“A temetésen különösebb érzelmi megnyilvánulások nem látszanak rajta. Inkább csak letudja az egészet, és már a visszautazás körül járnak a gondolatai és azon, hogy fáradságát kipihenje. Pedig szerette az anyját. Meursault egész személyiségét uralja a közöny, mintha lényét egy képletes érzéstelenítő járná át. De zsibbadtsága nem az az átlagos fásultság vagy érzéketlenség. Nem depressziós vagy pesszimista. Csak hagyja és szemléli, hogy a dolgok kifussanak a maguk módján.”
2013. November 07. Thursday at 15:48
Pedig reménykedtem, hogy valami vicces.
Máskor inkább írjál valamit… ;)
2013. November 07. Thursday at 16:03
“A temetésen különösebb érzelmi megnyilvánulások nem látszanak rajta. Inkább csak letudja az egészet, és már a visszautazás körül járnak a gondolatai és azon, hogy fáradságát kipihenje. Pedig szerette az anyját. Meursault egész személyiségét uralja a közöny, mintha lényét egy képletes érzéstelenítő járná át. De zsibbadtsága nem az az átlagos fásultság vagy érzéketlenség. Nem depressziós vagy pesszimista. Csak hagyja és szemléli, hogy a dolgok kifussanak a maguk módján.”
2013. November 10. Sunday at 20:02
“Nem vár semmit, viszont kiéltnek sem mondható, mert a kiéltségre már nem hat a dolgok újszerűsége, de ez rá nem igaz.”