Azt már megszoktam, hogy az erdő eldugottabb részein hajléktalanok élnek. Valahogy abba is beletörődtem, hogy mostanság már nem csak a néptelen részen élnek, hanem a sorházakhoz közel is.
De azért a mai látvány durva volt. A futópályáról ágazik le egy ösvény. az egyik hajléktalan pedig ágakból, gallyakból helyre kis kaput kötözött össze és lezárta vele az ösvényt. Ez az ő udvara, kéretik nem zavarni.
Innen már csak egy lépés a muskátli.

ps.
Pár nappal később megint jártam arra. Lelkes természetjárók lebontották a kaput.