No sport

Gondolom mindenki ismeri Churchill válaszát arra a kérdésre, hogy mi a hosszú élet titka? Aki nem, az olvassa el az írás címét.

Amellett, hogy nem feltétlenül értek vele egyet, de határozottan van benne valami. A sport ugyanis – minden fitnessz magazin ellenére – veszélyes is tud lenni.

  • Sérülésveszély
    Persze, triviális. Nyilván, aki sportol, lesérülhet. De nem erről beszélek. Hanem arról, hogy 40/50 évesként életmódot váltasz és mindezt sport mellett teszed. Borítékolom, garantáltan borítékolom, hogy egy éven belül összeszedsz valami sportsérülést. Izomhúzódás, izület túlterhelése, derékfájás, porc. A szervezet már csak ilyen. Ha évtizedekig nem sportoltál, akkor nem lesz egyszerű újra elkezdeni. És nem, nem rögtön fog bosszulni… hanem akkor, amikor azt hiszed, hogy minden rendben van, milyen jól fejlődsz. A jó hír, hogy ezek a rendellenességek előbb-utóbb rendeződnek, te is vissza fogod majd magad egy kicsit és jó lesz. De addig fájni fog.
  • Kalóriadeficit
    Ez sokkal veszélyesebb, mert a lelket gyilkolja meg.
    Ha életmódváltásban utazol, nyilván fejből sorolod a szentháromságot:
    – Kalóriadeficit.
    – Rendszeres sport.
    – Türelem.
    Na most, az első kettő nyilvánvalóan összefügg. Többet sportolsz, többet ehetsz. Logikus.
    Hibás.
    Ezzel ugyanis fogyhatsz, de nem váltottál életmódot. Az egész ugyanis arról szól, hogy korábban túl sokat ettél, túl tartalmas ételeket. Ez a fő ok. Ha változtatni akarsz rajta, akkor lassan rá kell szoktatnod magadat a kevesebb kalóriabevitelre. Márpedig ebben a rászoktatásban a sport éppenhogy útban van. Már kezdenéd megszokni, hogy keveset eszel, amikor odapörkölsz egy 1500 kilokalóriás bringázást és hirtelen megint ehetsz mindent. A megszokások abban a pillanatban eltűnnek, te pedig kezdheted előlről. És nem, nem lesz minden nap lehetőséged egy 1000+ kalóriás mozgásra. Anélkül kell kialakítanod az új egyensúlyt.
    Aztán amikor sportolsz, hajlamos leszel túlértékelni a sportolást. Egyáltalán nem véletlen, hogy Nejjel éppen a nagy túráinkon hízunk. Mert oké, hogy lebringázunk két héten keresztül napi 90 kilométert, azaz napi 1500 kalóriát, de elfogy mellette 6-7 sör (1200-1400 kalória), 20 deka kolbász (1000 kalória) és egy csomó péksüti, a meleg kajáról nem is beszélve.
    Azaz sport mellett sokkal, de sokkal könnyebb megborítani a mérleget, mint egy sport nélküli, normál hétköznapon. És ezek a normál hétköznapok tanítanak meg az új életformára. A sport csak belezavar.

    Persze, ettől még kell, de ne értékeld túl. És semmiképpen se azért csináld, mert így megehetsz este mondjuk egy krémest. Így… egyszerűen nem működik. Mint ahogy a cigiről sem lehet úgy leszokni, hogy éjfélig még elszívok 10 szálat és majd utána vége. Leszokni csak akkor fogsz, ha fejben elengedted. És nem éjfélkor. Hanem sokkal korábban.
    A sport… az legyen egyfajta luxus. Amikor odabasztál az egyensúlynak. A kalóriadeficitet pedig igyekezzél sport nélkül tartani.

1 Comment

  1. Én ezt egy ideje már így gondolom.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading