Báthory utca, szakadó eső. Az egyik kapualjban a szórólapterjesztő briganti éppen telegyömöszöli a ház közös postaládáját szórólapokkal. Végzett, elindul. Közben a szórólapok kifordulnak a résből és beleesnek egy tócsába. A hapsit mindez már nem érdekli, ő elvégezte a dolgát, Az eső hangosan kopog a papírlapokon.
Pár méterrel arrébb öreg, szolídan öltözött bácsika lépked keresztül az úttesten. Odahajol a ház falán a táblához: Akármilyen Betétkezelő Közösség. Megcsóválja a fejét, arrébbmegy egy kapuval: Akármilyen Borozó. Bólint, bemegy.
Azok a szürke hétköznapok
Creative Commons Licence
2013. March 15. Friday at 10:58
A bácsi jobban, de főleg “gazdaságosabban” járt a második kapuval úgy gondolom! :-))) Nagyon emberi történet!!! Köszi!