Gondoltam meglepem magam magam. Rendeltem tíz szál kubai szivart egy hongkongi üzletből. (Évekkel korábban már rendeltem tőlük, nem volt semmi gond, eltekintve attól az egy esettől, amikor a fináncok belenyúltak.) Most viszont biztosra mentem, a tíz szálas csomagokkal soha nem volt gond, ráadásul azóta a limit is felment ötven szálra, szóval nem idegeskedtem.
Elérkezett a nagy nap reggele. (Pontosabban nem az igazi nagy nap, hiszen hétköznap nem ünneplünk, de akkor is.) Félórával később keltem. Hé, ez az én napom! Miért ne kezdődjön jól? Aztán átfutottam az éjszakai leveleket a mobilon. Ezmegmi? Egy sms. Azt mondja, hogy Magyar Posta. Küldeményem érkezett. Majd mellélöktek egy url-t. Kombináljam össze. Nem hangzott jól: http://www.posta.hu/vam. Bakker. Évek óta az első alkalom, hogy egy ilyen kicsi, tízszálas dobozra is rárepültek.
Valahogy megéreztem, hogy el lesz cseszve az egész napom. Legalábbis a kora reggeli optimizmusom lekókadt.
Reggeli közben már vámszabályokat olvasgattam. Hát, igen. Vannak értékhatárok, egyik esetben ennyi, másik esetben annyi, de a lényeg, hogy az érték alapján belecsúsztam a megbaszandók kategóriájába. Olyan nagyon nem, de azért igen. Vámot például (2,5%) nem kell fizetnem. De ÁFÁ-t (27%), na azt igen. Kösz. Aztán azért, hogy a Posta éber volt és feltolt az adóhivatalnál, majd el is vállalja a vámügyintézést, 1100 forintot kell fizetnem. Az adóhivatalnak pedig, azért, hogy jól kivágja rám a vámot, 2000 forintot. Ez a csomag értékének fényében újabb 10%. De örüljek, mert vám, az nincs.
Jó. Nézzük, mit kell tennem. A Posta oldaláról le lehet tölteni egy nyilatkozat formanyomtatványt, ki kell tölteni, vissza kell küldeni, fizetni pedig a mosolygós postásnak kell. (Ha megint szivarozni fog közben, hátramegyek a szívlapátért.) A nyomtató drivere persze richtig ilyenkor hal meg, nyomtató újratelepítés, desktop gép restart, megosztott nyomtató felvétele. A formanyomtatvány tele van zavarbaejtő kérdéssel: feladó neve, csomag súlya, a Posta által kiadott belső azonosítókód, meg ilyenek. Hülyék ezek? Ignoráltam mindent, amit nem tudtam, kitöltöttem, kinyomtattam, aláírtam, beszkenneltem, emailben elküldtem. Kapjátok be. Drága szivar lesz, de egyszer élünk.
Szkennelés közben vettem észre, hogy a desktop gépre (Windows8.1) megjött a 0day Flash javítócsomag, feltettem. Megjött a szerverre is, oda is feltettem. A laptopomra (Windows10) nem jött meg. Idióta Setting menü, hoppá. Megjött az, de nem sikerült a telepítése. Meg a júniusi kumulatív csomagé sem. Fasza. Verziószám alapján visszakerestem, gyakorlatilag márciusban sikerült utoljára kumulatív csomag telepítése. Azóta nem. És ez a kibaszott dög Windows10 erről nem szólt egy szót sem. Hogy értsd az indulataimat: már régóta nem hiszek az antivírus szoftverekben (de azért van fent), a https elterjedése óta a személyes tűzfalakban sem, ami működik, az a gyors pecselés és a user control. Erre most derül ki, hogy három hónapja pucér seggel állok a külvilág előtt, plusz még a 0day flash csomag sem megy fel.
Félre is löktem mindent. Pedig akkora to-do cetli hever az íróasztalomon, hogy csak targoncával lehet megemelni. De ez most fontosabb.
Nem akarok belemenni a részletekbe. Maradjunk annyiban, hogy totális csőd.
Az egy dolog, hogy a Windows10-ben mennyire elcseszték ezt az egész update dolgot. Az MS azt mondta, hogy az update tökéletesen működik, ennél tökéletesebb nem is lehetne, neked, hülyefelhasználó, semmi közöd hozzá. Aztán ha mégsem működik tökéletesen, akkor jól elfideszezik a problémát: kussolnak, hárítanak, majd előjönnek egy csomó új fícsörrel, melyeket lehet ünnepelni, ünnepeltetni. A net pedig, a jó öreg mindenttudó net… az meg időközben elhülyült.
Ez a háborgás már régóta bennem van. Hülyülünk. Úgy értem, egyre hülyébbek leszünk. Úgy értem, hogy a világ. A Lilaló blogon megy most egy sorozat (_01_, _02_), ahol a genderspecifikus elhülyülést fejtegetik, ami remek dolog, mert számtalan érdekes eszmefuttatást tesz lehetővé, de szvsz a lényeg akkor is az elhülyülés.
És soha nem hittem volna, hogy az ezoterika valamikor is benyomul az informatika területére.
