halk szonettként borult az éjszaka sátra a tájra.
állok. s a tó közepéről a hold sugarán tör elő hozzám az éjjeli kép:
kis kenujukban lágyan ringva rendőrök ülnek és adnak hálát.
lányos az arcuk, boldog a napjuk s halkan így fuvolázzák:
monga-onga ne evezz most kérlek, hoj hoj huj huj lá lá láde hogyha majd leszakadnak az erkélyek,
akkor majd végre belátják a vendégek,
hogy ez a ház, nem olyan, mint a többi ház
más
másés akkor majd bekopognak a sintérek,
hogy legyünk lakói megint lent a pincéknek
de az a nyár soha többé nem lesz már
nyár
nyár
Mint egy álom. A 80-as évek közepén volt egy zenekar. Jöttek a semmiből, kiszórtak húsz-harminc egyedi, izgalmas hangszerelésű és szövegű dalt, majd visszamásztak az ufójukba és eltűntek. Nyom nélkül. Évtizedekig nem lehetett tudni róluk semmit.
Szerencsére most már lehet.
2022. March 23. Wednesday at 03:10
https://m.facebook.com/millfav/?tsid=0.5838248767470346&source=result