– Huh, ezt tényleg nem kellett volna – morogta László, miközben feltápászkodott a vizes-kavicsos talajról – Kimászni arra a sziklának a szélére, pusztán egy dögös szelfi kedvéért… tényleg nagy őrültség volt. Akár még baj is lehetett volna belőle.
Felnézett. A szikla ott magasodott fölötte, nyomasztóan, félelmetesen. Követte az ívét, le a földig, ahol… Ijedtében hátraugrott. Az emberek általában nem szokták kívülről látni magukat. Különösen nem ennyire széttrancsírozva.
– Mi a fasz? – csúszott ki a száján – Akkor most… akkor most leestem?
Közelebb sétált a halotthoz.
– Ez tényleg én vagyok – állapította meg – De akkor most mi van?
Sokáig nem töprenghetett, mert légmozgás kerekedett és felszippantotta.
~oOo~
A légörvény egy felhő szélén tette le. Egy kapu mellett.
– Na, ne – pislogott László – Ez valami szirupos film. Ez itt a gyöngyház kapu. Tisztára, mint a vallásos mesékben.
Aztán körbenézett. A kapu tárva-nyitva volt, egy fadarabbal kiékelve.
– Hmm – simogatta a szakállát – Lehet, hogy az, de egy-két dolog nem stimmel. Hol van Szent Péter? És egyáltalán, hol van Mihály arkangyal? Elméletileg neki kellett volna felhoznia ide.
Belebegett a kapun. Nem történt semmi.
– Hát, ez van – vonta meg a vállát – Végülis, mégiscsak a mennyország, akkor meg egy szavam sem lehet. Különösen egy ilyen élet után.
~oOo~
Felhőről felhőre lebegett. Sehol senki. Majdnem egy örökkévalóságig tekergett, amikor végre meglátott egy felhőn két lelket.
– Huh, sziasztok! – repült oda hozzájuk.
– Vakk – vakkantotta a torzonborzabb.
– Képzeljétek, mi történt velem – kezdett bele László – Éppen fent álltam egy szikla tetején, amikor…
– Kuss – mordult fel a szakállas – Senkit nem érdekelsz.
– Valószínűleg egy új fiú – jegyezte meg a másik üldögélő.
– Tele van a tököm az új fiúkkal – morgott az első.
– És azt tudjátok, hogy…
– Kuss!
– Hé, vén szivarok – váltott László iróniára – Ha esetleg nem tudnátok, odalent már felfedezték a könyvnyomtatást! Tudjátok, információcsere, meg ilyenek…
– Nem tudjuk, és nem is érdekel – köpött egyet a mogorva.
– Tényleg? – kerekedett el László szeme – Mióta ültök itt?
– Egy örökkévalóság óta – jegyezte meg finoman a második – És most tüncsi.
~oOo~
László zavartan repkedett. Még mindig szinte sehol senki, akivel összefutott, az meg egyből elhajtotta.
– Ebbe bele lehet őrülni – morgott.
Aztán egyszer megtalálta a szerencse. Illetve ő találta meg.
– Haljak meg, ha ez nem Pista! – kiáltott fel.
Pista unottan ránézett.
– Hogyan akarsz ennél is jobban meghalni?
– Eh, hülye földi szólás – vigyorgott László – El sem hiszed, mennyire örülök neked! Végre egy értelmes arc!
– Hah.
– Mesélj! Utoljára azon a kivánságos szigeten láttuk egymást. Onnan jöttél? Esetleg egy félresikerült kívánság?
– Izé, hagyjuk – pirult el Pista.
– Na de, mégis?
– Tényleg hagyjuk.
– Nő?
– Nyilván. De mennyi?
– Uh.
Hallgattak egy kicsit.
– Sokan vagytok? – kérdezte végül László.
– Sokan.
– De alig találkoztam valakivel.
– Nem azt kérdezted, hogy mekkora a sűrűség, hanem azt, hogy hányan vagyunk. A végtelen térben bármennyi lélek is nullának számít.
Újabb hallgatás.
– Mindenki itt van? – érdeklődött László.
– Persze.
– Az a kenus törzsfőnök is?
– Biztosan. De nem fogod megtalálni.
– Tudom, végtelen tér.
– Ja.
– És a főnökség? Isten? Jézus?
– Elhúztak a francba.
– Mi van?
– Elmentek. Az összes pereputtyukkal együtt.
– Miért?
– Huh, hosszú történet.
– És? Itt aztán tényleg ráérünk.
– Istennek egyszer elege lett, nyomott egy reset-et. Nem lett jobb. Jézus, miután visszajött a Földről, sokáig reménykedve figyelte, mi lesz a művéből. 300 körül az egyik nagy civilizációnál államvallás lett. Látszott Jézuson, hogy egy kicsit izgult. Aztán csak nyüszített, meg sírt. Végül 600 környékén leküldte Gábrielt, hogy keressen egy értelmes fazont, és diktálja le neki még egyszer, alaposan, lassan, hogy mit szeretne az Isten, miket akart korábban Jézus tanítani. – “Igen, legyen ez egy javítócsomag, vagy tőlem nevezhetitek akár egy rohadt service pack-nak is!” – kiabált utána. Sajnos Gábriel meglehetősen naív angyal, túl okos embert választott és nem ellenőrizte le, hogy az azt is írja, amit diktálnak neki. A pacák pedig csak azt írta le, ami neki is tetszett. Aztán beleírta a saját elveit is, sőt gyakorlatilag beleírt mindent, ami ahhoz kellett, hogy megszerezze a politikai hatalmat. Aztán ennyi. Amikor meghalt, az örökösei összevesztek a politikai hatalmon és immár 1400 éve ölik egymást a kettészakadt népek, mindannyian egy olyan isteni szent könyvre hivatkozva, melyet jócskán meghamisított a hataloméhes ember. Mint a bibliát korábban. Jézus pedig egy ideig még jobban nyüszített. Aztán megpróbálkozott még néhányszor lemenni, de vagy egyből agyonverték, vagy szó nélkül szitává lőtték. Aztán egyszer csak eltűnt. Azóta senki nem látta.
– De akkor mi van odalent?
– Láthattad.
– És… és mi van idefent?
– Pangás.
Hallgattak.
– De mi lesz így az utolsó ítélettel? – firtatta tovább László.
– Na, mi lenne? Nem lesz. Nincs, aki megtartsa. Vagy ha úgy jobban tetszik, már megtörtént. Itélkeztek. Elmentek.
– Jézus három királysága??
– Jézus nélkül?
– De… akkor mi lesz velünk?
– Itt lebegünk. Végtelen időkig.
– Ez őrület. Egy lepedő a testünk, nem érzünk semmit. Csak gondolkodni tudunk. És soha nem lesz vége. Ez lenne a mennyország?
Pista keserűen felnevetett.
– Ki mondta neked, hogy ez a mennyország?
– Mi?? Ott volt az a kurva kapu!
– Figyelj, itt, a kapu mögött, nincs semmi. Pontosabban, ez a nincs semmi van, és csak ez van. Egy ideig tűröd, aztán elborul az agyad és megőrülsz. Aztán egy örökkévalóság után kitisztul az agyad, de az még rosszabb lesz. Aztán egy újabb örökkévalóság után megint megőrülsz. És ez fog menni a végtelenségig.
– Akkor valójában ez a pokol?
– Az sincs. Egybemosódtak. A nincs semmi van, nem érted?
– Ennél még a nem lenni is jobb – sóhajtott fel László.
– Welcome in the club – vigyorgott gyanúsan szélesen Pista.
2016. April 02. Saturday at 15:37
Értem én, hogy ez amolyan depis hangulatú sztori, de miért van angol címe?
2016. April 02. Saturday at 16:53
http://mivanvelem.hu/szlengunk-a-szeren/elvis-has-left-the-building/
2016. April 02. Saturday at 17:21
http://www.phrases.org.uk/meanings/elvis-has-left-the-building.html
2016. April 02. Saturday at 22:53
Neil Gaiman + Vonnegut érzésem van.
2016. April 03. Sunday at 07:54
Gaiman annyiból közel volt, hogy kifelé a buszon őt olvastam, de valójában az összes sztori már korábban megvolt fejben, odakint már csak a stílust kellett hozzátennem.
2016. April 05. Tuesday at 11:11
Melyik Gaimant olvasod/olvastad éppen? (Meg pici hiba: “welcome _to_the club”)
2016. April 05. Tuesday at 12:41
Törékeny Holmik.
Hát, ez van. Ez a Pista gyerek csak ennyire tud angolul. :)