Alaptétel:
A világ, amelyikben élünk, totálisan dezinformálva van. Nem hihetünk el feltétel nélkül senkinek semmit.
Akkor mégis hogyan vagyunk képesek tájékozódni?
A legtöbb ember megy, amerre vezetik – és még csak észre sem veszi. A világot – saját vagy a környezetének preferenciái alapján – jóra és rosszra osztja föl, majd igyekszik megfelelni ennek a világképnek.
Talán ez a legkényelmesebb: nem fáj az agy, ha csak arra használjuk, hogy mi volt a legutóbbi Barátok Közt-ben, meg hajrámagyarok.
Mit tudok javasolni helyette? Semmit. Azt tudom leírni, nekem mi jött be… de nem biztos, hogy ez másnál is működni fog. Élvezni meg egész biztosan nem fogja senki.
- Meg kell próbálni bizonytalan információkból építkezni. Valószínűségeket saccolgatni és beletörődni abba, hogy párhuzamos értelmezések is léteznek. Emiatt – hacsak nem sokkal dominánsabban nagyobb az egyik valószínűség a másiknál – célszerű tartózkodni a markáns véleménynyilvánításoktól.
- Bele kell nyugodni, hogy a legtöbb ember szerint mi vagyunk félrevezetve. Természetesen ez az érzés kölcsönös. Mivel ez hitkérdés, vitával nem módosítható.
- Használni kell a pszichológiai és szociológiai tudásunkat. Szerencsére volt egy olyan korszakom, amikor rettenetesen bele voltam zúgva ezekbe a témákba. Nem gondoltam volna, hogy az a tudás valamikor ilyen hasznos lesz.
- Egy percre se hagyjuk abba a logikus gondolkodást.
- Támaszkodjunk bátran az ösztöneinkre.
Ha esetleg arra célzol, hogy a két utolsó pont között feszül némi ellentmondás, akkor elmagyarázom. A logika azért kell, hogy minél hamarabb észrevedd az ellentmondásokat. Hogy mik, illetve miknek a következményei zárják ki kölcsönösen egymást. Ha ez megvan, akkor jöhetnek az ösztöneid: az objektív igazságot úgysem tudod, de a valószínűségeket legalább be tudod saccolni.
És pár tíz év után egészen jól bele lehet jönni.
Recent Comments