Az uszoda felé lépkedtünk a kihalt utcában, két komor, idegen felnőtt ember, sporttáskával a vállukon. Bár a szituáció dickensien szikár volt, mégis elvigyorodtam magamban: “Barátocskám, mi tíz perc múlva speciel látni fogjuk egymás farkát…”.