődhet újra a hosszú menetelés.
Recent Comments