Red herring – egészség a láthatáron




Kezd felszállni a füst, oszlik a füstölt heringszag.

Most van egy kis időm, megpróbálom összefoglalni. Nem lesz rövid, cserébe baromi hosszú lesz.

  • 1992 körül jött az első éjszakai fájdalom. Bementem az ajkai ügyeletre, adtak valami gyógyszert, nemigen használt, de egyszer csak elmúlt a fájás. Akkor fogfájás kisugárzásra tippeltem, rendbe is rakattam a fogaimat.
  • Évente/kétévente voltak apró jelek, de nagyon sokáig nem volt vészes.
  • 2002-ben kezdtek komolyabbak lenni a fájások és mivel úgyis munkanélküli voltam, ráértem utánajárni a dolognak. SzTK alapon nyombélfekélyt állapítottak meg (röntgennel), arra is kezeltek. (Gyógyszer, diéta.)
  • Nemigen használt. Év vége felé olyan erős rohamom volt, hogy kórházba is utaltak – de hasnyomkodás után nem tartottak bent. Gyomortükrözést írtak elő, de csak 2003 tavaszára kaptam alkalmat. A gyomortükrözés kimutatta, hogy nincs semmilyen fekély, viszont van nyelőcsőfelmarás. Ekkor kezdtek el refluxra kezelni. (Reflux, másnéven GERD: részletek itt.)
  • Ez tessék-lássék használt, de egyre erősebb gyógyszereket kellett szednem, végül itt is előjöttek a borzalmas éjszakák. Az év második felében elmentem maszek gasztroenterológushoz – és innen számítható igazán a kis magyar groteszk. Az orvos egy meglehetősen nyájas, tenyérbemászó hapi volt, akiből időnként kitört a visszafojtott arrogancia. Például amikor el akartam mondani neki, hogy mire tippelek, mi bajom lehet. Letorkolt, hogy én csak a tüneteket mondjam, majd ő megállapítja a betegséget. Aztán a tüneteket sem hallgatta végig. Nála volt heliobacter vizsgálat, ultrahang, taperolás. Mindenre az jött ki, hogy makkegészséges vagyok. Felírt egy elég erős gyógyszert reflux ellen és ebben maradtunk.
  • Ennek ellenére a problémák továbbra is fennálltak. Amikor visszamentem az orvoshoz, és közöltem vele, hogy nemcsak az ő gyógyszereit szedem, hanem a korábbiakat is és már szerintem abszolút nincs sav a gyomromban, de még mindig megvannak a tüneteim, egyszerűen nem hitt nekem. Nyápic gyomorsavas – volt a szemében – és lerázott.
