Az ember a furcsa aláírással

Van az ismerőseim között egy ember, akinek automatikus aláírásként a következő van beállítva:

Köszönöm,

Rezső

(Nem, igazából nem Rezső, de létezik olyan, hogy tanuvédelmi program.)

Nem tudom, más érzékeny-e ezekre a dolgokra… én nagyon. Ha nem embert érzek egy köszönés, egy gesztus mögött, hanem egy automatizmust, akkor az számomra kontraproduktív: személytelen, gépies, hiteltelen. Azt jelzi, hogy beüzemeltem egy mechanizmust, egy gépet, mely úgy csinál, mintha én lennék udvarias veled. Beállítottam az ajtóba egy elköszönőgépet, miközben én az emeleten már hátradőlve lazítok.

Ebbe a sorba illeszkedik a mostanában elszaporodott felköszöntőgépek működése is. Itt van az iwiw, itt van a facebook, ahol meglehetősen sokan ki is töltötték a születési dátumukat. Aztán megint más meglehetősen sok embernél meg úgy indul a nap, hogy belépnek a portálokra, megnézni, kivel mi történt – ahol persze figyelmezteti őket a motor, hogy kinek, vagy kinek a gyerekének, macskájának, egerének van aznap születésnapja. És már nyomják is a levelet, ad abszurdum annyival lerendezve, hogy beleírják a subject mezőbe, hogy BSzK, aztán már mehet is. (Gondolj bele, egy átlagos ismerősmennyiséggel rendelkező embernél ez azt jelenti, hogy átlagban napi egy-két bszk levelet kell elküldenie. Érthető, hogy ez nem lehet hosszú és nem fér bele semmilyen eredetieskedés sem.)
Mondjuk, itt azért árnyaltabb a helyzet, ezeket a leveleket (még) nem gép küldi, hanem ember kell hozzá, aki bepötyögi azt a pár betűt. De túlzás lenne azt képzelni, hogy ettől már személyes is lesz a levél. Lehet, hogy az illető tényleg komolyan gondolta… de attól ez még egy félautomata, félig lélektelen mechanizmus, mely csak egy árnyalattal elfogadhatóbb a teljesen automatánál.

ps1.
Megjegyzem, hasonlóképpen bosszantónak találom azt, hogy bankoktól, biztosítóktól hívnak fel, hogy boldog születésnapot kivánjanak. Akárhogy is nézzük, én a számukra egy tök ismeretlen ember vagyok, akinek a személyes ünnepére egy automata figyelmezteti őket. (Sok esetben ez az automata küldi is ki egyből az sms-t.) Miért kellene ezt nekem személyesnek éreznem? Különösen úgy, hogy a költségeket a legvégén nekem számlázzák ki.

ps2.
Igen, tudom, szar lehet nekem.

ps3.
Hogy legyen előremutató rész is az írásban, elmondom, nálam hogyan működik ez az egész.
Eleve nagyon szűk és közeli körnek kivángatok boldog születésnapot. Velük vagy találkozom naponta, vagy rátelefonálok az illetőre az adott alkalomból és a jókivánság mellett beszélgetünk is pár szót. Ez személyes – még akkor is, ha valójában itt is egy automatizmus (Outlook Calendar) figyelmeztet.

4 Comments

  1. Én gyakran írom az automatikus aláírásom fölé a Köszönöm, -t, de mindig én írom oda. Az enyém nem tűnik automatikusnak?

  2. Akinek nincsenek barátai, csak haverjai, annak jók az automatizmusok a magánéletben is. Aki annyi energiát sem fordít rá, hogy tudja (megjegyezze vagy felírja magának) mikor van a másik születésnapja, az valóban ne köszöngessen fel. (Egy cég meg pláne ne!)
    Egy kivétel jutott eszembe: amikor volt osztálytárs, aki jelenleg Németországban él, felköszönt az iwiw-automatizmus segítségével. Vele nyilván nem találkozom nap mint nap, de azért van annyi régi közös emlékünk, múltunk, hogy örülök annak, hogy vette a fáradtságot, hogy írt egy e-mailt (saját kezűleg).

  3. Attól függ. Ha éppen veszekednék veled és nagyon csúnyákat írnánk egymásnak, te pedig úgy fejeznéd be a levelet, hogy ‘Köszönöm, Szindbad’… legalábbis gyanakodnék. :)

  4. @Judit:

    Igen, kivételek mindig vannak. Amikor írtam, nekem is eszembe jutott néhány. (Sőt, volt olyan is pár évvel ezelőtt, amikor egy céges felköszöntés is jólesett.) De mennyiségüket tekintve ezekből van jóval kevesebb.

Leave a Reply to Judit Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading