Lemerülök én is

Egész napos áramszünetet lengetett be az Elmü-Émász, jobb híján összeszedtem egy paksaméta papírt és elmentem ügyeket intézni. Bringával.

Toltam ki a kerékpárt az ajtón, indítottam volna a sportórámat, amikor a fejemhez kaptam. Én marha, elfelejtettem reggel töltőre tenni, 13%-on állt, az nem bír ki egy egész napos bringás mászkálást. Teljesen összeszakadtam. Mindenfélén agyaltam. Visszamegyek, töltök 30 percnyit. Viszek magammal powerbank-et és minden megállásnál töltögetek egy kicsit. Egy valamit nem tudtam elképzelni: hogy nem mérek semmit. Hiszen egy ilyen nap kész kalóriamágnes, pont egy ilyen ne kerüljön be a nyilvántartásba?

Komolyan mondom, ez az ideges állapot percekig tartott. Nagyon lassan higgadtam le, vette át az irányítást az értelem. Hiszen mi is történt? Nem kerül bele a nyilvántartásba. Abba, amelyet úgysem nézegetek. Nem tudom, mennyi kalóriát égettem el? Nos, azt eddig se tudtam, a sportóra gyanúsan sokat szokott adni, mindig levonok belőle 4-500 kilokalóriát, akkor meg milyen mérésről beszélünk? A sportóra nem számolja bele az edzettségi koefficiensbe? Na, amennyire annak köze van a valósághoz… Nem kerül ki a sport tracker oldalakra? Mármint azokra, ahol van 3-3 ismerősöm?
Akkor? A mozgás meglesz és az a lényeg.

Utána már azon ijedtem meg, hogy megijedtem. Küzdök itt mindenféle függőségek kialakulása ellen, aztán közben sunyiban kialakult egy sportóra-függőségem.
Mese nincs, néhányszor hagyni kell lemerülni.