Mostanában nincsenek túl jó napjaim. Az tervezett volt, hogy a héten visszamegy a felső körhidam a szervízbe, azaz felső fogsor nélkül leszek. Az viszont nem, hogy kedden egy virsli akkora megerőltetést okozzon, hogy – Liberechez hasonlóan – bedurranjon megint az egyik gyökérkezelt fogam. És ebben nem is a fájdalom a legrosszabb, hanem az, hogy borult az eddigi koncepciónk, azaz nyomozhatunk tovább, mi van ezzel a foggal, azaz megint csúszik a végleges berakás.
Cifrázta a helyzetet, hogy 4-5 napja olyan erős refluxrohamaim vannak, hogy dupla adag gyógyszert kell szednem, ha reggel élve szeretnék felkelni. (A nagyon erős bukás vissza tud folyni a légcsőbe, sajnos tesztelve.) Nagyjából sejtem is az okát: befigyelt egy masszív szorulás, márpedig minden, ami terhelést helyez a gyomorra, növeli a refluxot. Na szóval, így.
A mai nap is úgy telt, ahogy ezen a héten a többi. Enni nem nagyon ettem, a vécével be-bepróbálkoztam, de sikertelenül, leginkább feküdtem az ágyban és olvastam.
Délután hatkor volt jelenésem a fogorvosnál. Leültem a váróban, olvasgattam. Már csak egy ember volt előttem, amikor a gyomrom jelzett: ‘hé, manus, nem te akartál egész nap vécére menni? Mert akkor van egy jó hírem, most mehetsz. De jobb, ha szaladsz.’ Felálltam, jelentőségteljesen körbenéztem, jelezve, hogy visszajövök, mint a Terminátor, aztán tekerés. A vécében éreztem, hogy vizes a talaj, de nem igazán foglalkoztam vele. Beültem a kupéba. Nos, lehet, hogy gyorsan kellett mennem, de a többnapos szorulás… hát nem adta meg magát könnyen. Ekkor jöttek be a takarítónők. Könnyed beszélgetés közben fejezték be a helyiség takarítását, miközben én egy centi vastag deszkalap mögött lapítottam Öt centire kilógó szemekkel. Aztán amikor kimentek, lekapcsolták a villanyt, erre kénytelen voltam reagálni, persze megijedtek, aztán elnézést kértek, amire nekem megint válaszolnom kellett volna, de ekkor beugrott, hogy tulajdonképpen felső fogsor nélkül, pokolian fájó foggal ülök a csepeli SzTK vécéjében és egy kisebb szüléssel felérő szorulás közben két nővel kellene könnyedén csevegnem, szóval inkább elröhögtem magamat.
Soha ne mondd, hogy kipróbáltál már mindent az életben.
Recent Comments