  • Így telt el a 2004-es év, utólag azt mondanám, viszonylag tünetmentesen. Aztán év vége felé jött egy nagyon erős roham, de ekkor már nem mentem sehová. Szedtem a gyógyszereket, óvatosan ettem, végül 2005 tavaszára nagyjából megint tünetmentes lettem. Májusban viszont bejött egy erős roham, melyből év végéig(!) nem is tudtam kimászni. Ekkor sokalltam be, elmentem a maszek orvoshoz és kiverekedtem – sok pénzért – hogy csináljanak gyomortükrözést. Megcsinálták, nem találtak semmit. A hapi elég ingerülten kezelt – én pedig végképp megszakítottam vele a kapcsolatot.
  • Szenvedtem, mint a hülye, végül februárban elmentem a Telki kórházba, kerül, amibe kerül. Átnézték a korábbi papírjaimat, csináltak egy alapvizsgálatot, majd felírtak 3 gyógyszert. Mindezt 51e pénzért. Utánanéztem, az egyik depresszió elleni dilibogyó volt. Azt kivágtam a kukába. Bárcsak a többivel is azt tettem volna. Az első nap estéjén, amikor elkezdtem szedni, olyan erős rohamom lett, mint addig még soha. Mint kiderült, valami hasnyálmirigyes rendellenességre kezdtek el kezelni, csak úgy saccra. Ezzel részemről vége lett a Telki kórháznak is.
  • Egyik ügyfelünk beszállítójának képviselője véletlenül megtudta, mit kinlódok és ajánlott egy orvost. (Neki is hasonló problémája volt, járt orvostól orvosig, végül ez az orvos állapította meg, hogy Crohn beteg.) Elmentem, volt vérvétel, székletvizsgálat, tapogatás – kiderült, hogy Crohn szerencsére nincs. Természetesen ez az orvos is átnézte a korábbi vizsgálatok leleteit.
  • Egy kollégám ajánlott egy szellemgyógyászt. (Nemröhög.) Neki kvázi közvetlen tapasztalatai voltak vele, egy barátját súlyos rokkant állapotból hozta vissza a lakótelepi táltos. Ez a hapi egy rézdarabot antennaként használva rám koncentrált egy ideig, majd közölte, hogy fehérjeérzékeny vagyok és előírt egy szigorú tíznapos diétát. (Meg persze sugárzott belém energiát.) Ahogy letelt a 10 nap és óvatosan elkezdtem enni, rögtön az első nap bejött egy bazi erős roham.
  • Miután összeszedtem magam, rájöttem, hogy ezen az eseten tovább lehetne menni – hiszen 11 napra megvan, hogy mit ettem és mivel alig ettem valamit, így be lehetne határolni, milyen kajára vagyok érzékeny. (Régen tévedtem ekkorát.) Visszamentem a Crohn-os orvoshoz. Ő nem osztotta az elképzelésemet, hanem elküldött ultrahangra.
  • Innentől derült ki az ég. Az ultrahangon megállapították, hogy az epehólyagomban nincs egy cseppnyi folyadék sem, tele van apró kövekkel. Mindegyik éjszakai roham – ekkor már ugye lassan 4 éve – eperoham volt. Ezt sokminden kiválthatja: étel, kő okozta dugulás, de hosszú koplalás(!) is.

Tartozom egy kis magyarázattal a cím miatt. Mi is az a Red Herring? Itt már írtam erről a szlengkifejezésről. Röviden arról van szó, hogy a füstölt hering a kriminalisztikában sokszor szerepelt félrevezető nyomként kutyás üldözéseknél.
Jelen esetben a félrevezető nyom a maszek orvos ultrahangos vizsgálata volt. A hapi megcsinálta, majd közölte, hogy nincs semmi bajom. Meg azt is közölte, hogy minden belső szervem normális.
Ehhez képest két és fél évvel később egy másik ultrahangos vizsgálat már azt mutatta, hogy

  • Nem egyforma méretűek a veséim, az egyik éppenhogy az elfogadható alsó határon van, a másik meg még kisebb.
  • Az epehólyagom viszont pukkadásig tele van apró kövekkel.

Jó, mi? Akkor mit is csinált a maszek orvos? Lehet, hogy nem jó képernyőt nézett?
Nem, nem erről volt szó. Azóta beleástam magam a témába és találtam egy cikket. Abban leírják, hogy az epekövet nagyon nehéz képződés közben elkapni. Gyk. csak akkor van rá esély, ha a pácienst éhgyomorra vizsgálják. Csakhogy. A maszek 17-19 között rendel. Rögtön első alkalommal megcsinálta az ultrahangos vizsgálatot – és mivel előzetesen nem beszéltünk meg semmit, nyilván ettem aznap. Erre mondjuk rákérdezett, meg is mondtam, mikor ettem utoljára – és ennek ellenére végezte el a vizsgálatot. (A vese, az más téma: ugyanis a hapi előrenyomtatott(!) leletet adott. Gondolom lusta volt a kicsi, de egyébként jól működő vesék miatt gépelni.)
Szóval a főorvos úr – nem hülyéskedek, így szólitatta magát – bevállalt egy kis rizikót, csakhogy ez nem lett rögzítve sehol. Innentől kezdve viszont mindenki elfogadta a leletet. Senkinek nem jutott eszébe megismételni a vizsgálatot.
Különösen döbbenetes a Telki kórház hozzáállása. Ott ugyanis én fizettem volna minden vizsgálatot – tehát a belgyógyásznak kétszeresen is érdeke lett volna, hogy ne csak vérképet, vizeletet és EKG-t, hanem ultrahangot is csináljunk. Gyakorlatilag egyből meg is lett volna a bűnös – ehelyett az orvos látatlanban nekiállt hasnyálmirigyre kezelni, mellyel olyan fájdalmakat okozott, hogy majdnem ottmaradtam.
A golgotajárás egészen addig folytatódott, míg a mostani orvosom – aki nem csinált semmi rendkívülit, csak nekiállt módszeresen elvégeztetni minden vizsgálatot, függetlenül attól, mikor és miket állapítottak meg korábbi orvosok – rá nem jött, mi okozza a bajokat.

Ha már a magyarázkodásnál tartunk, hagy szóljak pár szót az illusztrációkról is. Brian Hughes, zseniális webcimborám követte el őket, abban a korszakában, amikor maga is epekőproblémákkal kínlódott. A másodiknál tessék észrevenni a szóviccet.:)

No, szóval epekő, rogyásig. A rosszabb fajtából. A kicsi, sunyi fajtából.
Ha valakit nem érdekelnek az epekövek, innentől nyugodtan szálljon ki. Annyit azért elmondok, hogy elméletileg minden ötödik nő és tizenegyedik hapsi érintett a betegségben. Feltéve, hogy felismerik nála.

Szóval, mi is az az epekő, hogyan is keletkezik. Már most felhívom a figyelmet, hogy ha ezt most sikerülne precízen leírnom, akkor valószínűleg pályázhatnék az orvosi Nobel-díjra.
De soha nem voltam kishitű, így megpróbálom.

Az epe egy több komponensből álló folyadék. A máj termeli. A nyombélben lép be az emésztési folyamatba, amikor a gyomorsav már megtette a magáét. Főleg a zsírok emésztését könnyíti meg, azáltal, hogy emulgeálja, apró foltokra bontja a nagy zsírsav pacnikat. Ebből kifolyólag a zsíros ételek váltják ki az erőteljesebb termelését is. Persze az epe nem közvetlenül fut a nyombélbe, útközben van egy kis puffertartály, ez az epehólyag, angolul gallbladder. Ő tárolja a májban keletkezett folyadékot és ő adagolja az igényeknek megfelelően. Csakhogy. Ha éppen nincs mihez adagolnia, akkor a folyadék csak úgy pang. (Vagy ikes?) Pangás közben a folyadék sűrűsödik. Akár tízszeresére is töményedhet. És töményedés közben beindulhat a csapadékkiválás is – ez az epekő. (Itt a magyarázat, hogy a hosszú éhezések miért okozhatnak eperohamot. És egy életviteli tanács: ne tartsunk túl hosszú szünetet két étkezés között.)
Az epe, mint folyadék tartalmaz többek között koleszterint és pigmentet. Minő csoda, az epekő összetétele is alapjában kétfajta lehet (a kalcium és egyéb sók mellett):

  • Koleszterines
    Nagyok. És ez egy nagyon fontos tulajdonság. Ugyanis a nagy jelen esetben azt jelenti, hogy békés. A nagy kő nem tud belemászni az epevezetékbe. Természetesen ha annyira megnő, hogy elzárja a hólyag alján az utat, akkor ez is kellemetlen lehet, de addig barátságos.
  • Pigmentes
    Kicsi, éles szegélyű kövek. Ez a brutális. Gyakorlatilag bármilyen hatás – hirtelen meginduló epefolyam vagy valami szerencsétlen mozgás – következtében belecsúszhat egy-egy apró kő az epevezetékbe. A hatás frenetikus: az epehólyag és a környező izmok mindent elkövetnek, hogy eltávolítsák onnan. Iszonyú görcsök következnek, amíg végül a kő vagy visszakerül a hólyagba vagy átjut a nyombélbe. Ez nálam kb. 6-8 óra szokott lenni. Külön egyéni pikantéria, hogy sokáig GERD-re voltam kezelve, azaz nem ehettem fájdalomcsillapítót – ezeket a 6-8 órákat minden csillapítás nélkül, szikrázó szemekkel, összegörnyedve töltöttem.
    Ha nem sikerül a követ eltávolítani, akkor gáz van. Az epe beleragad a májba és onnan a vér távolítja el. Ja, nem mondtam még, az epe pigmentjét a bilirubin adja. Normális esetben ez az anyag innen kerül a székletbe és adja meg annak szokásos színét. Amennyiben a kő nem mozdul el, az abból is látható, hogy a széklet világos színű, agyagos lesz – a vérben és a vizeletben pedig felszökik a bilirubin tartalom; magyarul a pisi olyan sörszínű lesz. (Durván a Borostyánra hasonlító.)

Minden remek… most már csak azt kellene tudnunk, miért van az, hogy bizonyos embereknek vannak epeköveik, bizonyos embereknek meg nincsenek? Oké, azt láttuk, hogy a táplálkozási szokások fontos szerepet játszanak, Aki sokszor eszik keveset, az nem hagyja pangani az epét a hólyagban. De ez csak az érem egyik oldala. Sok minden múlik azon is, hogy az egyes emberek epéje mennyire hajlamos a kövesedésre. Természetesen ez lehet egyéni hajlam, örökölhető tulajdonság is. Apámat például pont idén tavasszal műtötték pont ugyanerre. Az öreg igyekezhetett volna, ha pár évvel korábban jön elő nála, akkor én is jobban odafigyelek erre a vonalra.
De nemcsak a táplálkozás időpontja, illetve a kényelmes magyarázat, az örökölhető hajlam játszik – nagyon fontos az is, miket eszünk.
Internetes kutakodásaim során találtam olyan írást, amely az epekövesség kiváltójának nevezi a magas zsírtartalmat is – melyre a magas vérzsirtartalom utal. Ha jobban belegondolunk, logikus is: ha magas a koleszterinszint, az azt jelenti, hogy nemcsak a máj termeli azt, hanem kívülről is sok jut be a szervezetbe – ilyenkor nyilván nagyobb a koleszterines epekő képződésének esélye. (A folyamat valójában úgy néz ki, hogy a máj önmaga is termel koleszterint. Ezenkívül a kívülről bejött koleszterin – zsíros húsok! – a kiválasztás után szintén a májban landol. Ez a közös koleszterin kerül végül bele az epébe.)

És most ingoványos területre tévedtünk. Ez a vérzsír, koleszterin, triglicerid téma nem túl egyszerű dolog. Megértéséhez kell egy kis vegyészbeütés is.

Kezdjük a koleszterinnel. Ebből van jó koleszterin(HDL) és van rossz koleszterin(LDL) is. Az LDL az a fajta, amelyik szeret beépülni az érfalba, ezáltal keményíti azt. A HDL pont ellenkezőleg, az a fajta, amelyik hajlamos kilépni az érfalból és zsírcseppek formájában eltávozni. A koleszterinre szervezetünknek szüksége van, tehát hülyeség azt mondani, hogy jajjaj, csökkentsük gyorsan a koleszterinszintünket. Egyszerűen csak arra kell törekedni, hogy a HDL/LDL arány jó magas legyen. (A lelkes érdeklődők számára pontosítanék: a koleszterin ugyanaz, csak éppen a hordozója más a két forma között. Maga a hordozóanyag: HDL: high density lipoprotein / LDL: low density lipoprotein.)

