Month: January 2007

Nem tudom nem észrevenni, hogy amióta eladás alatt van a lakás, azóta volt egy földrengés és két orkán a környéken.
Higgadt vagyok, mint az óriáskígyó.

Ma hasítottam egy kis időt iszonyatos mennyiségű elmaradásaim ledolgozására, Exchange blogok olvasása terén. Ezek között találtam egy megdöbbentő fényképet.

Voltam olyan mocsok, haverok között megköröztettem, hátha felismeri valaki. Természetesen nem jött helyes válasz. Így most kénytelen vagyok én fellebbenteni a fátylat: ez a Niagara-vízesés.
Csak éppen víz nélkül.
Nem, nem Photoshop. 1969-ben úgy döntöttek, hogy kipucolják egy kicsit az alját, ezért egy gáttal elzárták a vizet, majd pár hónapig toszogatták a sziklákat, míg végül úgy döntöttek, hogy túl drága lenne rendesen kitakarítani, így maradt minden a régiben: visszaengedték a vizet.

– részletes cikk –

Szoktam. Szeretem.

Itt van az újabb páciens a Napivicc hírlevélből:

Az ókori Görögországban Szókratészt nagy becsben tartották tudása miatt.
Egy nap egy ismerősével futott össze az utcán, aki azt mondta:
– Szókratész, akarod tudni, hogy mit hallottam a legjobb barátodról?
– Várj egy pillanatot! – válaszolt Szókratész – Mielőtt bármit mondanál, szeretném ha megfelelnél három kérdésre. Ezt hívják a tripla szűrőnek. Az első szűrő az Igazság. Teljesen megbizonyosodtál arról, hogy amit mondani akarsz igaz?
– Nem. – Válaszolta az ember. – Éppenséggel csak hallottam róla, és…
– Rendben, szóval nem igazán vagy biztos benne, hogy igaz-e vagy nem. Most próbáljuk meg a második szűrőt, a Jóság szűrőjét: az, amit mondani akarsz a barátomról, valami jó dolog?
– Nem, épp ellenkezőleg…
– Szóval – folytatta Szókratész – valami rosszat akarsz mondani róla, de nem vagy benne biztos, hogy igaz. Semmi baj, a harmadik szűrő még vissza van: a Hasznosság. Amit mondani akarsz a barátomról, az hasznos lesz nekem?
– Nem igazán.
– Nos – vonta le a következtetést Szókratész:
– Ha mondani akarsz nekem valamit, ami nem igaz, nem jó és nem is hasznos, miért mondanád el egyáltalán?
Ezért volt Szókratész egy nagyszerű filozófus és ezért tartották igen nagy becsben.
És ezért nem jött rá soha, hogy a legjobb barátja a felesége szeretője.

Nos, ha hihetünk a feljegyzéseknek, Szókratész felesége, Xantippe volt a világ legrondább, legkiállhatatlanabb természetű asszonya. Számolatlanul verte szét az amfórákat férje fején. Egyáltalán nem volt véletlen, hogy Szókratész az egész napját filozofálgatással töltötte az agorán.
Ennek fényében azért meglehetősen hiteltelen a vicc csattanója.
A többi viszont tanulságos.

Túl vagyok a harcon. De nem vagyok benne biztos, hogy nyertem.

Bizonytalanságom forrásai a következők:

• Az adóbevallás alapvetően arra a logikára épül, hogy az ember beírja, mennyi volt a jövedelme és ez alapján mennyi adót kellene fizetnie. Aztán megnézi, mennyit vontak tőle ténylegesen, majd a különbözet függvényében örül vagy szomorkodik.
  Na most én beírtam, mennyi volt a jövedelmem – és a remek Abev2006 program cseszett kiszámolni hozzá az adót. Mivel a mező rózsaszín volt, így én se tudtam beírni. Kitöltöttem minden más adatot, aztán nyomkodtam az ‘újraszámol’ gombot, mint süket a csengőt. Nem történt semmi.
  Végül mentettem, kiléptem, öt perc után visszaléptem. A mező továbbra is üres volt. A biztonság kedvéért végignéztem az összes űrlapot, hátha valahol elfelejtettem valamit… aztán amikor visszatértem a főlapra, meglepődve tapasztaltam, hogy közben kiszámolta az adómat. De hogy ezt az akciót mi triggerelte, arról fogalmam sincs, hiszen nem módosítottam semmit, csak nézelődtem.
• Van egy olyan rovat, ahol a veszteségelhatárolásokat kell feltűntetni. Alapvetően kétfajta veszteség létezik, az egyiket a vállalkozás élettartama során bármikor el lehet számolni, a másikat csak a keletkezésétől számított öt éven belül. Az első kategóriába a vállalkozás első három évében keletkező veszteség tartozik. Mivel én már 5 éve nyomom az ipart, ezért a korlátlan ideig elhatárolható veszteség értékem állandó, az újabb veszteségeket már csak a korlátozott ideig elszámolható kategóriába írhatom.
  Gondoltam én, a naív. Az Abev program viszont a tavalyi veszteségemet is simán hozzácsapta a korlátlan ideig elhatárolható értékhez. Természetesen a mező rózsaszín, tehát manuálisan nem módosítható.
• Van az első lapon egy összesítő táblázat, hogy milyen számű űrlapokba írtam számokat – azaz a vaskos paksaméta mely lapjait kell csak megnézniük. Én szépen beirkáltam mindent, amit kellett, aztán megnéztem, mit összesített a progi – és hiába irkáltam az egyik lapra, nem vette figyelembe az összesítésnél. Ja, természetesen ismét rózsaszín mezőről van szó.

Természetesen más lehetőség nem lévén, be fogom küldeni ezt a lapot. De eddig minden adóbevallás után nyugodt voltam, mert tudtam, hogy nem hibáztam. Ennek most vége, hiszen látom, hol vannak a hibák – de nem tudom javítani azokat.
Mondjuk akár fel is hívhatnám a hivatalt – de tavaly novemberben már próbálkoztam egyszer és másfél napomba került, mire a menük végén emberrel is tudtam beszélni.

Végülis… hülye vagyok, nem kellene annyit aggódnom. A telefonszámomat tudják, legfeljebb majd hívnak, ha valami nem tetszik nekik.
A rózsaszín mezőkért meg úgysem enyém a felelősség.