Day: December 23, 2009

Jobb félteke

A bejegyzés apropója Marci írása.

Távol álljon tőlem, hogy bármi rosszat is mondjak a módszerről. Ha így hívják, hát így hívják. A furcsa nekem az, hogy embereket erre tanítani kell. Működni biztosan tudom, hogy működik az elv, hiszen fiatalkorom óta alkalmazom a technikát. Nekem valahogy természetesnek tűnt, hogy amikor le akarok másolni valamit, akkor pontról pontra másolom le. És ami legalább ennyire fontos, nem figyelem közben az órát. (Az emberek nem csak azt szokták elrontani, hogy egyszerre akarják megfogni a képet, hanem azt is, hogy nem szánnak elég időt a részletek kidolgozására.)

Itt értünk el oda, amikor lelkesen bólogattam a videót nézve. Amikor arról értekezik a hapi, hogy ha sokáig űzzük ezt a jobbféltekés rajzolást, akkor utána sokkal pihentebbek leszünk. Yes. Pont erről írtam korábban itt, illetve ugyanezen rajz ‘kifestésekor’ meg itt. És ugyanezért tetszik az Urban Sketching is – hiszen mi lehet annál pihentetőbb, mint leülni egy városban valahol, nem foglalkozni az idővel, csak rajzolni, rajzolni… aztán továbbsétálni és megint rajzolni? Komolyan tragédiának élem meg, hogy nem hogy erre nincs időm, de legalább 20 rajzötlet kavarog a fejemben – sajnos egyre halványabban – és abszolút semmi időm sincs foglalkozni velük.

De ez már más téma.

Zárásként figyeljük meg, a YouTube milyen diszkréten fejezi ki a véleményét erről az egész jobbféltekés bohóságról:

Nagyítás

Meg is kéne szoptatni már

Lassan itt van az ádvent vége, én meg még mindig morgok.

A héten többször is kóborolnom kellett a városban ezért-azért. Háát…

Lementem az Újpest Városközpont aluljáróba. Odalent egy szintetizátoros a székely himnuszt játszotta. Kijöttem a Lehel-téri megállónál. A szintetizátoros a székely himnuszt játszotta.
Feleim. Ne legyünk már barmok.
Az én időmben az ember évente egyszer énekelt székely himnuszt. Szilveszterkor. Rögtön a magyar után. A Benedek-hegyen.
Az Isten áldja meg kendteket, ne csináljunk már mindenből mulatóst.

Aztán bementem egy bevásárlóközpontba – mindegy melyikbe – ahol vég nélkül nyomatták a karácsonyi dalokat. Ezeket a Cliff Richard, Bing Crosby stílusú dalokat. Nincs ezekkel semmi baj, meg is van a szerepük az érzelmes dallamoknak, például a fenyőfa díszítésénél… de a vásárlás templomában nyomatni ezeket, azért hogy az emberek elérzékenyülve még többet vásároljanak – gusztustalan.

Olvasgatok

Ez a mondat tetszett.

És a rendszer igazi pofátlansága, hogy a kapitalizmusban szocialista alapon működik a feudalizmus: a köz eszközeivel megtermelt és kikényszerített baksist, kenőpénzt osztják el nemességi szisztéma szerint.

cikk