A triglicerid már egy sokkal kutyább valami. Ott kezdődik, hogy ilyen vegyület nincs is. Ez egy összefoglaló név, a mindenféle zsírsavak gyűjtőneve. Azért tri, mert alapvetően három frakciót szoktak belőle megkülönböztetni: egyszeresen telítetlen, többszörösen telítetlen és telített zsírsavak. (Egy kis kémia. A zsír mindig hosszú szénláncot jelent. A telített/telítetlen pedig arra utal, hogy magában a szénláncban mennyi a hidrogén. Ahol sok, ott egyes kötések vannak a láncszemek között; ahol kevés, ott előfordulnak kettes kötések is – ezek a telítetlen láncok.) A telített zsírsavak főleg állati termékekben találhatók, a telítetlenek viszont inkább a növényekben.
Nagy levegő, süllyedni fogunk: a többszörösen telítetlen zsírsavakat külön is kategorizálni szokták. Van:

  • Omega3
  • Omega6
  • Omega9

frakció.
Nem kell megijedni, nem fogok belemenni, melyik frakció mi mindent tartalmaz, melyik mire jó és egyáltalán ezek mely növényekben, illetve állatokban találhatóak. Nagy az internet, sok információ elérhető rajta. (Oké, annyit azért hozzáfűzök, hogy a szám arra utal, hanyadik szénatomon van a telítetlen kötés.) Egy dolgot kell megjegyezni, de azt nagyon: zsírsavak kellenek, de törekedni kell a telítetlen zsírsavak arányának növelésére… emellett nagyon nem mindegy, milyen a telítetlen zsírsavakon belül az egyes frakciók aránya. Jelenlegi táplálkozásunkban pl. az omega6/omega3 arány 1:10-hez, márpedig 1:1 lenne az igazi.
(Zárójeles megjegyzés: szoktak beszélni még egy negyedik fajta zsírsavról is, az ún transz-zsírsavakról. Természetben nem igazán találhatóak meg, a modern élelmiszeripar gyártási folyamatai során keletkeznek, úgy, hogy többszörösen telítetlen zsírsavakat hidrogéneznek, hogy telítettebbek, ezáltal stabilabbak legyenek. Nagyon illik utálni őket: az LDL koleszterint növelik, a HDL-t csökkentik és növelik a rák esélyét. (Bolti sütemények, gyorséttermi ételek.))

No, kiveséztük a zsírokat. Miért is? Azért, mert valahol azt írták, hogy elősegítik az epekő kialakulását.
Térjünk vissza egy kicsit az én problémámra. A Telki kórházban csináltak egyedül olyan vérvizsgálatot, melynek része volt a vérzsír elemzés is. Igaz, nem nézték külön a jó/rossz koleszterint… de az orvosnak szvsz észre kellett volna vennie, hogy minden rendben van, egyedül a triglicerid értékem magas. A megengedett maximális érték kétszerese volt. Ennek ellenére nem csinált ultrahangot.

Oké. Most már csak azon kellene elgondolkodni, mitől ilyen magas ez az érték. Hiszen odáig rendben, hogy ki fogják dobni az epehólyagot és vele együtt a köveket…
Rendben? Tényleg, mi fog ekkor történni? Hiszen csak volt valami értelme annak a szervnek ott…? Nos, az orvostudomány mai állása szerint nem sok. Szerintük simán kidobható. Igaz, ekkor a májban keletkező epe minden különösebb szabályozás nélkül fog belefolyni a nyombélbe, de legalább belefolyik. (Nálam ugyanis annyi már a kő, hogy gyakorlatilag az epe alig tud áthatolni rajta.) Természetesen a szabályozatlanság zavarokat fog okozni, időnként sok lesz az epe, több, mint amennyire szükség lesz. Ilyenkor hányinger, rosszullét várható. Nyilván igyekezni kell az egyensúly másik oldalára keveredni, azaz olyan ételeket fogyasztani, melyekhez nem kell sok epe.
Ez azért nem túl biztató… de cserébe megszűnnek az epekő okozta görcsök – és ez mindenképpen egy kib… fantasztikus dolog.
Megszűnnek? Itt megint ellentmondó információkra bukkantam. Van, ahol azt írják, hogy egy idő után a szervezet félelmetesen képes alkalmazkodni a helyzethez: az a nyomorult epevezeték kidudorodik és megtanul szabályozni. Azaz az epehólyag – csökevényesebb módon ugyan – de újra kialakul. Tulajdonképpen az ember kap egy új lehetőséget. Ha rajta állt a kő kialakulása, akkor innentől meg kell próbálnia minimalizálni azt.

Oké. Akkor most már tényleg nézzük meg, mitől is volt magas az a triglicerid. Mitől volt magas, amikor alig ettem húst, zsírt pedig végképp nem. (Ne felejtsük el, az epeköves kínlódásom mellett folyamatosan itt volt a GERD is, mely kizárta az étrendemből a savtermelő ételeket: húsok, zsírok, kávé, tea, csoki, cigi, bor, tömény, panírozott dolgok.) Ha megnézed, gyakorlatilag csak a szénhidrátok maradtak: tészták illetve zöldségek. Mivel a zöldségek beszerzése és elkészítése kissé macerás, nyilván a tészták domináltak az étrendemben. És itt jön az alattomos tőrdöfés: a szénhidrátok a szervezetben elsősorban trigliceridekké bomlanak le. (Meg az alkohol is.) Szép kis csapda. A GERD miatt csak szénhidrátot ehetek, az viszont elősegíti az epekő kialakulását.

Kiút, merre vagy?

Öt betű: sport.
Kettős szerepe is van:

  • Egyfelől a sportolás során a szervezet bedolgozza a szénhidrátfelesleget. Izé, megint merülünk. Alaphelyzetben a szervezet nem igazán tud mit kezdeni a szénhidráttal. Képtelen elraktározni. Ezért zsírrá alakítja. Úgy tudunk kifogni rajta, hogy nem hagyunk időt erre az átalakításra: amennyi szénhidrátot bevittünk, annyit el is dolgozunk. Azaz rendszeresen sportolunk annyit, amennyi a napi kalória eldolgozásához kell.
  • Másfelől ha többet sportolunk, mint amennyi kalóriát bevittünk, akkor a szervezet hozzányúl a zsírtartalékhoz. Azaz fogyunk. És ennek van egy nagyon pozitív vonzata: csökken a rekeszizomra gyakorolt nyomás. Ezzel együtt csökken a reflux is, azaz bátrabban ehetünk pl. húst. (Habár a GERD részletezésére túlzottan nem tértem ki, azt azért tudni kell, hogy a nyelőcsövet a gyomortól a rekeszizom zárja el – ez akadályozza meg, hogy a savas gyomortartalom visszakeveredjen a védtelen nyelőcsőbe. Reflux akkor van, ha ez a rendszer nem jól működik.) Ez olyannyira így van, hogy amióta ledobtam tíz kilót, azóta a reflux elleni gyógyszeremet talán kétszer, ha be kellett vennem – és ebből az egyik a Balaton átúszás előtti sportporok miatt volt.

No, szépen körbejártam a témát. Természetesen nem magamtól voltam ilyen okos, az internet elég sokat segített. A témával kapcsolatos linkek megtalálhatók a delicious oldalam egészség szekciójában.

16 Comments

  1. Kérdés: a széklet színe nálad nem változott meg az epe elzáródásával?

    A vizsgáló dokikat érdemes lenne kártérítésre kötelezni…

    Ezért szép sport a testépítés (no nem a koxos vonulat), mert ők nagyon magas szinten vannak táplálkozástudományban is.

