Ma kaptam egy levelet, hogy egyik volt egyetemi szobatársam tegnap autóbalesetben elhunyt. A kamionnal szemben nem sok esélye maradt.
Vidám, kicsit bohém srác volt, a termeténél jóval nagyobb egóval. Maradt utána család, gyerek… és a döbbenet.
Az ember azt hinné, ebben a korban már megbékélünk a halállal… aztán a francokat. Megjelenik a közelben és újra ráébredünk, hogy ezzel nem lehet megbékélni.
2007. February 08. Thursday at 18:03
Szia!
A Nagy Bandi hívott fel engem is, hogy hallottam-e? De hát van kb. 4 Nagy Feró nevű haverom, hirtelen nem is tudtam, most akkor mi van?? Itt laktak a szomszéd utcában, hetente találkoztunk, plusz járt a DOW-ba is vizet lágyítani. Kriszti tanította vmelyik gyerekét asszem. Két nagyobb lány és a kisfia(akiben mintha Őt látnád!).Hát ennyi volt.
Frenki