Kajakra

Igen, megcsináltuk. Három hete szervezzük, hogy minden a megadott időben a megadott helyen legyen – és ma össze is jött minden.
Megvettük a kétszemélyes – tengeri utakra is alkalmas – túrakajakot, de már haza sem hoztuk, hanem egyből vittük a Ráckevei Duna ágon lévő csónakházba. Természetesen a pont időre összeállt kajakszállító csomagtartót használva.
Megvan, a miénk… de még mindig nem fogtam fel igazán. Gondold el… hazajövök, ledobom a táskám, átöltözök (na jó, lehet, hogy iszom egy sört) majd buszra ülök, durván 6-7 megálló és tíz perc séta után már rakhatom is vízre a saját kajakomat és cikázhatok fel-alá a Dunán. Kircsi.
De a legjobb, hogy nyolc nap múlva indulunk megint az Adriára – és már visszük a drágaságot is.

Az elmaradhatatlan fotók:

Kérek engedélyt a kajakfelrakás megkezdéséhez!

————————————————————————-

Majdnem útrakészen. De lagalább már fent van.

————————————————————————-

És így néz ki bevetés előtt. Hátul az a nagy fehér turbina, az nem a motor része, hanem a vízálló hordó.

————————————————————————-

Így néz ki a csónakház környéke. Nagyon szimpatikus. Valószínűleg barátok leszünk.

————————————————————————-

5 Comments

  1. Egy kicsit többet a drágaszágról: honnan, mennyiért meg ilyesmi

  2. Hahó, ez az erzsébeti, Sport utcai csónakház. Gyerekkoromban voltam ott egy párszor. Bár akkoriban nem volt túl tiszta a Kisduna

  3. Most normálisnak tűnt. Meg egyébként sem vizet inni akarok odajárni. :)

  4. Kicsi a világ. A Pléhboy a faterom hajója (bocs, csónakja), talán ott a háttérben éppen az látszik. Remélem összefutunk majd valamikor.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading