Egyéniség

Az IQ tényleg nem minden. Ahogy Lucia frappánsan megfogalmazta, ez csak annyit jelent, hogy az ember csendben mennyi idő alatt old meg fejben matekfeladatokat. Nagyon sok más dolog is játszik: például az érzelmi hozzállás (EQ, azaz jóindulat, rosszindulat, neveltetésből fakadó manírok, szeretetkészség és még ezer más attitüd), aztán a rövid/hosszútávú memória, a műveltség és a tehetség.

Ha már definiálgatunk, vessünk egy puillantást arra, mi is az a tehetség? Én úgy tudom, nem más, mint a velünk született sémák az agyunkban. Ezeket nem kell fáradságos munkával megtanulnunk – helyből megvannak. Ráadásul sokkal masszívabban rögzültek is, mint bármi más, tanult séma. Agyunknak a részei, nem is értjük, hogy mások számára miért nem olyan egyértelmű, hogy mi is ez. Álmunkban akár benne is tudunk élni ezekben a sémákban. (A szerzett sémákban nagyon nehéz. Én 10+ év után jutottam el oda, hogy álmodtam egyszer egy akciófilmet bridzs licitrendszerben. Többször sem. Más téren sem. Na jó, egyszer a Civ2-ben.)

A műveltség… az megint egy furán működő dolog. Nem látszik egyből, ha fejlesztettél rajta. Ha elolvastad a Háború és a Békét, nem fognak úgy nézni rád az utcán, hogy Jézusom, itt megy az az ember, aki elolvasta a Háború és a Békét. A műveltség az én elképzelésem szerint inkább olyan, mint egy belső építkezés. Ha jókor olvastál el egy jó könyvet, mely megváltoztatott benned dolgokat, az olyan, mint ha a belső városodban felépítettél volna egy katedrálist. Végigolvasni Márai naplóit, az nem épít semmit, de hozzáad egy új építőanyagot a belső világodhoz, a méltóságot. És ilyetén módon építgeted, szépítgeted a belső városodat. Eleinte mindenki egy kunyhóban kezdi – van, aki abban is marad – és csak módszeres építkezéssel, új, meg új építőelemekkel, stílusokkal leszel képes egyre szebb, egyre nagyobb, egyre nagyszerűbb belső várost felépíteni.
Hogy mi fog ebből látszani? Legyél nyugodt, egy ember viselkedésén pontosan érződik, hogy egy élhető ékszerdobozból jött, vagy egy kalyibából.

12 Comments

  1. Az EQ =/= jóindulat, rosszindulat, neveltetésből fakadó manírok, szeretetkészség és még ezer más attitüd.

    http://www.smartcoaching.hu/index.php/blog/12.html

  2. Biztos? Tudom, vert helyzetből indulok, ha profival vitatkozom :), de nekem úgy tűnik, hogy az általad felsorolt képességek erősen függenek azoktól az – akár örökölt, akár szerzett – érzelmi hajlamoktól, melyeket felsoroltam.

  3. “Ha jókor olvastál el egy jó könyvet, mely megváltoztatott benned dolgokat, az olyan, mint ha a belső városodban felépítettél volna egy katedrálist.”

    Hú, ezt a mondat szívem szerint idézném. Lehet? :)

  4. :-) Biztos. Noch dazu ezen képességek – magyarul az EQ – fejleszthetőek, az IQ-val ellentétben.

    A rosszindulat szerinted pl. mennyiben örökölt vagy szerzett hajlam? Hogy lehet örökölni? Hogy lehet rosszindulatúvá válni?

    Amiket te leírtál azok sokkal inkább a következményei annak, ha az EQ kompetenciákkal gond van. Fordított a függőségi viszony, mint amit te gondolsz. Egy önértékelésében és önismeretében rendben lévő embernek nincsen szüksége a rosszindulatra. Ha a világ és benne én magam rendben vagyunk, akkor nincs szükségem arra, hogy másokat bántsak.

  5. @Aloha:
    Persze. :) Itt van baloldalt alul a CC ikon, ha az ott leírtakat betartod, bármit tehetsz a szöveggel.

  6. @Drea: Ezek nagyon nehéz kérdések. Én – sem a saját tapasztalataim, sem az olvasmányaim alapján – sem mernék egyértelműen válaszolni rájuk, de azok a tapasztalatok, amelyek elbizonytalanítottak, vannak annyira intimek, hogy nem szeretnék a blog nyilvánossága előtt hivatkozni rájuk.

    Maradjunk annyiban, hogy határozottan elgondolkodtattál, nézegetem a belinkelt oldalt és töprengek.

  7. Ha érdekel bővebben :) és szeretnéd tovább bővíteni az “olvasandó polcodat”, akkor szólj :), akár mailben is.

  8. Ha definiálni akarjuk az intelligenciát, akkor még mindig talán a legjobb: alkalmazkodóképesség (a környezethez) (természeti, technikai, humán stb. környezet értendő ide). Ez szerintem nem mérhető a mérés termtud értelmében. Az IQ elnevezésben az I szerintem ezért félrevezető.

  9. @dooma: Alapvetően a 80-as években történt egy elég erőteljes paradigmaváltás tudományos szinten abban a témában, hogy mit is jelent az IQ. A közvélekedés viszont az intelligencia/IQ szót hallva még mind a mai napig az értelmi képességekre asszociál. Milyen gyorsan gondolkodunk, hogyan vagyunk képesek összefüggéseket átlátni, milyen az emlékezőképességünk, hogyan hozunk döntéseket.
    A hagyományos IQ tesztek valójában a verbális és a matematikai-logikai intelligenciát mérik. De ezeken felül az intelligenciafajták közé tartozik pl. a zenei, szociális, nyelvi, érzelmi intelligencia is.

  10. @Drea #7:
    Igen, érdekel. Ismerve a polcom terheltségét :), bőven megfelel, ha ajánlasz néhány szerzőt, illetve könyvet. Idővel majd beszerzem.

  11. Hmm, előbb írtam, mint ahogy gondolkoztam. Szerintem ezekre célozhattál: http://www.smartcoaching.hu/index.php/aktualis/ajanlott-irodalom.html

  12. Hát első körben alapműként: Goleman Érzelmi intelligencia c. könyvére.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading