Csak a vita kedvéért vitatkozni felesleges időpazarlás.
Csak azért vitatkozni, hogy társaságban kiérdemeljük az alfa-hím pozíciót, pusztán a szaporodás korai fázisában elfogadható.
Csak az intellektuális kihívásokért vitatkozni egyben azt is jelenti, hogy szellemi kihívásokban szegény az életed.
2006. July 28. Friday at 13:52
“Csak az intellektuális kihívásokért vitatkozni egyben azt is jelenti, hogy szellemi kihívásokban szegény az életed”
Marmiert?
2006. July 28. Friday at 14:31
Mert ha telítve vagy szellemi kihívásokkal, akkor nem keresel öncélú vitát, csak a szellemi kihívások kedvéért. Akkor kapsz belőle éppen eleget normálisan is.
Vagy ez már egy ilyen vita? ;-)
2006. July 28. Friday at 16:18
De akkor nem lehet ide sorolni a blogolast is? Mondhato az is, hogy “mivel nincs az eleteben eleg szellemi kihivas, ezert blogol”. Kicsit pejorativ, rosszinudulatu allitas, olyan, mint a tied. Persze nem ismerem a hattersztorit…
2006. August 09. Wednesday at 15:51
Semmi rosszindulat nem volt az állításomban.
Konkrét példa: a kilencvenes évek elején rengeteget játszottam a Civ1/2 játékokkal. Volt, hogy egész hétvégéket szántam birodalomépítésre, rendszeroptimalizálásra. Aztán munkahelyet változtattam, az új helyen pedig egész nap ilyesmivel foglalkoztam… azóta el se indítottam a programot. Az összes ilyen irányú kedvemet lekötötte.
Számomra logikus, ha valaki – akár értelmetlen – vitákba is belemegy, mert szüksége van szellemi kihívásokra… és olyan munkahelyen dolgozik, ahol ezeket nem kapja meg olyan mértékben, mint szeretné. Ezzel csak az a baj, hogy nem mindenki bírja elviselni az értelmetlen vitákat.
A blogolás egy kicsit más. Fogalmam sincs, ki miért csinálja, nálam ez naplóírás, melyet gyerekkorom óta csinálok. Semmi kihívás keresés nincs benne, egyszerűen rögzítem a velem történt eseményeket, a pillanatnyi hangulataimat. Nem szeretném, ha ezek öregkoromra elvesznének.