Ön táncoljon, Ön érezzen

Nincs a világon se jó, se rossz,
A gondolat maga teszi azzá

– Shakespeare: Hamlet –
Arany János ford.

Ezt a mottót csak azért, nehogy azt higyjük, mi találtuk fel a spanyolviaszkot.

Tegnap este hallgattam meg ismét Pajor Tamás ‘Önök érték’ lemezét. A Neurotic kazettákat nem kellett, itt van fejben az egész.
És úgy elgondolkodtam. Mi a jó és mi a rossz?

Biztos vagyok benne, hogy Tamás úgy gondolja, a Neurotic időkben a Gonoszt szolgálta. Tombolt, dühöngött éjszakánként, önpusztító életet élt, a “rockandroll, a sebesség megszállottja” volt. Aztán megtért, átállt a jó oldalra. És most térít. Egy szektánál.

Mi a jó és mi a rossz?

Meggyőződésem, hogy kívül rejtőző, minket irányító Istenben hinni csak a gyenge emberek számára menedék. Azok számára, akik minden instrukciót kívülről várnak, mert nem érzik, nem merik érezni, hogy Isten bennük van, csak figyelni kell a belső hangra. És ez az Isten egyáltalán nem olyan bigott, kenetteljes Isten… ez egy élőlény.
A szekták ezt ölik meg. Azt mondják, hidd el azt, amit mi mondunk, ölj meg magadban minden alternatív gondolkodást. Nyilván a közlés módja, a külsőségek erre erősen rásegítenek… és a gyenge, bizonytalan emberek boldogan sodródnak be a csapatba. A prédikátoraik agyával gondolkodnak, a sajátjuk helyett.
Ezt a toborzást segíti most Tamás is. Valószínűleg állandóan megvolt benne a vágy a jó cselekedetekre, de korábban nem találta az utat, hogyan tehetné ezt meg. Tipikus útkereső frusztráltként dühöngött. Aztán találkozott valakivel, és most boldogan eteti magában a jóra való vágyat.
Csakhogy ezzel elveszi a lehetőséget a bizonytalan emberektől. Elveszi azt a lehetőséget, hogy maguktól találjanak rá a belső megnyugvásukra, a belső Istenükre. Igaz, ez nem olyan sima út, mint amilyet a szekták kínálnak. Lehet, először le kell menni a pokolra. Lehet, nem is mindenkinek sikerül visszajönni. De ha megvan az emberben a jó iránti vágy, akkor visszatalál. És ez az út visz a független, felnőtt gondolkodáshoz.

Mi a jó és mi a rossz?

Már írtam korábban arról, hogy szerintem nincs olyan, hogy objektív jó és objektív rossz: olyan van, hogy szubjektív jobb és szubjektív rosszabb. A fenti kérdésben úgy vélem, Tamás akkor ment jobb irányba, amikor a Neurotic időszakban a saját vívódásairól írt megdöbbentően őszinte dalokat. És most megy rosszabba, amikor a saját megtérését próbálja másokra is rábeszélni. (Tudom, ha azt folytatta volna, már elégett volna. Nem a megtérése zavar… hanem a térítése.)

ps.
Csak hogy egyértelműbb legyek: nekem az egyház is szekta.

8 Comments

  1. Igen közel áll a véleményünk. Én az utóbbi időben azonban egy plusz jó dolgot megláttam a szervezett vallásokban, legyen az szekta vagy hagyományos vallás, hogy közösséget teremtenek. Úgy látom, ez sok embernek jelent kapaszkodót, így ha én nem is szeretnék ilyenekbe tartozni, megértem az embereket, ha ilyenekbe mennek.
    Sokan egyébként teljesen éretlenek arra, hogy önállóan keressenek utat, ebben az életükben elég, ha más megmondja nekik a tutit. Ráérünk, majd előbb-utóbb ők is beljebb néznek, és nem kívül keresgélnek.

  2. A gond az, hogy a vallasok pont azt az osztokelest tiltjak le, hogy beljebb nezzenek, es az egyedul udvozitonek a kivul keresgelest tartjak, es ezt eroltetik. “Elj a mi szabalyaink szerint: kiprobalt, tuti modszerek. Ha valami gondod van, ne felj, gyere hozzank, majd mi megmondjuk, hogy oldd meg. Ha valami rosszat csinaltal sebaj, majd mi feloldozunk, csak gyere es mondd el!” – ugye ismerosek ezek valahonnan? Szerinted ez osztokel barkit is arra, hogy onalloan gondolkodjon a sajat eleterol?
    Nyilvan vannak, akik amugy onalloan gondolkodnak, es a vallasnak tenyleg csak kozossegi reszet hasznaljak/elvezik ki, de nagyon sokan kizarolag a vallastol varnak minden gondjukra megoldast – es ez szerintem is rossz. Az jo, hogy a vallasnak van egy olyan pszichologiai jotetemenye, hogy egy olyan forrast ad a hivo kezebe, ahonnan erot merithet. Az is jo, hogy ad kovetendo szabalyokat. A gond akkor van, amikor egyfelol eleg szabadosan ertelmezik a szabalyokat, masfelol onkenyesen valasztjak ki, hogy moged allnak-e, segitenek-e, ha egy nehez idoszakon mesz at, vagy azt mondjak, hogy ‘imadkozz fiam sokat, Isten majd megsegit’. A kereszteddel mindig neked kell megbirkozni, a gorongyoket az uton neked kell atlepni, ezt senki meg nem teszi helyetted.

  3. Másrészt viszont nagyon kevés vallási tanításokat követő ember van. Ha minden keresztyén, református stb. azt az utat követné amit prédikálnak neki, egy sokkal békésebb világban élnénk. Mivel láthatóan ez egy totálbrutál agresszív környezet amiben élünk, ezért úgy gondolom jelenleg a vallás egy máz, egy elvárt társadalmi norma ami csak külsőségekben nyilvánul meg, elenyészően kevesen követik a diktátumot.

  4. Viszont mivel nem követi, de úgy érzi, elvárják tőle, hogy kövesse, így egyértelműen az álszentség felé sodródik. Amiből meg egy csomó egyéb lelki és gondolkozásbeli defekt következik.

  5. Soci,

    Igazad lehet. Nem kell mindenkitől egyből elvárni, hogy beleugorjon a tutiba. Ha az első néhány életben addig eljut, hogy feléled benne a jó utáni vágy, már az is valami.

  6. A Vörös oroszlán ami szépirodalmi-ezoterikus mű, szerintem szépen bemutatja hogyan fejlődhet egy ember jelleme az életek során. Nem kell szó szerint venni, de mint jellemfejlődési metafóra érdekes.

  7. Sose fogom megerteni, hogy ha mar jellemfejlodes, akkor miert nem szepirodalom, es miert ezoteria?

    Az ezoteria szvsz semmivel sem jobb, mint a szektak: megalapozatlan, de tetszo allitasokal adja el magat, eletvitelt ajanl, terit.

  8. Akkor legyen szépirodalom. :)

Leave a Reply to JoeP Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading