Triviális jelszó

Az. A büdös francokat.

Olyan dühös vagyok, hogy a méregtől alig látok. Ha azt mondom, percre ki vannak számolva a napjaim, akkor még óvatosan fogalmaztam. Erre sokadszor szaladok bele ugyanabba a pofonba, ráadásul egyre nagyobbakba.

Kezdődött azzal, hogy barom voltam. Aztán folytatódott ott, hogy megint. Tanultam az esetből és a harmadjára felépített virtuális környezetben mindenhol ugyanazt a jelszót adtam meg, azt pedig felírtam a féltve őrzött jelszó adatbázisomba.
Nem is volt semmi baj, szaporodtak szépen a virtuális gépek, ment minden rendben.
Egészen az ünnepek előttig. December 15-én szabira mentem és csak január 3-án mentem vissza. Pont mielőtt elindultam volna, egy kollégám jelezte, hogy amíg nem vagyok, használná a tesztgépet. Semmi gond, átírtam a lokál admin jelszavát valami triviálisra, ezt szóban közöltem vele – aztán elmentem szabira. Most kellene a gép – és igen, megint beszoptam. A megváltoztatott jelszót nem írtam fel, a kollégámnak végül nem kellett a gép, így a jelszót sem jegyezte meg – én pedig hiába próbáltam ki a triviális jelszó mind a 27 változatát, egyikkel sem jutottam be.

Egyszerűen hihetetlen. Nem elég, hogy ott farok voltam, hogy nem új felhasználót hoztam létre a kollégámnak és hagytam volna békén az eredeti admint – de hogy ennyi pórul járás után sem véstem még mélyen az agyamba, hogy _triviális jelszó nem létezik_ – ez egyszerűen érthetetlen.
Mint ahogy az is, hogy habár több, mint száz géppel állok munkakapcsolatban, de az ezekhez tartozó 10-15 meglehetősen bonyolult jelszó közül soha nem felejtettem el még egyet sem. Na jó, 3 hetes szabadság után néha gondolkodnom kell egy cseppet, de nagyon ritkán kell belenéznem az adatbázisomba. Csak és kizárólag a virtuális rendszereket hostoló gépek – triviálisan egyszerű – jelszavait szoktam elfelejteni. Azt, amely után nem egy gépet kell újrahúzni, hanem az egész tesztkörnyezetet.

(Megjegyzem, most talán annyira nem tragikus a helyzet. A virtuális gépek jelszavait nem írtam át, így elég, ha valahogy eljutok az image fájlokig. Ahhoz meg elegendő, ha mellételepítek a meglévő mellé egy másik oprendszert. Csak hát, az idő… )

11 Comments

  1. Izé 1 boot Windows PE cd nem megoldás?
    Ha minden kötél szakad még a jelszót is átirhatod.
    Ha kell hajnali 10 kor átviszek 1-et mikor beérek

  2. Köszi, de már melléhúztam egy másik Windows-t.
    Viszont ettől függetlenül a megoldás érdekelne – de én valószínűleg nem érek be 10-ig.

  3. Én sem, most indulok :)

  4. … vagy némileg kényelmesebb megoldás a WinPE nyomán fejlesztett BartPE nu2.nu/pebuilder/

  5. VAN triviális jelszó, főleg tesztrendszerbe.
    123.

  6. Már hogy lenne triviális. Egyrészt hatféleképpen is lehet variálni, nem beszélve a 1337 elfajzásokról – másfelől ezt is el lehet felejteni.

  7. Nemnemnem.
    Nem 321, nem 213 meg 1337ül sem, 123 és kész.

    Sőt (üss) tesztrendszert én simán fellövök blank jelszóval.

  8. Azért ezt nem. Nálam a tesztrendszer egy olyan host, amelyen hemzsegnek a virtuális gépek: w2k3 AD+E23k org, W2k3 AD+E2k7 org, tesztkliens, ilyen cluster, olyan cluster… ezek fixen lógnak a céghálón. Ez nem olyan teszt, hogy lemegy egy vizsgálat, aztán gyalu. A magam részéről meg azt preferálom, ha a teszt során én cseszem szét a rendszert, nem egy hivatlan versenyző.

  9. Ennyire nem bízol a kollégákban? :-)

  10. Hát, ennyire. Nagy cég vagyunk.

Leave a Reply to JoeP Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading