Film?

Vasárnap délelőtt a kertben dolgozgattam, Nej pedig a nappaliban tologatta az egeret a médiacenternél.

– Mit csinálsz, kicsim? – társalogtam.
– Keresek valami filmötletet a neten, mit lenne jó megnézni.

Aztán ebédnél jól megtárgyaltuk, hogy rohadt nehéz ma jó filmet találni. A hollywoodi monstre filmektől hányok, az ugyanarra a tíz sablonra épülő filmektől szintén, maradna ugye a dráma, de nem akarok érfelvágós filmeket sem nézni, köszönöm, magamtól is tudok depressziós lenni, nem kell hozzá film, a szórakoztató filmek borzalmasak, például gyerekkoromban még imádtam a Csillagok Háborúját, ehhez képest az utolsó részt (azaz a harmadikat) már nem néztem meg, Harry Potterből az első kettőt kiváncsiságból, aztán skip, a Gyűrűk Ura harmadik részt már untam, pedig egyike voltam azoknak, akiknek már 1981-ben(!) ez volt ez egyik kedvenc könyvük, a Hobbitot meg már eleve meg sem néztem, de még az egykori nagy filmek is elromlanak, lásd az eredeti és szenzációs Csupasz Pisztoly hogy leromlott a harmadik részre és egyáltalán, ma egyre inkább úgy tűnik, hogy a szórakoztatás egyet jelent a vizuális orgiával, félórás csatajelenetek, cgi, cgi, amerre csak nézel, látványosan nagy tömegek, pusztulás, zúzás (Hulk! Zúzzon!), de történet, az nem kell, az senkit nem érdekel.
Sorozatot pedig elvből nem nézek. Függőségből elég a bor meg a szivar.

Ebéd után mentem vissza az udvarra, Nej pedig folytatta a keresést. Este találkoztunk a hálószobában. Filmet nézett.

– Ez mi? – kérdeztem, miután pár perc nézés után sem ismertem fel egy színészt sem.
– Valami film. Az a címe, hogy Lazacfogás Jemenben.
– Aha. Mindenesetre örülők, hogy végül csak sikerült egy igazi rétegfilmet találnod.

ps1.
Érdekes, de mintha a filmművészet visszatért volna a gyökerekhez. Amikor az első vetítések történtek, szintén nem volt sztori, csak 1-2 perces képek. Megy a vonat a sínen és befut egy alagútba. Emberek sétálnak az utcán. Egy ló belenéz a kamerába. Meg ilyenek. A nézők pedig kajálták és sóhajtoztak, hol jár már a technika. Ma pedig ugyanez történik. Cgi, egyéb digitális trükkök, mindent, de mindent meg tudunk csinálni, mintha valóságos lenne. És a nézők megint bemennek a mozikba, megint sóhajtoznak a technika fejlettségén és megint nem érdekli őket, tartozik-e a látványhoz történet.

ps2.
Oké, elismerem, túl szigorú voltam. Ha végigfutok az utóbbi 10-15 év filmjein, tudok mondani néhány olyat, melyben volt érdekes történet, voltak benne vizuális élmények, és mindezek pont a megfelelő arányban. De nincs sok.

14 Comments

  1. begin again
    nem egy nagy cucc, de legalább antidepresszáns :)

  2. Filmművészet vagy filmipar…? Nem ugyanaz… :)

  3. @BB: Pontosan. Én az utóbbi években csak az ipart látom. Meg valószínűleg hátrányos helyzetű vagyok, mert a művészetből csak olyan hírek jutnak el hozzám, melyek nem izgatják meg még a torrentező izmaimat sem.

  4. Gran Torino, a Mestertől (Clint Eastwood). Oké, ANNYIRA nem nagy a történet, láttunk már kiégett veteránokat máshol is (pl. Rambo, hehehe), de nincs benne robbantás meg csihi-puhi, viszont veszett jó dumák igen. Lehet, meg is nézem még egyszer…

  5. Ja, magyarul néztem, de kíváncsi vagyok az eredetire is…

  6. Kettőt ajánlanék az utóbbi 10 évből, aminek esélye van megfogni:

    Primer (2004) és Under the Skin (2013). Az embernek hetekig, hónapokig kattog ezeken az agya, annyira jól fel vannak építve. Ezekre érdemes rászánni azt a 90 percet.

  7. Nekem kicsit furcsa ez a régen-minden-jobb-volt típusú szösszenet, de hogy ne csak negatív legyek én is ajánlok néhány filmet:
    – Prestige / A tökéletes trükk
    – Intouchables / Életrevalók
    – Kahaani

  8. 200 éves ember
    Vadászat a vörös októberre (imádom, igaz van csihi-puhi)

    Kövezzetek meg, de én a RED és a RED 2. Szeretem.

  9. De legalább kaptam néhány tippet. :) Köszi.

  10. A Felhőatlaszt ne hagyd ki. Olyan, hogy odaszögez a képernyőre, és rögtön másodszor is meg akarod nézni, hogy jobban megértsd.

  11. @meow: A Felhőatlasz Nejnél megvolt. Én csak fél füllel néztem, dolgoztam közben a nappaliban. Ennyi alapján túl bonyolultnak tűnt, de lehet, hogy ha rákoncentrálok, tetszett volna.

  12. Sikerült a médiacentert elsőre medencének olvasnom, el is csodálkoztam hirtelen, hogy mi van?! :D

    Egyébként döbbenetes párhuzamokat vélek felfedezni Csillagok Háborúja, Gyűrűk Ura és Hobbit tekintetében, Harry Potterből pedig már az első után sem kértem többet (könyvekből az első hármat olvastam).

    A 3D-t kihagytad a felsorolásból, egyszerűen hányok ettől, hogy most minden film 3D, és nem az a lényeg, hogy történet legyen, hanem, hogy minél több olyan jelenet legyen, amiben valami repülhet a néző felé. A szemüvegektől meg 10 perc alatt megfájdul a fejem, onnantól kezdve másfél óra kínszenvedés. Egy ideje nem járok moziba.

    Viszont nézek sorozatokat, de azt veszem észre, hogy jobban tetszenek azok a minisorozatok, ahol 3-6-10 rész alatt lemegy egy kerek lezárt történet, mint amikor szeptembertől májusig nyújtják a rétestésztát.

  13. @payskin: mondanám, hogy Harry Pottert olvasását ott hagytad abba, amikor igazán izgalmas kezdett lenne a sztori, és távolodott az ifjúsági regénytől. De persze nem akarom rád erőltetni :)

  14. UnA: és pont ez volt vele a bajom. A Harry Potter elvileg egy gyerekeknek készült meseregény… -nek kellett volna lennie. Az első még nagyjából az is volt. Ezzel szemben a 3. részben már kicsit sok volt az erőszak. Felnőtteknek szóló, csetlő-botló varázslótanoncokról szóló könyv meg nem érdekelt.

Leave a Reply to JoeP Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading