Szilveszteri műsor

Amióta ráálltunk Nejjel a szolíd, otthonüldögélős szilveszterre, kialakult az a szokásom is, hogy ilyenkor, elsején bemutassam, mivel is telt az idő.

Ez mindenképpen egy rendkívüli nap.
Nem csak azért, mert mi, emberek, önkényesen kijelöltünk egy állapotot, amikor a Nap és a Föld speciálisan állnak egymáshoz képest és ezt elneveztük évkezdetnek, melyet – legtöbbször óriási berúgásokkal – meg is ünneplünk. Nem. Azért is rendkívüli, mert – egyedül az év során – ilyenkor nézünk közösen Nejjel filmeket, videókat. Immár második éve – azaz harmadik alkalommal – az a tempó, hogy ha évközben belefutok valami figyelemreméltó – értsd kellően beteg – alkotásba, legyen az film, vagy egy-egy Youtube szörfölés után valami durván beteg videó, akkor azokat félreteszem. Jó lesz a szilveszteri válogatásba.

Nos, ez a válogatás idén így nézett ki.

A műsor gerincét egy sorozat adta. Igen, megértem, hogy felhördülsz. A filmeknél csak a sorozatokat gyűlölöm jobban. Filmet még csak-csak megnézek, úgy évente egyet, de sorozatot egyáltalán nem. Soha.
Akkor most?
Van, amikor van kivétel. Pratchett. Gaiman. Tennant. Minisorozat. Azaz egy évad, hat rész. Good Omens. Könyv formájában elolvastam vagy ötször angolul, meg kétszer magyarul. Pedig még csak nem is tetszett különösebben.
Nyilván érdekelt, mit hoztak ki belőle.
Nos, nem rossz. A vége az én ízlésemnek túl nyálas lett, de legalább lett valamilyen befejezése. Könyvben ugyanis egyszerűen csak összecsapták a végét.

Megfőztük a gargantuai ebédet – atyavilág, még most sem férünk a konyhában a rengeteg kajától – utána pedig jött a szórakozás. 6*1 óra film, közöttük pedig mindenféle videók.

  • Good Omens, 1. rész.
  • Ki énekli jobban az Operaház Fantomját?
    • 1. versenyző: Tarja Turunen és a Nightwish. Korrekt zene, korrekt ének, mind női, mind férfi vonalon. De semmi több. Tarja konkrétan nem tudja mit akar, hol van: időnként játssza a szerepet, időnként kiesik belőle és koncertező előadóként viselkedik. A duett tagjai között nincs semmi kémia. Tisztes iparosmunka, nem több.
    • 2. versenyző: Floor Jansen és Hank Poort. Na, ez már… igen. Valami németalföldi mesterdalnok verseny. A duett pedig… nagyon él. A hapsi már ránézésre túl van hatvanon, mégis akkora férfias erő van benne, hogy huszonévesek megírigyelhetnék. A két énekes gyakorlatilag szeretkezik egy hatalmasat a színpadon. Együtt élnek, a gesztusaik, az énekük reagál a másikéra. A vége pedig egy óriási orgazmus. (Ahogy a Nightwish fanatikusok mondják: Floorgasm.)
    • 3. versenyző: Nicole Scherzinger és a fantomok. Ha az előzőt szeretkezésnek neveztem, akkor ez gruppenszex, bukakkéval a végén. Mind az öt szereplő szenzációsan hozza a karakterét. Egyszerre nyomasztó és felemelő élmény. Mint ahogy maga a musical is.
  • Good Omens, 2. rész.
  • Misirlou (Egyiptomi lány)
    • A kezdetek: egy görög népdal.
      Kérdeztem Nejt.
      – Mennyire ismerős?
      – Zorba?
      – Közel, közel, de nem. Más tipp?
      – Nincs.
    • A feldolgozás: Dick Dale. Egy klasszikus szörfgitáros.
      – És ez mennyire ismerős?
      – Valahonnan. Távolról. De nem tudom, honnan.
    • Megjelenés filmben.
      Jó kis kanyarokat tud megjárni egy-egy zenei motívum.
  • Good Omens, 3. rész.
  • Egy szilveszteri válogatásból természetesen nem hiányozhat a szláv blokk.
    • Otava Jo: Szumeckaja
      Egy üdítő kivétel. Mit várunk el egy szláv bulizenétől? Hapsik, fehércsíkos, fekete Adidas melegítőben, guggolva döntik magukba a vodkát, majd seggrészegen mindenféle ökörségeket csinálnak, bukolikus környezetben. Medve included. Bábuska szintén.
      Nos, ez a dal nem ilyen. Szláv, határozottan szláv. A zenészek idétlenek. De ez egész remekül koreografált, minden finoman debil, egyensúlyozva a hülyéskedés/profi zenélés határán. Megunhatatlan.
    • Szelo i Ljugyi. Na, ez már tényleg klasszikus szláv.
      Pretty Woman. (Vigyázat, valamiért kétszer másolták egymás után ugyanazt a tartalmat.) Nos, ez még a legkevésbé tipikus. Tehetségkutató show. Abban sincs semmi meglepő, hogy egy orosz zenekar balalajkával és tangóharmónikával ad elő egy klasszikus slágert. De az utolsó két perc… az brutális. Amikor megjelenik a tehenészlány a színpadon. Amikor megjelennek a tehenek a színpadon. Amikor megjelennek a tőgyek a színpadon.
      – Nos, ezek már tényleg a klasszikus vonulatot viszik.
        It’s my life
        Smells Like Ten Spirit
  • Good Omens, 4. rész.
  • This Land is Mine. Nos, ez se nem kedves, se nem vicces videó. Groteszk. Stílusra karikatúra, tartalomra… gyomronvágós. A Szentföld története tömören bemutatva. Nem kis áthallással úgy általában az emberiség történelmére. Viszont remekül illeszkedett a Good Omens negyedik és ötödik része közé.
    Illetve… hogy hogyan is vándorolnak a zenei motívumok. A rajzfilm mögötti zene egy barokk mester munkájának feldolgozásával készült. Mely zene pont a gerincét adja egy általam gyártott videónak, mely egyelőre még nem publikus, de január közepén az lesz.
  • Good Omens, 5. rész.
  • A maradék.
    • Az a bizonyos négy akkord. Egy zenekar álnaívan rácsodálkozik, hogy ugyanaz a négy varázsakkord adja a popzenei termelés 70%-át.
    • Erre viszont én csodálkoztam rá. Ember. 1982-ben színvonalas punkzene Magyarországon. Oké, a Ricse tolta ezerrel a Ramonest. Bár nem tudtuk, hogy ez punk. A boltokban lehetett kapni Buzzcocks-t. De arról sem tudtuk, hogy punk. Volt URH, Kontroll Csoport, Európa Kiadó. De róluk sem tudtuk, hogy punk. (Lehet, hogy ők sem. Sőt, meg is sértődtek volna, ha annak nevezzük őket.) És akkor itt van egy – számomra – tök ismeretlen szám egy tök ismeretlen zenekartól. Ami még durvább, valamelyik hatodik szintű mappában találtam rá a zenei könyvtáramban. Úgysem hiszed el: egy 1982-es balatonfüredi újhullámos (hah!) fesztivál anyagai között. Soha nem hallgattam meg előtte, még azt se tudom, honnan szereztem be és azt sem, hogy tavaly ősszel hogyan találtam rá. Leesett az állam. Újhullámos. Ja. Agydaganat, Árnyékszék (Feró és Waszlavik), Rolls Frakció, Sikátor. És Modells. Ezzel a szövegileg is és – punkzenéhez képest – zeneileg is igényes anyaggal. Nem én voltam.
