Nem leszek túl népszerű, de szeretem ezt az időt. 10-18 fok, ez már végre az én komfortzónám. (35 fok, brrr…) Felvenni egy pulóvert, kiülni az udvarra, figyelni, hogyan terelik a növények a klorofilt a levelekből a gyökerekbe, a pusztulásra ítélt levelekkel ezerszínűvé varázsolva a környezetet. Csak nézni, nem írni, nem olvasni – pedig a Kindle itt van a zsebemben, de inkább mégsem – száműzni az állandó zajt, zsivajt a fejemből, lehetőleg nem gondolni semmire, élvezni a szineket, a szagokat, a csendet, a kávét, a szivart.
Aztán vissza az íróasztalhoz dolgozni.
ps.
Amikor készültem felmenni a padlásra, a laptop tápját hanyagul ledobtam az étkezőasztalra. A madzag része lecsúszott az asztalról, majd az a szinte súlytalan kábel magával rántotta a sokkal súlyosabb trafót is.
Nagy dolgok vannak készülőben.
2014. October 27. Monday at 03:21
Végre valaki! Én az őszt imádom. Most pl. gyönyörködtem, ahogy száll le a köd, mind látványilag, mind az illatában. Van valami utolérhetetlenül gyönyörű ilyenkor, amit semmilyen más évszak nem tud. Utálom a nyarat, éljen örökké az ősz! :)
2014. October 27. Monday at 13:16
Ha már ősz, akkor inkább tél. Hideg, hó, sielés. Nyammm….
2014. October 28. Tuesday at 01:37
Én szeretem mindegyik évszakot, de a hosszú ködös-esős időt már nem annyira.
Hidd el a nyár sem rossz, csak ne a padláson próbáld máskor átvészelni :)
2014. October 28. Tuesday at 08:36
Nyáron fel sem megyek. Még a szabadban is alig bírom ki a meleget.
2014. October 28. Tuesday at 10:20
@sztupi en szeretem a telet – a jo meleg szobabol nezni, ahogy esik a ho, feledhetetlen es megunhatatlan elmeny. Kimenni azonban nem szeretek…
Osszel meg van esely meleg napokra, telen… telen egyszeruen csak hideg van. Brrrr…
2014. October 29. Wednesday at 16:07
Ha már a Kindle szóba került:
vannak ezek a hosszabb útleírások, ezek nem kerülhetnének fel Kindle 3-on nézhető formátumban? A hosszú vonatútra pont jó olvasmányok lennének, nagy a lemaradásom a bloghoz képest egy tanfolyam miatt :)
2014. October 30. Thursday at 00:16
Nagyon régi tervem az, hogy az Odakint sorozatot átrakom ebook formátumra. (Már eljutottam odáig, hogy lemondtam a képekről.) El is kezdtem, de marhára nincs rá időm. Azért egy normális ebook összerakása nem öt perc, a szöveget is meg kell szerkeszteni és amit eddig találtam az igényes e-publikációk elkészítéséről, hát, még a tanulás is hátra van, nemhogy az elkészítés.
Másfelől év végén lesz a blog tíz éves, eredetileg akkorra terveztem meglepetésként ezeket a könyveket. Remélem, valami azért lesz belőlük.