Ezek csalnak. Ma voltam az IKEÁ-ban csavarért (Simán adtak. Kösz, Krisz.) – és gondoltam, megnézem, hogy amivel annyit birkóztam, hogyan oldják meg a profik. Jelentem, sehogy. Elsunnyantják. A következő esetek fordulnak elő a bemutatóteremben:
- Háromfiókos szekrények. Nagy ügy. Ilyet még egy nyáladzó mongolidióta is össze tud rakni.
- Négyfiókos szekrények. Ez az, ami nekem csak extra lyukak kifúrásával sikerült tökéletesen. Nos, ilyen szekrényük van ugyan – de ajtó nélkül. Nincs zsanér, nincs probléma.
- Ötfiókos szekrény. Maga az istenkísértés. Csakhogy sínen gördülő, elhúzható ajtót applikáltak elé. Zsanér… mint macisajtban a brummogás.
A jelek arra utalnak, hogy ismerik a problémát – és elegánsan megkerülik. Figyelmeztetés nélkül.
Annyiból viszont megnyugodtam, hogy én már nem leszek munkanélküli. Ha becsődölök, mint informatikus, simán elmehetnék IKEA bútor összeszerelő mesternek. Éppen kerestek is ilyet.
2007. May 04. Friday at 23:02
Kértél volna összeszerelést (10eHUF-ról indul), mint az átlag bölcsész, aztán szívtak volna vele ők.
De te is azt gondoltad, hogy műszaki ember vagy, ezért hipp-hopp összerakod és csak nehezen hitted el, hogy el van baszva.
2007. May 04. Friday at 23:05
Hö! Most látom! Matekmező, baszki! És változik is!
2007. May 05. Saturday at 07:46
Saját tapasztalatból megtanultam, hogy amit össze tudok én is rakni, azt nem szabad iparosra bízni. Igaz, mindkét esetben szívok, de az elsőnél legalább én iszom a söröket.