    • Füst a víz felett. Máshogyan. Azaz hogyan lehet rockzenét játszani gyerekjátékokon. Érdemes végignézni. Jó.
  • Good Omens, 6. rész.
  • Tervezetlen zóna. Tulajdonképpen ide már nem terveztem semmit. Gáz, hogy este tízkor már itt voltunk. Improvizálnom kellett.
    • Először megnéztünk egy álreklámot Jason Momoától. Hogyan takarít egy igazi férfi?
    • Aztán egy minimálvideó. Trio Mandili. Elképesztően jó. Három grúz csaj sétál egy lepusztult utcában. Énekelnek. Az egyiknél van valami háromhúros hangszer. A másik mobiltelefonon veszi az egészet. És ennyi. Tökéletes.
    • Ez a két videó pont arra volt csak elég, hogy elgondolkodhassak, mit csináljunk még. Másfél óra van szilveszterig. Nemrég szereztem be az All That Jazz filmet (nálunk Mindhalálig Zene), harminc évvel ezelőtt nagyon tetszett, de Nej is ismerte, sőt, jól ismerte, így inkább nem azt választottuk.
    • Belevágtunk a Nagy Durranás című izébe. Ezt is nemrég szereztem be. Számomra meglepetés volt. Úgy hittem, hogy ebből a műfajból (fárasztó diákhumorral átitatott filmparódiák) mindegyiket ismerem, erre itt volt ez, amelyről még csak nem is hallottam. Nej sem. Oké. Nézzük meg. Hát, háromnegyed óra után kiderült, hogy véletlenek nincsenek. Valószínűéleg azért nem hallottunk róla, mert nem volt érdemes. (És ennek az izének van második része is. Brr.)
    • Már két évvel ezelőtt is pedzegettük, de most jobb híján bele is vágtunk. Fekete ország. (A link mögötti tartalom nem teljes. De elég jó.) Nem kicsit szimbolikus, hogy éjfélkor, amikor ünnepi hangulatban pezsgőt kellett volna bontanunk, inkább csak összedobtunk egy-egy hosszúlépést és úgy koccintottunk, hogy közben a háttérben Mucsi szidta a gecikurva román istentfaszát. Nagyjából kifejezve azt, ahogy az utóbbi években érezzük magunkat ebben az országban. (Úgy általában is. A Feketeország 2006-os anyag. És nemhogy aktuális, de a helyszet azóta még szarabb.)
      Szóval elkezdtük nézni, de aztán hamar váltottunk. Mi még az előadás után megvettük a DVD-t, így megvannak az extrák is. Nos, ezek tényleg extrák. Köztük a felvételek abból a bódvarákói romházból, ahová elvonultak összerakni a műsort. (Az egész műsor abból állt össze, hogy előfizettek az akkor még életképes SMS Hírmondó szolgáltatásra, mely SMS-ben, azaz korlátozott méretben küldött híreket. Aztán ezeket a híreket kinyomtatták cetlikre, kitették egy asztalra. És a szinészekből összeállt team-ek válogattak, melyiket dolgozzák fel. Aztán bemutatták ezeket. A legjobbak kerültek be a műsorba.)
      Na most. Maga a kiadott DVD is elég durva. Szabadszájú. Tele van fasszal. Néhol premier plánban. (De mindegyik előfordulásnak megvan a művészi szerepe, nem öncélúak.) Ezek után képzeld el, milyen előzetes produkciók voltak Bódvarákon, melyeket még ez a csapat is durvának tartott? Durvák. És ezek rajta vannak az extrák “Így Készült” részén. Hát, izé. Nem részletezem. Na jó, egy kicsi részletet találtam a neten. A hangulatot visszaadja. De nem ez volt a legdurvább.
      Szóval végigröhögtük az Így Készült rovatot, majd ezek után más szemmel végignéztük a teljes előadást. Röhögve. Káromkodva. Nevetve. Sírva.

Aztán kettőkor lefeküdtünk aludni.

3 Comments

  1. ” akkor ez gruppenszex, bukakkéval a végén.” -> ” Egyszerre nyomasztó és felemelő élmény.”
    hát azért ez itt meglepett :)
    Buék

    • Ez így kiemelés a szövegkörnyezetből. :) Úgy néz ki, mintha a gruppenszexre írtam volna, hogy felelmelő élmény. Pedig az előadásra gondoltam.

  2. “a helyszet azóta”
    Valaki itthagyott egy plusz s betűt…

    Amúgy lehet, ha kicsit olyan hangulatom lesz, megnézem én is ezt a Good Omens-t, köszi.

Leave a Reply to JoeP Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading