Természettudományos rovatunk következik.
Beléndfű:
Melius-Juhász belénfű, bilind, beléndek, bolondítófű, bölényfű; Rómernál disznóbab, bolondító csalmatok
Undorító szagu, már a kigőzölgése is kábulást és fejfájást okoz; leginkább gazos, szemetes helyeken nő. Az egész növény külseje gyanus és elárulja, hogy tőle óvakodni kell. Hosszu, puha, kissé ragadós szőrök borítják. Alsóbb levele nyeles, a felsők nyeletlenek; szívalaku aljakkal a szárat félig körülölelik, szárnyasan karéjosak. Virágai egyenként a levelek tövében vannak, a bimbós virágzat bekunkorodott, elvirágzás után féloldalu füzért ábrázol. Kelyhe alsó része kihasasodik, fent ötfogu, elvirágzás után nem hervad le, hanem tovább növekszik s a fejlődő fiatal gyümölcsöt védi. Szirma egy, tölcséralaku, szennyessárga, finom lilaszinü erek csinosan hálózzák. Gyümölcse kétrekeszü, többmagu tok, megérve a tetején fedőcskével nyilik (kupakos tok). Magva a mákéhoz hasonló. Jun.-szept. Nagyon mérges, különösen a gyökere meg a magva. Aki megeszi, elszédül, szeme káprázik és elsötétedik, bódulásában elalszik és iszonyúakat álmodik, vagy megbolondul, gutaütés és halál lehet a vége. Leghathatósabb orvosság ellene a hányás, azután pedig több ízben kevés erős fekete kávét borecettel kell inni. Gyökerében meg a magvában hyoscyamin nevü alkaloid van. Levele és magva kisebb mértékben görcs- és fájdalomcsillapító szer, különösen pedig, a friss levelek kivonata (extractum, tinctura et óleum hyoscyami) görcsös fájdalmak, szamárhurut és idegláz ellen óvatosan használatos. Régen, ezzel a fűvel készítették a nem jó hírü boszorkánykenőcsöt.
– Pallas Nagylexikon –
Illetve lásd még itt.
Akkor most… mi van?
Recent Comments