Mit csináljak, most ez lett a téma.

Jöttem vissza futásból, amikor láttam, hogy valaki megint nekiesett a kert mögötti növényzetnek. Szemmel láthatóan ez most nem az Elmü volt, hanem valami vandál. A cserszömörcéről tört le meglehetősen vastag ágakat. Kihoztam a fészerből egy metszőollót és nekiálltam rendesen levágni a sérült részeket. A baromállat ugyanis nem tudta rendesen letörni az ágakat – ahhoz már túl vastagok voltak – viszont a hosszában hasadt ágakat tőben le kell vágni, hogy minél kisebb fertőződési felület maradjon a növényen.
Ekkor vettem észre, hogy valójában mi történt. Valakinek nagyon kellett szarnia. Tört, zúzott… és berongyolt a kerítés mellé. Na most, voltam már én is szorult helyzetben, de mégsem könnyű elképzelnem, hogy valakinek annyira sürgős lenne, hogy nem tud arrébbmenni 15 métert, ahol már jól takaró erdő van, vagy legalább 5 métert, ahol borostyánnal benőtt magas mogyoróbokor, ehelyett bemegy egy semmit nem takaró, levélmentes cserszömörce-bokor mögé, az úttól 3 méterre, a nappalim ablakától 15 méterre, és persze arra azért van ideje, hogy két vastag ágat letörjön, ahelyett, hogy átbújna alattuk.

Majd miután végeztem, utána vettem észre, hogy a hátsó kapu előtti térköves járdára valaki odaszaratta a kutyáját. Olyan szép nagy, masszív szar illegette magát a járda közepén. Gondolom, a gazdi szerint pont jó helyen. Nem mondom, hogy szedje össze (pedig de), de legalább annyit megtehetett volna, hogy arrébb billenti a kutyát, hogy valami bokor mellett végezze már el a dolgát, ne valaki kapujában.

A magam részéről nem hiszek semmilyen isteni igazságszolgáltatásban, sem semmilyen karma jellegű dologban, ezeknek az embernek kinéző baromállatoknak nem lesz semmi bajuk abból, hogy ekkora tahók. De ha egyszer elkapok egyet, megetetem vele a produktumot.