Azok a szürke hétköznapok
Haladgatok a költözéssel. A külalak már teljesen készen van, sikerült beleapplikálnom bivalyaput a bannerbe.
Itt kérem meg a kizárólag rss olvasót használókat, hogy legalább egyszer vessenek egy pillantást a weboldalra. Köszönöm. (Végre lesz egy valós statisztikám is.:)
Még rendbe kell raknom hetvenvalahány bejegyzést, utána beimportálni egy korábbi helyszín bejegyzéseit és mondhatni, befejezem a költözést.
Feltételezem, mindenki szeret leskelődni, belenézni más emberek életébe. A távoli tájakra utazás egyik hajtóereje szintén ez kellene, hogy legyen, a műemlékek lefényképezése csak másodlagos adalék.
Van egy oldal, ahol ez kényelmesen megtehető: scene from my life.
Én anno lippilee bemutatkozásakor figyeltem fel rá, és nem bántam meg. A mostani – indiai (Karilyn Owen) – sorozat különösen erős.
Kíváncsian várom a történet végét.
– Megjött a számítógépes ember.
– Elment a számítógépes ember.
– Argentín tangóra ment a számítógépes ember.
Huh. Durva.
Saját cégünknél én is valami hasonló lennék – érthető, ha kíváncsian olvastam a Microsoft Exchange Team írását; vajon mik a követelményeik, milyen munkát várnak el a kandidálóktól?
Brutális… de izgató is egyben. Amikor a problémamegoldás része, hogy bogarásznod kell az Exchange forráskódját… az már egy másik pálya.
Recent Comments