Tűnhet úgy, hogy amikor nagy a terhelés rajtad, akkor sokkal balszerencsésebb vagy. Levered a vajaskenyeret, kiesik a szivar a kezedből és hosszában elreped, a felszeletelt virslik szanaszét gurulnak, mielőtt beleborítanád a vokba, a kávé kiborul az asztalon… és sorolhatnám. Egyszerű lenne azt mondani, hogy a gonosz szellemek, a fátum kihasználja, hogy nem tudsz ellenük védekezni – de ez nem lenne teljesen igaz.
Csak majdnem.
Ugyanis normális helyzetben a szervezeted tényleg védekezik az ilyesféle apró balszerencsék ellen. Nem ajtó fölé szegelt nyúllábbal, hanem észrevehetetlen, öntudatlan korrekciókkal. Ahogy emberek között járva sem kell odafigyelned arra, hogy ne menjél neki másoknak, ugyanolyan öntudatlan, apró korrekciókkal egyensúlyozod a vajat a késen, kerülöd ki a konyhapult szélén túllógó tányért, tartasz magabiztosan a kezedben bármilyen apró vacakot. Csakhogy amikor túlhajtod magad, akkor ezek a korrekciók nem, vagy csak alig működnek. Te meg leversz mindent, elejtesz mindent – és úgy érzed, megtámadott a balszerencse.
Azok a szürke hétköznapok
Creative Commons Licence
2012. February 04. Saturday at 22:00
hmm, altalaban igen jok a meglatasaid, de ez szerintem marhasag :D
2012. February 04. Saturday at 22:05
Apám, ez a gravatar! Szerény. :D
2012. February 04. Saturday at 22:05
Jelzem, nekem a régi DC-s nickem volt a darthfather.
2012. February 05. Sunday at 14:51
Ilyenkor szervezd ki a feladatokat a családtagoknak :-)