Day: June 30, 2008

Fejgenerálás

Legeneráltattam a saját fejemet. Nem, ez egyelőre még nem a saját klónozásom beindítása, sokkal inkább játék.
Mivel is pihen hétvégén egy geek? Mindegy, csak bitek legyenek benne.
Szóval az xbox-os golf játékban alaphelyzetben nem csak előre legyártott sztár kategóriájú golfozó bőrébe lehet belebújni, hanem lehetőségünk van ki is nevelni egy játékost. Szószerint elemekből rakjuk össze: láb, törzs, kezek, fej, azon belül szem, orr, bajusz, haj… szóval már önmagában is egy jó játék. De létezik egy kerülőút is: ha készítesz magadról fényképeket – mint a rendőrségi archívum fényképei – majd feltöltöd ezeket a gyártó weblapjára, akkor a játékból le is tudod generáltatni magadnak azt a fejet, mely többé-kevésbé már hasonlít rád.

Nagyítás Nagyítás

Baloldalt az eredeti fénykép látható, jobb oldalon pedig a legenerált fej. Nem, még ne húzd el a szádat. Szerintem hasonlít. De.

  • Hajat például nem generál. Kopasz fej jön létre, erre kell ráakasztani valamelyik sablonhajat. Középhosszú nincs.
  • A képen nem látod a szemet. Ugyanis ha egyszer már adtál napszemüveget a figurára, akkor onnantól csak cserélgetheted – de levenni nem tudod. Ugyanez érvényes a sapkára is.

Pusztán az összehasonlítás kedvéért:

Nagyítás

Mindenesetre én élvezem. Első körben adtam egy kis pocakot, pocakocskát a játékosnak, minél jobban hasonlítson. Jókat vigyorogtam, hogyan néznék ki, ha golfoznék. Aztán persze elkezdtem hangolgatni az alakját. Nem, nem azért, mintha hiú lennék. Abból már kinőttem. Csakhát…
Elmagyarázom. Természetesen van a játékban bolt is, ahol mindenféléket lehet vásárolgatni: sapkák, szemüvegek, pólók, ütők, labdák… a szokásos. Természetesen mindenhez tartoznak bizonyos tulajdonságok: például az egyik fajta napszemüvegnek magas a célzássegítő értéke, a másik labda könnyebben kanalazható ki nehéz terepről, vannak olyan ruhadarabok, melyek növelik a mázlifaktort… meg ilyenek. Van vagy tíz képesség – és ezek az eszközök, legalábbis a pénzbe kerülők, valamelyiket segítik. A lényeg, hogy úgy válogasd össze a ruha és eszköztárat, hogy mindegyik képességed egyenletesen erős legyen, már amennyire éppen a pénztárcád engedi.
Nehogy azt hidd, hogy könnyű. Jelenleg például úgy sikerült kiegyensúlyozott mixet összeraknom, hogy fehér Nike cipőhöz barna/sötétbarna kockás gyapjú bricsesz térdnadrágot visel az alteregóm, felül fekete-fehér bolyhos pulóverrel. Mindehhez narancssárga napszemüveg és valami idióta baseball sapka jár – de ezeket már a képen is láthattad.
Nehéz ám megemészteni, ha az ember ennyire bohócként látja viszont magát. Nyilván visszábbvettem azon a pocakon, legalább azzal ne sokkoljam magam.

Különösen úgy, hogy van más, ami sokkoljon. Már hajnalban, amikor elkezdtem játszani egy partit ezzel az új alakkal, egyszer csak lefagyott a gép, nem reagált semmire. Kikapcs, bekapcs. Ekkor a nyitó animációnál fagyott le. Újabb kikapcs, bekapcs – és megjött a háromledes Red Ring of Death. Úgy gondoltam, aznapra ennyi éppen elég a szórakozásból, elmentem aludni. Másnap bekapcsoltam, semmi hiba. Jó egy félóráig, aztán megint lefagyott a gép. És azóta ezt játssza: 20-30 perc után kimerevedik a kép, megáll az élet. (Még szerencse, hogy az első Eagle bevitelét még le tudtam menteni.)
Tulajdonképpen már vártam ezt a szituációt: elég sokat lehet olvasni róla, hogy az Xbox hardveresen mekkora tré: rossz tervezés, gyatra kivitelezés, hamar túlmelegszik, utána meg felpúposodik az alaplap és leveti magáról a processzort. Tudtam, de valahogy reménykedtem, hogy ez nem olyan lesz. Csak tudnám, mire alapoztam: hogy pont nálam lesz egy olyan hardver, amely váratlanul nem romlik el. Igazából már az is rekord volt, hogy több, mint egy évig húzta.
Most ez a pálya: el kell vinni a cuccot a vízvezetékszerelőhöz, aki szükség esetén újraforrasztja a procit majd bevezeti a vizet a kecóba. Hadd zuhanyozzon az a GPU, ha már olyan izzadékony.

….sííííp….

Valaki kisípolta a bejegyzés címét.

Miközben tekertem haza, egy nagyon hosszú, nagyon dühös írást dobtam össze fejben. Aztán a vacsora és a zuhanyzás után átgondoltam… és rájöttem, hogy ilyen részleteséggel még engem sem érdekel utólag a történet.
Szóval maradjunk annyiban, hogy az eredeti írásban szerepelt volna Mössziő Dunlop, a pneumatikus belsőgumi feltalálója, és a Magyarok Istene. Mind a kettő negatív kontextusban.

Igen, defekt. De nem ám egy sima defekt, ugyan már. Nem elég, hogy csütörtökön már volt egy dupla defektem. Á. Ma, hétfőn bejött megint egy dupla. Amikor a tartalék gumi is kilyukad. Mindez szakadó esőben. Ráadásul úgy, hogy _nem értem_… de átkozottul nem értem.
Ha szereltél már esőben egy óra hosszan defektet, úgy, hogy a végén ragasztani is kellett a gumit, akkor tudhatod, milyen volt a lelkiállapotom. A külsőmről nem beszélek, ilyenkor az összes dzsuva átmigrálódik a bringáról az emberre, az eső pedig a leglehetetlenebb helyekre is bemossa. Hazafelé egyfolytában fütyörésztem, nehogy kilőjenek, mint tavaly azt a szerencsétlen Balatont átúszó vaddisznót.

És amint hazaértem és lerogytam a teraszra, akkor érezte úgy a macska, hogy púposra kell szarnia mellettem az almot. Aztán azóta még egyszer megismételte. Csak ez a második már sokkal folyósabb lett, nem magasodott annyira fel – cserébe szagra erősített.