Month: April 2017

Egyszerűen elképesztő, hogy mennyi, látszólag ember, valójában véglény él közöttünk. Itt, ahol lakom, közvetlenül egy városszéli erdő mellett, mindig is forró téma a szemét. Mert egy csomó ember véglény úgy gondolja, hogy ez egy ideális hely a szemete kiborítására. Itt ne egy-egy vödörre gondolj, éjjel simán ideállnak egy kisebb kocsival és letúrják a platót. (1500 méterre van Budapest három nagy hulladékudvara közül az egyik. De azért fizetni kell, neadjisten 800 forintot is. Annyiért a véglény meg az anyját is megbassza.)

Ennek egy minősített fajtája a hiéna.
A szituáció az, hogy a szelektív kukákat havonta viszik el. Vannak, akik akkor éppen nincsenek itthon, és mondjuk egy héttel korábban kihúzzák a kukákat a gyűjtőhelyre. És ekkor jönnek a hiénák. Hoppá, kuka! És nekiállnak telepakolni. Olajos rongyokkal. Festékes dobozokkal. Meg mindennel.

Az FKF nyilván ezeket a kukákat nem viszi el. Hiszen nem az van bennük, aminek lennie kellene. A véglény meg a biztonság kedvéért nem csak a kukákba pakol, hanem mellé is. Aztán az állatok széttépik a zacskókat, az áprilisi szélviharok meg szanaszét viszik az egészet. És egy hétvégi délelőtt kell, mire a közelben lakók mindent összeszednek és bezsákolnak, az eltakarításról már nem is beszélve.

A véglény pedig otthon ül, esetleg játszik a gyerekével – mert igen, az ilyen véglény még szaporodik is – és úgy gondolja, hogy alapjában véve rendben van a világ.

Megvan már pár éve, de nem mondhatnám, hogy jól érzi magát. Igaz, szélvédett helyre kellett volna ültetnem, de már csak pont a szélcsatornában volt hely. Pontosabban, a szélcsatornák kereszteződésében.
Nőni se nagyon nő, virágot se nagyon hoz. Évente szokott rajta lenni 1 sötétlila virág.
Idén viszont megtáltosodott. Négy, azaz 4 virág indult neki a nyílásnak. Igaz, akkor, amikor már levelei voltak, igaz a többi fa már levirágzott, azaz jócskán elkésett, de akkor is, négy virág.
Aztán bejött egy hétnyi szélvihar, most meg ez.

Nem csodálnám, ha annyira megsértődne, hogy jövőre egy virágja sem lenne.