Tegnap

Mivel a hétvégén hullára hajtottuk magunkat (megírom), engem meg megint elkapott ez a nyavalya, legszívesebben egész nap feküdtem volna az ágyban, de persze nem lehet. Ha be akarok jutni a körzeti dokihoz, reggel hatkor már el kell indulnom itthonról. (A tömegközlekedési hálózat miatt ez egyben négy kilométer séta is.) Aztán a már megszokott antibiotikum bevétele a Kós Károly téren.
A következő futam a fogorvos. Mára volt kitűzve a végleges fogberagasztás, csak hát letört az a fránya porcelán. De akkor is ma kell leadnom a körhidat utójavításra. Emellett simán emberhalál lehet a dologból: a két héttel ezelőtt ideiglenesen beragasztott fog már másnap kiesett, a doki pedig két hét alatt egyszer sem vette fel a telefont, egyszer sem hívott vissza, pedig elváláskor erősen a lelkemre kötött, hogy bármi van, hívjam. Nos, ide kettőre kellett mennem. (Öt kilométer séta, csak jelzem.) A doki érezte, hogy dühös lehetek, mert mindenki mást behívott, csak engem nem. Üldögéltem. 2,5 órám volt, mert utána mennem kellett lakossági fórumra. A doki két órán keresztül bírta, utána ki kellett mennie rágyújtani.
– Ááá, József! – üdvözölt – Ne haragudjon, beteg voltam.
Ez valami annyira pofátlan hazugság volt, hogy elakadt a szavam. Csak néztem csúnyán. Melyik az a betegség, amelyik annyira tönkreteszi az embert, hogy két hétig még a telefont sem tudja felvenni, de egy nappal utána viszont egyből virgonc lesz és bemegy dolgozni?
– Mi a panasza? – folytatta, még jobban elásva magát. Hiszen nem panasszal jöttem, mára egyeztünk meg a végleges beragasztásban. Az ilyesmit azért illene beírni a naptárjába. Végül elmagyaráztam neki, hogy pusztán azért vagyok itt, hogy odaadjam a fogamat utójavításra, fél óra múlva be is kerültem, kábé négy percet voltam bent, de elment vele két és fél órám.
Sok időm nem volt dühöngeni, tekertem a lakossági fórumra. (Erről később, részletesebben.) Este nyolc körül értem haza. Egész nap kaja nélkül (ugye megint se nyelni, se rágni nem tudok), a lakossági fórumtól meg durván idegesen. Tipikus lábadozó nap.

5 Comments

  1. Instant gyomorfekély… :(

  2. Megnéztem, az még nincs a listán.

  3. A dokit fel is lehet jelenteni. Anyám megtette még jó 30 éve (igaz, akkor még nem voltak magándokik), rohadt nagy bocsánatkérés lett belőle és egy másik fogorvos soron kívül befejezte a kezelést (a mocsok első doki hagyta pár hétig csiszolt fogakkal mászkálni anyámat – minden levegővétel egy fájdalom. Mindezt puszta rosszindulatból, mert egy büdös bunkó volt).
    Persze nem látom, milyen a kapcsolatos egyébként ezzel a csávóval, de akkora a kínálat fogorvosokból, hogy szerintem ezzel nem kockáztatnál semmit.

  4. typo: “milyen a kapcsolatos”: értsd: kapcsolatod
    Miért nem lehet a kommentet az elküldés után mondjuk 5 percig javítani?

  5. JoeP

    2015. May 05. Tuesday at 10:30

    Valamikor jó volt a kapcsolat és a kezelés részét rendben is megcsinálta, de ez a vége már kezd kiakasztani. Volt két gyökérkezelés, emiatt nem lehetett egyből fixre visszarakni a fogat, de így hat hét után azért már elegem van. A ragasztás nélküli, lötyögős fog nem sokkal jobb, mint a sima csiszolt. (Azt már eldöntöttem, hogy ezt a kezelést még végigcsinálom a pacákkal, aztán tipli.)

Leave a Reply to JoeP Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading