Pár nappal ezelőtt szükségem volt egy fekete szövetnadrágra. Ez nem olyan egyszerű, különösen úgy, hogy az utóbbi években fel-leliftezik a súlyom, én meg eleve farmeros vagyok, nem öltönyös. Bemásztam a Régi Áruk Szekrényébe. Turkáltam. Addig turkáltam, amíg kezembe nem akadt az esküvői szmokingom.
Körbenéztem.
Egyedül voltam a lakásban.
Nosza, gyorsan felpróbáltam.

Nem mondom, hogy patent kényelmes volt, de be tudtam gombolni a nadrágot. (A kép némileg torzított, meg kellett döntenem a mobilt, hogy teljesen benne legyek.)

Csak hogy mutassam, milyen volt ez a szmoking 1990-ben.