Az első

Nem igazán értem. Miért olyan nehéz megtenni az első lépést? Pontosabban, miért nehezebb megtenni az első lépést, mint a másodikat? Ha már eldöntöttük, mit csinálunk, akkor miért gatyázunk az első lépéssel? Ahelyett, hogy nagy levegő és elkezdenénk? Nem bízunk a döntésünkben? Várunk, hogy közben hátha történik valami csoda? Valaki megcsinálja helyettünk? Nem fogja.

1 Comment

  1. Nem a dontesunkben nem bizunk, hanem ilyenkor felnagyitodnak azok az apro bizonytalansagok, amik miatt egyaltalan dontesre volt szukseg ahhoz, hogy belevagjunk az adott dologba. Az ember nem tiprodik sokat, hogy elmenjen-e ebedelni vagy se, ehes vagyok, gyerunk. Azon, hogy peldaul belevagjak-e egy devizahitelbe, mar igencsak vacillalnek az elso lepes megtetele elott, mert rengeteg a bizonytalansag.

    En inkabb azt mondom, ha az utolso pillanatban jossz ra, hogy az egesz hulyeseg, meg akkor is epp idoben vagy, mint ha belekezdesz, es utana minden csak sokkal rosszabb lesz.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading