Olvasni

Az olvasásnak tempója van. Nem mindig lehet minden könyvet elolvasni. Amíg viszonylag fiatal vagy, addig könnyen tudsz időt szánni a lassan hömpölygő, masszív regényekre: Háború és Béke, Karamazov Testvérek, Varázshegy. Aztán öregszel és ráébredsz, hogy nincs végtelen időd hátra, az olvasnivalók mennyisége viszont hatalmas. Ekkor már fájni fog ráfordítani egy-két hetet egy regényre, bármennyire is jó lehet. Nem lesz az: mindig azt fogod figyelni, hogy a szűken kimért idődből megérte-e ekkora mennyiséget rááldozni.
Amikor feladtam a vidéki életritmusomat és Pestre költöztem, elhűltem azon, hogy itt a munkaidő nem ritkán este hatig tart. Mikor fogok akkor olvasni? – kérdeztem a barátomat. Azt válaszolta, hogy majd ötvenéves koromban. Tévedett. Ötvenéves koromban már nem fogok időt áldozni arra a könyvre, melyet harmincévesen még elolvastam volna.

Most rendszerezem az elektronikus könyvtáramat. Elkeserítő látni, hogy kiknek a munkáit nem fogom már egészen biztosan elolvasni. Esetleg egy újabb életben.

8 Comments

  1. A jövőbenéző kristálygömbös jóslatokon mindig jól szoktam szórakozni, de aztán többnyire nem írok semmit. Most mégis, mert érdekel: mire fel ez a pesszimizmus? :)

    Ha pedig nem olvasol el valamit, az azért van, mert igazából *annyira* nem érdekel.

  2. Van még pár tényező, ezek nem játszanak? Mert nálam igen.

    1. Információözön, egyszerűen túl sok van
    2. A korunkra jellemző “attention span” csökkenése
    3. Bullshit-tolerancia és ízlés. Már egy cikket se tudok végigolvasni, ha nem lényegretörő, vagy csak zavar a stílusa, nem hogy egy könyvet.

  3. Nem akarok *araszt lenni, de annak az apropóján, hogy elkövetted azt a hibát, hogy megemlítetted a digitális konyvtárad, eszembe juttattad, hogy pofátlanul kölcsönkérjem! ;-) Ha van egy skydrive vagy dropbox link az olvasnivalóhoz azt megköszönném. (feleségnek gyűjtök most egy költségkímélő könyvtárat mikulásra) ;-)
    Persze én is megoszthatom a linket ahol az picinyke könyvkollekcióm van, viszont nem garantálom, hogy lelsz benne újdonságot.
    *p

  4. @forrester: Nem, nem erre gondoltam. Amiról te írsz, az az információszerzés, amiről én, az az olvasás. Az utóbbi több.

  5. @JulesTheFifth: Ööö… ezt azért talán nem.

  6. Ok. Egy kérdést megért! ;-)

  7. Amióta Kindle-m van (2 éve) sokkal több időt tudok olvasásra fordítani, de lassulok. Tizenévesen ment még az 1000 oldal 10 óra alatt a könnyedebb műfajokból (Stephen King Rémkoppintók volt az ha jól emlékszem). Szóval nagyjából egyetértek veled, de azt gondolom, hogy semmi nincs kőbe vésve…:)

  8. En sajnos maniakus olvaso vagyok, vagyis ha van egy konyvem, ami nagyon lekot, viszont nincs semmi mas dolgom, kepes vagyok reggeltol-estig olvasni.

    De azert van ugy, hogy 2-3x is elolvasok egy konyvet – de ket olvasas kozott tartok egy honap szunetet. Ugy hatasosabb.

    Egyebkent, en nem is torekszem arra, hogy kiket akarok olvasni. Olvasom, akiket az elet sodor elem. Van olyan konyvem, ami orok kincsem, van, amelyiket talan sosem fogom ujraolvasni. Aztan van olyan is, aminek korabban nekiugrottam, es nem olvastam vegig, majd jo tiz ev porosodas utan megis, es tetszett.

Leave a Reply to forrester Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading