Gondban vagyok. Jövő hétvégén évfordulónk lesz. Házassági fajta. A tizenötödik.

Ezt valahogy emlékezetesebben kellene megtartani. Addig oké, hogylefoglaltam két szobát egy mindentől távoli bükki panzióban, ahol – ‘nászutunkhoz’ hasonlóan – túrázni fogunk, keményen. (Persze, most már kölykökkel.)
Az is oké, hogy addig célozgattam Nejnek, amíg megállt egy ékszerbolt előtt és jelentőségteljesen próbált nem ránézni egy fehérarany karkötőre.

De mire célozzak én? Végiggondoltam, mi hiányzik nekem, mi az, amire régóta vágyok… és arra jutottam, hogy nagyon tudnék örülni egy Scholl papucsnak. Volt egy sokéves kényelmes tappancsom, de Horvátországban kettétört – azóta csak kínlódok vele. Szóval jó lenne… de ezek a fránya szimbólumok… Hogyan nézne már ki egy férj, aki tizenötödik házassági évfordulójára egy papucsot kapna ajándékba?

Illetve mi az, hogy kapna – kérne?