– cikk –
Mondjuk nekem furcsa ez a kontraszt:
Pratchett a kilencvenes években a legolvasottabb brit írónak számított – most a második, JK Rowling, a Harry Potter könyvek szerzője mögött.
Rowling nem tud úgy tüsszenteni, hogy ne fordítsák le egyből magyarra. Nekünk meg meg kell tanulni angolul – és ezt vedd abszolút szószerint, én ugyanis _csak_ emiatt tanultam meg öreg fejjel angolul – ha olvasni akarjuk Pratchett apót. Fura.
Jut eszembe: Fegyvertársak. Ugye tudtok róla? (Ez már Lucia fordítás.)
2009. February 19. Thursday at 10:47
Nyilván nem jó csak az első kötet által megítélni a Potter-könyvek nyelvezetét (én csak azt olvastam), de nem hiszem, hogy annyira hemzseg az apró nyelvi poénoktól, mint TP későbbi művei. Mondjuk beleolvastam a DeltaVision-nél a könyv előzetesébe, és furcsálltam, hogy minden nevet lefordítanak, kivéve d’Eath családnevét :).
(Nagyjából anno erre a szintre tippeltem a magyar kiadások megszűnését, úgyhogy elismerésem a próbálkozásért – én őszintén szólva nem ájultam el a Witches Abroad-tól magyarul.)
2009. February 19. Thursday at 11:33
A fordításoknál fontos meghúzni egy határt. A legelső könyvet már nem is tudom, ki fordította, aztán jött a Sohár korszak, ahol nem volt ritka, hogy még nyers fordítást sem megütő színvonalú könyvek jöttek ki. Az első Deltavision könyv a Hölgyek és Urak volt, onnantól van értelme egyáltalán fordításról beszélgetni.
2009. February 19. Thursday at 11:40
Ja, nekem az rémlett, hogy a WA volt az első Deltavision-ös. Akkor lehet, hogy arra gondoltam az el nem ájulásnál.
A Sohár Anikó (?)-félék a vége felé voltak igazán gyengék, az Őrség!Őrség-ig emlékeim szerint még egész élvezhetőek voltak.
2009. March 02. Monday at 15:52
Csak megjegyezném, h a Fegyvertársakat nem Lucia fordította, hanem Járdán Csaba az elkövető (na de majd a Soul Music újra Vera keze munkája lesz).
2009. March 02. Monday at 17:55
Nahát. Azt hittem, csak egy újabb álnév. :-)