Day: November 30, 2006

Nem értem

Sokadjára ugrok neki a Babó/Gyűrűk ura párosnak, most a változatosság kedvéért angolul.
Ez a tény az apropója egy régóta bennem lappangó kérdésnek: hogyan is működik a regény bioszférája? Eszméletlen helyeken – Mória bányáiban, Mordor kietlen sziklarengetegében – élnek milliószámra az orkok. Növényzetnek nyoma sincs. Állatoknak szintúgy. Mi a francot eszik ez a ragadozókból álló hatalmas massza? Ha egymást… akkor nem kell matematikusnak lennünk, hogy megsejtsük, hová tart a sorozat. Ha követ, sarat vagy földet ennének, akkor rendben lennénk, de ilyesmiről szó sincs – sőt. A főhősöket többször is el akarják fogyasztani, legyenek akármilyen fajtához tartozók is. (Az, hogy az orkok sárból származnának, az csak a filmes adaptációban jelenik meg. Könyvben ilyesmiről szó sincs. Igaz, orknőkről sem.)
No, mindegy, törődjünk bele, hogy orkok milliószámra hemzsegnek olyan környezetben, ahol egy mormál halandó egy hét alatt éhenhalna.
De itt van a következő kínzó kérdés: mi a biznisz ebben az egészben Szauronnak? Úgy értem, háborúzáson kívül semmire másra sem jó lényekkel lerohanni a világot, kiirtani minden növényt és egyáltalán minden élőlényt, üres kősivataggá változtatni a világot… mi ebben a jó neki?
Mi a motivációja?

Kleine szívás, gute szívás

Tulajdonképpen ez az írás valamennyire kapcsolódik Al hozzászólásához. Az ember ugyanis nem úgy utál meg egy terméket vagy egy gyártót, hogy egyszer belefut egy kellemetlen hibába – az általánosabb utálathoz sokkal inkább tömérdek apró bosszúságon keresztül vezet az út.
Olyanon, mint amilyenbe pl. ma este is belefutottunk.
Egy ügyfelünk meglehetősen cifra címtárának forest root tartományát állítottuk át Windows2000-ről Windows2003-ra. (Már céloztam erre a melóra.) A tartományvezérlők HP blade szerverek.
Nyilván a munka oroszlánrésze (büdös vagy és ordítasz) az előkészítő munka volt. Összeszedtünk mindent, kezdve a megfelelő Support Pack-tól a legapróbb információig. Többek között tudtuk, hogy amennyiben a hálókártyák teamingben vannak, akkor inplace upgrade előtt szét kell őket szedni. És még számtalan apró trükköt tudtunk – de tényleg nem akarok túl sokáig ezzel macsózni.
Kezdtük a jó öreg forestprep-pel.

Megjegyzés:
Isten áldja, aki kitalálta a ‘repadmin /options +DISABLE_OUTBOUND_REPL’ parancsot. Eszméletlen mennyiségű munkától kímélt meg bennünket. Ha lesz időm, akkor majd a Technet blogba meg is írom, mi a hálálkodás lényege.

Mint a mesében, minden simán lement. Replikáció – mint kés a vajban. Alig telt el másfél óra és az ország legeldugottabb sarkában is ott vigyorgott az új séma. Jöhetett az upgrade. Távoli gépre rámásolva az i386 könyvtár, ILO porton keresztül belépve a winnt32 elindítva. Elméletileg ennek a kezdeti érdeklődés után minden interakció nélkül le kellett volna futnia. Elméletileg.
Éppen amikor kezdett gyanús lenni, hogy minden túl szépen megy, beütött a ménkű.
Feljött egy ablak, hogy a program hiányol egy francseemlékszikanevére.sys állományt egy Compaq Network Teaming Disc nevű médiáról. Alul egy browse jellegű menü, felette a lehetőségek: OK vagy Cancel.
Zavartan néztünk egymásra a kollégámmal.
– Istenbizony nem voltak teamingben a kártyák – mentegetőztem.
– De a teaming fel van telepítve… – szögezte le.
– Igen. De ki volt kapcsolva.
Vakaróztunk rendesen. A kérdéses DC nagyjából a legfontosabb DC volt az erdőben. (Azzal illik kezdeni.) Schema Master, Domain Naming Master… meg fontos replikációs csomópont.
Értelemszerűen ilyen telepítő médiánk nem volt. Lévén este kilenc után, az se volt valószínű, hogy be tudunk szerezni egyet. Azaz az OK gomb kiesik – marad a Cancel gomb. Belegondoltál? Egy marha bonyolult erdő legfontosabb tartományvezérlője behal inplace upgrade közben.
Nyilván megvoltak a rollback stratégiáink. Innen tudtuk, hogy ha ezt a DC-t – pontosabban a funkcióit – elő akarjuk varázsolni a semmiből, akkor kényelmesen megtekinthetjük majd az ablakból azokat a hajnali kukafosztogató egyetemistákat, akik még éppen megelőzik a hajléktalanokat.
Főnökünk volt olyan balszerencsés, hogy pont ekkor telefonált ránk, hogyan állunk. Nem adhattunk mást, csak mi a lényegünk. Még a telefonon keresztül is érzékelni lehetett, hogyan nyúlt meg az orra.
Természetesen nekiálltunk felszántani az Internetet. Én megpróbáltam a HP oldaláról közelíteni, kollégám pedig guglizott. Mondanom sem kell, hogy én egy abszolút érdektelen oldalra jutottam, ő viszont talált egy érdekes doksit.
Idézek belőle:

If you have Compaq Network Teaming installed, see the informations below:

  • During the Installing Network phase, the installation stops (approximately with 32 minutes left of the install to complete) and a dialog pops up specifying Insert Disk (see actual message below.)
    Please insert the compact Disk labeled ‘Compaq Network Teaming Disk’ into your CD-ROM and then click ‘OK’.
  • When dialog pops up, click Cancel for the installation to proceed. After this point, the installation proceeds uninterrupted until it is complete.

Gondolj bele azoknak az embereknek a lelkivilágába, akik szerint ez így korrekt megoldás. Nem, nem teszünk ki az ablakba egy ‘skip’ gombot. Nehogymár. Szarjon csak be az a rendszergazda, hogy ha nyom egy Cancel-t, akkor lesz egy installálás közben ábrándosan félbehagyott, használhatatlan szervere. Hogy esetleg ki is írhatnánk valami információt az ablakba? Ugyan már… nyomd meg öcsém a gombot, ha bátornak érzed magad!
Természetesen ez volt a megoldás. Megnyomtuk a Cancel gombot, a telepítés pedig – a félbeszakítási szándékunkon jót derülve – simán lefutott.

Ez messze nem volt hetedhét határra szóló szívás. Olyan aprókára sikerült. De mögötte ott van egy olyan mentalitás, melyet nem tudok elfogadni. Hiába jók általában a HP vasak, hiába dicsekedhetsz szép nagy uptime értékekkel – az ilyen pofonok jobban megmaradnak az emberben. Különösen, ha nem csak egy termékcsaládnál találkozik ezzel a felelőtlen trehánysággal.