Még öt évvel ezelőtt is, ha valahol elakadtál, rákerestél a guglin és vagy találtál egy cikket a megoldással (mert a pacák már belefutott a problémába és megoldotta), vagy találtál egy cikket, ahol elmagyarázták a témát és ez alapján már te is fel tudtad göngyölíteni a problémát, sőt, akár meg is írhattad. Ma erről szó sincs. Elindítod a guglit, beírod a keresőkifejezéseket, aztán a harmadik-negyedik találatnál kezd gyanús lenni, hogy valami nem stimmel, ctrl+f, rákeresel a szakkifejezéseidre és nem ritka, hogy a felük nem is szerepel az oldalon. De valami rank-mágus úgy beoptimalizálta, hogy ez a weblap kerüljön az első oldalra. Majd utána jönnek a fényevők. Valaki valamikor – akár félreértésből, akár trollkodásból – beírta, hogy a 8000424x hibakód eltüntetésére az a helyes megoldás, ha keresztúton éjfélkor a hátad mögé dobsz egy félszemű macskát. Megteheti? Meg. A gyártók olyan szinten szarnak az egészre, hogy sehol nem fogsz találni még csak egy táblázatot sem, ahol legalább egy bővítetlen mondatban írnának valamit a hibakódokról. Azaz szabad a pálya, a világ pedig tele van elkeseredett felhasználók millióival. Meg trollokkal. Meg jószándékű hülyékkel. És megszületik vagy öt hasonló fényevő jellegű cikk, a fórumokban pedig ezeket linkelgetik körbe-körbe az önjelölt guruk a kétségbeesett felhasználóknak.
Nos, ugyanebbe futottam bele ma. Az MS brutálisan szarik az egészbe, a net pedig tele van ködfaragással. Az egyiknél (nevezz át két könyvtárat, ettől resetelődik a windows update adatbázis) bele is futottam egy makacs kékhalál végtelen ciklusba és csak úgy tudtam kimászni belőle, hogy remek érzékkel még a próbálkozások előtt csináltam egy restore point-ot. Így telt az idő, amikor ránéztem az órámra és döbbenten láttam, hogy már délután három, a reggeli kávém még mindig ott figyel a mikróban, pedig lassan már az ebédre kellene koncentrálnom. A to-do listámra rá sem mertem nézni.
Ja, és nem sokkal korábban csöngetett a postás. Ajánlott levél. A Postától. Hogy vámolandó küldeményem érkezett. A jó rész az volt, hogy ebben a levélben már benne volt az összes adat a csomaggal kapcsolatban. Csak hát… érted ezt? Ki kell töltenem egy nyilatkozatot, amelyre rá kell írnom egy csomó adatot, melyet én nem ismerek, de a Posta igen. Akkor ugyan már, nem kellene a netről letöltött űrlapon jelölni, hogy ezt a részt a Posta tölti ki? Miért nem elegendő, ha én beazonosítom magam, emellé pedig megadom a csomag azonosítószámát, azaz az összes adatot, melyet a csomagról tudok? Oké, persze, megvárhattam volna, amíg megérkezik a Postáról a levél, de nem tudható, hogy ez hány nap, eleve péntek van, a szivarnak pedig minden nap árt, amikor nem megfelelő körülmények között tárolják, ezek meg ugye drága szivarok. Egyre drágábbak. Na mindegy, új nyomtatvány kitölt, aláírás, szkennelés, újabb levél, diszkrét mentegetőzéssel. Mert én ilyen hülye úrinő vagyok.
Konyha. Ebéd. Úgy, hogy eddigre már a délutáni meccsnek is vége lett. A teendők meg egyáltalán nem fogytak, hiszen az eddigiek rajta sem voltak a cetlin. Annyiból viszont legalább már ismerős a helyzet, hogy megint nem sikerül egy kellemes, örömteli eseményre kipihenten, kisimult arccal beesnem. Köszi Univerzum ezt a csodálatos napot.
PS.
Közben felmentem valamiért az emeleti hálószobánkba és ott vettem észre, hogy a délutáni szélvihar letépte az egyik ablakból a redőnyt. Remek. És hol van még az éjszaka?
2016. June 17. Friday at 19:22
tucc élni…
2016. June 17. Friday at 19:23
Hát, elméletileg igen. Kubai szivar, drága, erős laptop… aztán a gyakorlatban meg csak a szívás.
2016. June 17. Friday at 23:21
Mit is mondhatnék erre? Hepi börszdéj, és remélem nem lesz keserű(bb a kelleténél) a szivar íze emiatt… :)
2016. June 18. Saturday at 12:18
Aggódtam volna, ha simán ment volna minden.
Nálad? Simán? Paradoxon.
2016. June 18. Saturday at 12:19
Ja, amúgy boldog szülinapot :)
2016. June 19. Sunday at 00:03
Köszi a jókívánságokat.
2016. June 22. Wednesday at 16:59
Ezzel a postai vámolással én is találkoztam párszor és engem is hülyére idegesített az agyatlan SMS-ük. Meg a kitöltendő űrlap is, rajta Postai azonosítószám, Hivatkozási szám, MRN szám mező. Mi a halál az? Írtam is nekik panaszt, mert jó, hogy pár nappal később jön egy levél minden adattal de miért nem lehet őket mindjárt az SMS-be beleírni? Ja, MRN meg ilyesmi: nem kell. A ragszám elég nekik az azonosításhoz. Mondjuk, hogy ez miért nincs leírva?
2016. June 26. Sunday at 19:00
You made my day, ahogy itt káposztásmegyer-felsőn mondanák:)
Ha már szivar: Single malt játszik? Ha igen a füstös vagy a gyümölcsös(ebb) vonal?
2016. June 26. Sunday at 19:02
Szigorúan Laphroaig. Esetleg Talisker.