06.23; szombat
Egy hete tart a kánikula. Napközben 30-35 fok maximális hőmérséklet. Kész szerencse, hogy megyünk a horvát tengerpartra. A hideg horvát tengerpartra. Hűsölni.
06.30; szombat
Letelt az egy hét. Horvátországban is kánikula volt. A tenger persze nem rossz, feltéve, hogy benne vagy, nem pedig a tetején. Az árnyékmentes, tűző napon.
Az utolsó két éjszaka már a kocsiban aludtam sátor helyett. A kezem végig a klíma kapcsolóján feküdt. Még egy nap, és be is indítom.
07.01; vasárnap
Idehaza meteorológia. 37-38 fok várható. Várja a rosseb. De úgyis jön.
Kempingfelszerelés felhordása a padlásra. Odafent az azbesztgyapot tócsákban áll.
07.02; hétfő
Kötöttem egy egyezséget a természettel: nem lesz 10 kánikulai napnál több egy évben (max. 35 fok), cserébe nem terhelem klímaberendezéssel. Azt hiszem, ezt már tekinthetem szerződésszegésnek.
07.03; kedd
Azt írja az újság, hogy igyunk sok folyadékot. Na, ezzel nincs gond, napi két sör, négy hosszúlépés és egy liter kávé. Csak hogy ki ne száradjak.
Éjfél. A teraszon 28 fok. A földszinten 31. Az emeleten 33. Ez most az éjszakai lehűlés.
07.04; szerda
A szederről idén is csak takácsatkát szüretelünk. Lehet, hogy lecserélem. Kaktuszra.
Azt írja az újság, hamarosan itt az enyhülés. A Közel-Keleten. Még az is hamarabb várható, mint nálunk a hűvös idő.
07.05; csütörtök
Úszónadrág, tornatrikó. Ebben lehet ruhástól is zuhanyozni. Ez rengeteget segít. A következő egy órára.
A meteorológia szerint éjjel vihar jön. Kiálltunk az udvarra sóval és kenyérrel, hadd lássa, mennyire örülünk neki. Erre nem jött. Legalábbis nem akkor. Hajnalban egy szélroham megtépte a napernyőt, egy szál bermuda alsóban rohantam le feltekerni, közben Nej becsukta az ablakokat. A levegőtlen melegben reggelre ráncosra dunsztolódott a bőrünk. A vihar pedig úgy ment el, hogy egy csepp esőt sem adott.
07.06; péntek
Azt írta az újság, Pesten megdőlt az ultimate abszolút melegrekord. Minden idők legmelegebbje: 37,7 fok. Vállam fölött hátranéztem az árnyékban lógó teraszhőmérőre: 42. Figyeljetek, skacok, szerintem rossz helyen mértetek.
07.07; szombat
Hétvégén házibuli. A szabadban. Délután 35 fok. Visszafogott vigyorral figyeltem a hőségtől ájuldozó, izzadó embereket. Klímaszökevények.
Éjszaka megint kocsiban alvás.
07.08; vasárnap
Melegfelvonulás az Andrássy úton. Most ezek direkt provokálnak?
A kovászos uborka naponta érik be.
07.09; hétfő
Akármerre nézek, mindenhol macskát látok. Elterülve. Fájdalmasan kifacsart pózokban. Cats are always overdramatizing. Bár most az egyszer megértem őket. Különösen a vastag fekete bundát viselőket.
Nem érdekel, éjszakára kinyitjuk az összes ajtót az emeleten, legyen egy kis kereszthuzat. Erre a kis időre elviseljük a macskákat is éjszaka. Erre Picúr rögtön azzal kezdte, hogy felmászott a könyvespolc tetejére, megvárta, míg nedves félálomba szenderedtünk, majd a magasból közénk vetődött. Döbbenten néztünk egymásra Nejjel, fél méterre az ágy fölött.
07.10; kedd
Enyhe, egy napos lehűlés. Furcsa érzés. Kezdem érteni az afrikai szobatársaimat az egyetemen. Ők már 20 fok környékén pulóvert hordtak.
07.11; szerda
Londonban 4 hónapja megállás nélkül esik az eső. Pavlovi reflexből egyből rámentem a Ryanair weblapjára.
Délután úgy álltam a hideg zuhany alá, hogy vittem egy hideg sört is. Végre férfiemberhez méltóan ihatom a sört: nagy lendülettel, nem zavartatva attól, hogy végigfolyik a bajszomon, a szakállamon, a nyakamon.
Noé, a boldog ember.
Recent Comments