  2. Ja, és mielőbbi felépülést JoeP bá! ;)

  3. “A kanosszajárás egészen addig folytatódott, míg a mostani orvosom […]”

    Gondolom, itt golgota-járásra gondolsz. Vagy az orvosok bocsánatáért próbálsz esedezni?

  4. “Zárójeles megjegyzés: szoktak beszélni még egy negyedik fajta zsírsavról is, az ún transz-zsírsavakról. Természetben nem igazán találhatóak meg, a modern élelmiszeripar gyártási folyamatai során keletkeznek, úgy, hogy többszörösen telített zsírsavakat hidrogéneznek, hogy telítettebbek, ezáltal stabilabbak legyenek.”

    A többszörösen telítettet hogyan telíted tovább? Nem többszörösen telítetlent akartál odaírni?

  5. Huh, még jó, hogy valaki figyel. Köszi a figyelmeztetéseket, javítottam.
    Aztán továbbra is csak ilyen alaposan… :))

  6. Kár, hogy a GERD még megvan, mert ha csak a gyomorfekély miatt nem ihattál volna bort, akkor most ihatnál…

  7. A széklet színe nem változott. Az lett volna csak a durva, ha olyan sokáig ragad be a kő…

    Néhány orvosnál rákérdeztem, mindegyik vonogatta a vállát. Szerintük nem nehéz benézni a kialakulófélben lévő epekövet – nyilván ezt mondaná a maszek is.

  8. A GERD rohamosan csökken, ahogy normalizálódik a súlyom. Jövő nyáron én már – szolídan – bort akarok inni.

  9. Nagyszerű írás! Fenomenális, de komolyan! Több rész is ismerősként köszönt vissza.

    Újra elolvasom, előveszem a leleteim majd megpróbálom a jeleket értelmezni.

  10. Jobbulást, mielőbbi felépülést! Elképesztő a történet is, és az alaposság is, ahogy ezt le-/megírtad. Remélem, mielőbb tudunk inni az egészségedre! Lassan én is újra társasági ember leszek ;)

  11. Respect. A kőrakó ember üdvözletét küldi.

  12. Igazán köszönöm. Vegigbogarasztam x db egészségügyi oldalt, de ez a legjobb leírás. Nálam most mutatott ki az ultrahang egy 2,5 centiset. Sose volt rohamom. De be vagyok tojva,hogy ki kell szedni…

  13. @Margó: Egy sarlatán ismerősöm azt állítja, hogy nála egy hosszú zellerkúra eltüntette a követ. Nem tudom, nehezen hiszem el. Szerintem az a biztos, ha megkérdezed az orvosodat.

  14. JoEP: Voltam dokinál, de egyáltalán nem hisz a zellerkúrában és semmilyen kúrában. Nincs lehetőség gyógyszeres eltüntetésre se. Ám azzal biztat, hogy tömegek élik az életüket epekővel úgy, hogy nem is tudnak a létezéséről… Félévente ultrahang, némi diéta, ennyiben maradtunk.

    • Nekem is “néma” köveim vannak…és semmi epefolyadékom nincs…
      Mást vizsgáltak és epekövet találtak. Én is keresztül mentem egy-két vizsgálaton, mire ez kiderült… Gyomortükrözés-vastagbéltükrözés volt előtte. De legalább tudom, hogy nincs refluxom és nem vagyok lisztérzékeny. Nekem azt mondta az orvos, hogy mivel nem okoz
      gondot, nem kell foglalkozni vele. De amióta tudom, azóta érzem :)
      Nálam családi halmozódás van, apukám+nővérem is rendelkezik néma kövekkel.
      Mi különbözően étkezünk, nem is egy országban élünk… mégis mindhármunknak van :) Így az étkezés miatti kialakulás szerintem kizárva nálunk :)
      50 éves vagyok… Remélem megúszom a műtétet és tényleg némák maradnak a kövecskéim :)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading