Day: July 6, 2005

Pozícionálás

Azt szokták mondani, hogy a pozícionálás a gyengeség jele. Az ilyen embernek szüksége van rá, hogy társaságban betegye magát egy pozícióba (bölcs/bohóc – mindegy), mert így rendelődik hozzá érték – így érzi magát értékesnek. Az erős ember erre nem szorul rá, mert tisztában van a saját abszolút értékével, és nem igényli, hogy a környezete biztosítson relativ értéket neki.

Igen ám, de hogyan lesz erős az ember? Hogyan alakul ki önmagában a pontos kép magáról, a valós értékeiről? Úgy, hogy előtte sokszor foglalt el olyan pozíciót emberek (reál/virtual – mindegy) között, melyek erősítették az énképét.

Tehát a pozícionálás csak a nem teljes kifejlettség jele – mindannyian eljátszuk valamikor, csak van, aki már nem igényli, túljutott rajta. És van, aki még öregkorában is bizonygatni akar.(1)

Klasszikus önerősítő eszközök a diplomák, papírok. Ez az egy szerepük van, de ez komoly. Emlékszem, mennyire értéktelennek tartottam először a diplomámat.
Papír. Nem én vagyok.
Aztán a nyáron stoppoltam a Balatonnál és Fűzfő mellett összehaverkodtam egy velem egykorú, szintén stoppos sráccal.
Te mi vagy? – kérdeztem.
Tanár – válaszolta.
Az se rossz – feleltem – én meg mérnök.
És csak este realizálódott, hogy ez a két lóbaszó suttyó, akik leginkább arra voltak képesek, hogy beverjenek közösen néhány sört, immár teljes jogú mérnökök, tanárok – és annak is tartják magukat. A társadalom hasznos tagjai. Urak.

Számomra ez nagy megrázkódtatás volt. Egy kicsit felnőttem.

(1) Jó vagyok én is: meg vagyok itt győződve, hogy én már túl vagyok rajta, már nincs olyan igényem, hogy társaságban jó fej legyek, hogy okosakat mondjak. Gondolom én… aztán a virtuálisban mégis belehelyezkedtem egy pozícióba: blogger lettem.

‘Nézd, ott megy a blogger’ – súgnak össze mögötte az utcán…

51

‘Nyár végére meglesz az ötven!’ – írtam itt.

Nem kellett megvárni a végét; ma 51-et mutatott az óra, amikor végül ijedtemben lelassítottam. Legközelebb megpróbálom autóktól távol is; azért félelmetes érzés ezen a vacak drótszamáron ilyen tempóban tekerni.

Az örökkévalóságnak tervezni

Excelben kapirgálok és feltűnt, hogy az egyik oszlop tele van zöld jelzőfüllel. Ez tkp. egy dátum oszlop, de megszokásból aposztróffal kezdtem és csak az évszám utolsó két karakterét írtam be, valahogy így: ‘05.07.03.

Mivel az excelt emberek írták és mi, emberek nagyon jók vagyunk olyan hibák megelőzésében, melyek már bekövetkeztek, így az excel2003 ezt nyilván nem hagyta szó nélkül és figyelmeztetett. Hogy ha ilyen szabálytalanul járok el, akkor komoly problémákkal fogok szembesülni 2100-ban.

Úgy döntöttem, hogy nem kímélem az utódaimat és kikapcsoltam ezt a hibaüzenetet. Dédunokám, bocsáss meg.